peszticid

A peszticidek (növényvédőszerek) alkalmazásának célja a növények, termények védelme és a kártevőkkel szembeni védelem. Felhasználásuk szerint megkülönböztetünk herbicideket (gyomirtó szer), fungicideket (gombaölő szer), inszekticideket (rovarölő szer). Mivel az összes peszticid méreg és a környezet szempontjából károsak lehetnek, ezért fontos, hogy az útmutatókban leírtak alapján járjunk el alkalmazásukkor. Az Európai Unió szabályozza a peszticidekben megendegett hatóanyagokat.

Kapcsolódó címkék: fungicid, gombaölő szer, gyom, gyomirtás, gyomirtó, herbicid, növényvédelem, növényvédőszer, rovarölő, rovarölő szer,

Hozzászólások

  • Kishantos » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Valodi

    Válasz #48 hozzászólásra A lepusztult, terméketlen sivatag nem termőföld... Olvasd el dr. Kádár Imre tanulmányait. Egyikből idézek: "A talajpusztulás globálisan egy-két nagyságrenddel haladja meg a talajképződés ütemét, melyet geológiai skálán mérünk. Természetes körülmények között évezredek alatt alakul ki a talaj mint természeti test, 1-2 évszázad alatt 1-2 cm feltalaj képződhet (Alexander 1988, Brown 1981). A talaj nemcsak a termőképesség funkciójával rendelkezik. A víz, hő, energia és a növényi tápanyagok raktára, az élővilág primer tápanyagforrása, a természet szűrő és detoxikáló rendszere, a bioszféra génrezervoárja és a biodiverzitás fenntartója. A társadalom közös öröksége és kincse. Az Európa Tanács 1990. évi állásfoglalása szerint a talaj ökológiai funkcióinak megőrzését kell elsődlegesnek tekinteni használata során. Mi a hazai helyzet? A termőföldnek nincs értéke. A rendszerváltás óta kormányaink egymást túllicitálva büszkélkedtek a zöldmezős beruházásokkal. A legjobb talajaink sok ezer hektárja pusztul évente, miközben egyik-másik globális óriáscég néhány év múlva, amikor már itt adóznia kellene, továbbvándorol. Maga után hagyva a jóvátehetetlen kárt. A rendszerváltás óta Magyarországon 500 ezer ha-al csökkent a termőterület. Ebből mintegy 80 ezer ha-t véglegesen kivontunk a mezőgazdasági termelésből. Elnyelte az ipar, városiasodás, autópályák, stb. Az agrártámogatások zöme mindenütt (Egyesült Államok, Európa vagy nem kevésbé Magyarország) a nagy árutermelő monokultúrás gazdaságoknak jut, melyek környezet/talajpusztítók és kevés embernek adnak munkát. A valós költségek alapján nem volna előnyük a családi gazdaságokkal szemben. Az eróziót olajjal váltja ki a nagyüzem, főként műtrágyákkal. A talajpusztulás okozta termékenység-csökkenés ellensúlyozása ugyanis több műtrágyát igényel. A műtrágyák előállítása viszont rendkívül energiaigényes. Ellenállóvá, fenntarthatóvá a fajgazdagság, a diverzitás tehet, mely monokultúrában szintén nem valósulhat meg. A biotechnológia, a GM növények a globális cégek monokultúrás gazdálkodását szolgálják. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) vizsgálatai szerint pl. a peszticidek használata nem csökkent a GM növénytermesztésben, bár hirdetői éppen arra hivatkoztak, hogy e növények ellenállóak. A növények termőképessége sem nőtt érdemben, sőt a GM szójavetőmag több mint 8000 szabadföldi kísérlet eredményei alapján kevesebbet termett."

  • Kukorica vetőmagok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | jegenye

    Jó napot kívánok.Szeretnék egy kis infót az Mv Hunor kukoricáról,ha tud valaki esetleg voltmár,vízleadás termőképesség,tápanyagigény,esetleges peszticid érzékenység stb...Előre is köszönöm.

