Közzétette éves jelentését az európai élelmiszerekben, zöldségekben, gyümölcsökben található növényvédőszer-szennyezettségéről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Ebből kiderül, mi mennyire szennyezett, és mi számít rendkívül aggasztónak.

Az unióban forgalmazott élelmiszerek növényvédőszer-tartalma: elmaradt az érdemi javulás

Az élelmiszerek 42%-ában mutattak ki szermaradványokat, ami megfelel az előző évek átlagának, de különösen aggasztó, hogy a minták negyede többféle növényvédőszer-keveréket is tartalmazott. A jelenlegi határértékek nem számolnak a szerek összeadódó vagy egymást felerősítő hatásaival, ami tovább növeli a kockázatokat.

A májusban közzétett jelentés 132 793 minta vizsgálatán alapul, amelyeket 2023-ban vettek. Bár a legtöbb minta a jogszabályi határértéken belül maradt, az EFSA is hangsúlyozza, hogy ezek a határértékek elavult feltételezéseken alapulnak, miszerint az emberek csak egyféle szernek vannak kitéve. A valóságban azonban minden negyedik minta többféle hatóanyagot is tartalmazott, ami ellentmond ennek a feltevésnek.

  • a minták 58%-a teljesen mentes volt kimutatható szermaradványtól,
  • 38,3%-ukban határértéken belüli mennyiséget találtak,
  • míg 3,7%-ukban a szermaradvány-szint meghaladta a maximálisan megengedett értéket (MRL) vagy tiltott anyag szerepelt bennük.

A vizsgálat szerint a legtöbb szennyezett minta kaliforniai paprikából és narancsból származott

A minták több mint fele többféle peszticidet is tartalmazott, vagyis a fogyasztók jelentős része növényvédőszer-koktélokkal találkozik. Miközben a szennyezett minták aránya alig változott az elmúlt két évtizedben, a több hatóanyagot tartalmazó minták száma megduplázódott. Az ilyen típusú szennyezések 94%-a feldolgozatlan termékekből származott.

A leggyakrabban többféle maradékanyagot tartalmazó feldolgozatlan termékek:

  • kaliforniai paprika (5717 minta),
  • narancs (2756),
  • citrom (2032),
  • mandarin (1490),
  • alma (1238),
  • körte (1163),
  • eper (1092).

Feldolgozott termékek közül:

  • az aszalt szőlőfélék (193 minta),
  • vörösbor (144),
  • búzaliszt (78)
  • és feldolgozott alma (45) voltak a legérintettebbek.

A vegyszerkoktélok térnyerése egyre nagyobb aggodalomra ad okot, mivel egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy ezek különösen veszélyesek lehetnek.

Szakmai szervezetek és hatóságok is felhívták a figyelmet arra, hogy az EU szabályozása figyelmen kívül hagyja a kombinált hatások értékelését. Kutatások szerint a koktélhatás gyermekekre és várandós nőkre különösen veszélyes lehet, és még alacsony dózisban is tanulási zavarokhoz, immunproblémákhoz, illetve daganatos betegségekhez vezethet.

zöldségek

A minták több mint fele többféle peszticidet is tartalmazott, vagyis a fogyasztók jelentős része növényvédőszer-koktélokkal találkozik – fotó: pixabay.com

Az EU jogszabályai elvileg már több mint 20 éve előírják a kombinált hatások vizsgálatát

Ez a gyakorlatban azonban nem valósul meg. A „Farm to Fork" és biodiverzitás stratégiák 2030-ig 50%-os peszticid-csökkentési célt írnak elő, különösen a legveszélyesebb szerek esetében. Azonban a valóságban nemhogy nem történt előrelépés, hanem ezek a hatóanyagok még inkább elterjedtek.

A 2022-es EFSA jelentés szerint a friss gyümölcsök esetében 9 év alatt 53%-kal nőtt a legveszélyesebb szerek jelenléte. A cseresznye volt a legszennyezettebb, míg az alma-minták harmadában találtak veszélyes hatóanyagot. A magyar minták különösen rosszul szerepeltek.

Az EFSA 2023-as jelentése szerint a feldolgozott élelmiszerek 8,4%-a volt szabálytalan: 5,6%-ban túllépték a megengedett értékeket, 3,1%-ban tiltott szert tartalmaztak.

A legszennyezettebbek:

  • sós szőlőlevelek (39%),
  • kamillavirág (18,2%),
  • szárított zeller-, bazsalikom-, menta- és petrezselyemlevelek (15–16%),
  • valamint kömény- és koriandermag (10–13%).

Feldolgozatlan termékeknél a legrosszabb helyzet a szőlőlevél (20,2%), köménymag (12,9%), sárkánygyümölcs (12,1%) és csilipaprika (11%) esetén állt fenn.

A bioélelmiszerek általánosságban lényegesen biztonságosabbak: a 2023-ban vizsgált 7074 bio minta 80%-a mentes volt mindenféle szermaradványtól, 19%-ban határértéken belüli szermaradvány volt, 0,9%-ban viszont túllépték az MRL-t. A bio termékeknél leggyakoribb szermaradvány a réz volt, valamint természetes vagy szennyeződésből eredő anyagok, mint a brómidion, klorát, etilén-oxid és higany.

A csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt termékeknél a vizsgált 1504 minta 91,3%-a nem tartalmazott szermaradványt, 5,5%-ban határértéken belüli, míg 3,2%-ban határérték feletti mennyiségben volt jelen. A leggyakoribb szennyezők itt is a réz és a klorát voltak.

A jelentés rámutat, hogy az európai élelmiszerek peszticid-szennyezettsége továbbra is kritikus szinten van, és nem történik érdemi előrelépés. A jelenlegi határértékek nem tükrözik a valós kockázatokat, különösen nem a vegyszerkoktélokkal kapcsolatosakat. Sürgető szükség van ezek felülvizsgálatára és a legveszélyesebb hatóanyagok kivezetésére, valamint fenntarthatóbb mezőgazdasági módszerek bevezetésére.

Egy európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy 2030-ra az EU ne csak 50, hanem 80%-kal csökkentse a növényvédőszer-felhasználást, 2035-re pedig teljesen megszüntesse azt. Az Európai Bizottságnak ideje lenne érdemi választ adni a polgárok akaratára, hiszen több százmillió fogyasztó és közel 10 millió mezőgazdasági dolgozó egészsége forog kockán.

Az egyéni cselekvés is számít: válasszunk bioélelmiszert, csatlakozzunk közösségi gazdaságokhoz és vegyünk részt civilek által szervezett tesztekben és kampányokban. A ToxFree Life for All nemzetközi projektben például négy ország fogyasztói szervezetei dolgoznak együtt, hogy csökkentsék a lakosság egészségkárosító vegyszereknek való kitettségét.

Forrás: tudatosvasarlo.hu

Indexkép: pixabay.com