  • Jogszabályok » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | mindenes

    -------------------------------------------------------------------------------- 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 21. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendeletet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel (a továbbiakban: vontató) vontatott pótkocsival történő közúti szállítására, a szállításoknál használt szállítóegységre és annak személyzetére kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában a) szállítóegység: a vontatóból és egy vontatott pótkocsiból álló járműszerelvény; b) üzemanyag: a mezőgazdasági gépek dízelüzemanyagai és a könnyű fűtőolajok, melyek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C; c) mezőgazdasági vegyszer: a növényvédő szer, a műtrágya, a szuszpenziós műtrágya, melyek a mérgezőképességük, a gyújtóhatásuk vagy a maróhatásuk miatt külön jogszabály szerint veszélyesnek minősülnek; d) küldeménydarab: csomagolási művelet végterméke, amely a szállításra kész csomagolóeszközből és a tartalmából áll. 3. § Szállítóegységgel nem szállítható: a) növényvédő szer ömlesztve; b) növényvédő szer és műtrágya tartányban; c) üzemanyag és szuszpenziós műtrágya 5000 liternél nagyobb befogadóképességű rögzített vagy leszerelhető tartányban. 4. § (1) Üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya szállítására jóváhagyott tartányos pótkocsi vontatására csak dízel üzemű vontató használható. (2) A vontató elektromos vezetékrendszerét megfelelően kell rögzíteni és a mechanikai hatásoktól védeni. (3) Tartányos pótkocsi vontatásához csak olyan vontató használható, amelynek utolsó műszaki vizsgálata óta legfeljebb egy év telt el. 5. § (1) A tartányos pótkocsira a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletekben foglaltakon kívül a következőket kell alkalmazni: a) elektromos vezetékrendszerét megfelelően kell rögzíteni és a mechanikai hatásoktól védeni; b) megengedett vontatási sebessége legalább 25 km/ó. (2) A tartányos pótkocsi összeépítésének engedélyezéséhez benyújtandó műszaki dokumentációnak a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a tartányfelépítmény rögzítésének leírását és szilárdsági ellenőrző számítását. (3) A tartánynak és rögzítő elemeinek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő igénybevételeket kell elviselniük: a) menetirányban a kétszeres össztömeget; b) menetirányra merőlegesen az egyszeres össztömeget; c) függőlegesen felfelé az egyszeres össztömeget; d) függőlegesen lefelé a kétszeres össztömeget. (4) A forgalomba helyezés előtti hatósági műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóság ellenőrzi: a) a tartány alkalmasságát illetően a 6. § (2) bekezdés szerinti adattábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv meglétét, b) az átalakítási vagy az összeépítési engedélyben előírtaknak való megfelelőségét, c) új jármű esetén a típusbizonyítványban vagy az egyedi forgalomba helyezési engedélyben foglaltaknak való megfelelőségét. (5) Időszakos műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóság ellenőrzi: a) a tartány alkalmasságát illetően a 6. § (2) bekezdés szerinti hitelesített adattábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv meglétét, b) a tartányfelépítmény rögzítésének épségét (repedés- és korróziómentességét). (6) A forgalmi engedély érvényessége nem haladhatja meg a tartány hatósági vizsgálati jegyzőkönyvének érvényességi idejét. 6. § (1) A tartányos pótkocsi tartányát külön jogszabály előírásai szerint kell gyártani, vizsgálni. (2) A tartányon e rendelet melléklete szerinti jelöléseket fel kell tüntetni. (3) A pótkocsi tartánya hatósági vizsgálatra kötelezett. A hatósági vizsgálatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőségénél kell kérelmezni. A vizsgálat alapján a hatóság a járműegyedre szóló - a tartányfelépítménynek az üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya - belföldi közúti szállításra való alkalmasságát igazoló vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki. A vizsgálatokat legalább hatévenként meg kell ismételni. A megfelelőséget a tartány adattábláján a szállítható anyag megnevezésénél és a vizsgálat időpontjánál acélbélyegzővel kell igazolni. A tartány adattáblájának a szállítható anyag helyes szállítási megnevezését tartalmaznia kell. 7. § (1) Műtrágya ömlesztve fedett járműben, zárt konténerben vagy vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett járműben, illetve konténerben szállítható. (2) A járművet és a konténert úgy kell kialakítani, hogy a bennük lévő anyag ne érintkezhessen fával vagy más gyúlékony anyaggal, vagy pedig - ha a falak és a padló fából vagy más gyúlékony anyagból készültek - ezek teljes felületét el kell látni lágmentesített, vízhatlan béléssel vagy nátrium-szilikátból vagy hasonló anyagból készült bevonattal. 8. § (1) A szállítóegységet a következők szerint kell jelölni: a) műtrágyát szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „MŰTRÁGYA” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni, b) növényvédő szert szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „NÖVÉNYVÉDŐ SZER” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni; ha a növényvédő szer gyúlékony, mérgező peszticid, akkor a „TŰZVESZÉLYES” feliratot tartalmazó táblát is el kell helyezni, c) üzemanyagot szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni. (2) Ha a szállított anyagot a pótkocsiról kirakták vagy a tartányt kitisztították, a táblákat el kell távolítani, vagy le kell takarni. 9. § (1) Mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag legfeljebb 25 km távolságra szállítható. (2) Menetlevél (fuvarokmány) eseményszerű vezetése kötelező. A szállított anyagot elegendő kereskedelmi megnevezéssel bejegyezni. (3) A szállítóegységen „B” típusú elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani. (4) A pótkocsit 2 - a jármű tömegének és a kerék átmérőjének megfelelő - kerékkitámasztó ékkel kell felszerelni. (5) A vontatón egy 6 kg-os porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (6) Tilos mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal együtt szállítani. (7) A pótkocsin a küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni és alkalmas eszközök segítségével rögzíteni, hogy az egyes darabok se egymáshoz, se a járműhöz képest számottevően ne mozdulhassanak el. (8) Ha a rakomány egy része a járműre kiömlött, a járművet amint lehet, de mindenképpen az újabb megrakás előtt meg kell tisztítani. (9) Az árukezelési műveletek alatt és a szállítás közben tilos a dohányzás. 10. § (1) Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag belföldi közúti szállításánál szállítóegység vezetője az lehet, aki az ilyen anyagok közúti szállítására előírt szabályokból szóbeli vizsgát tett, és erről a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) igazolást adott ki. (2) Vizsgára bocsátás feltétele a vontatóra érvényes vezetői engedély. (3) A vizsga kérdéseinek a következő témakörökre kell kiterjedniük: a) üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására vonatkozó általános előírások, b) a főbb veszélyek, c) a különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedések, d) baleset utáni magatartás, a hordozható tűzoltó készülék használata, e) jelölések, f) a be- és kirakodásnál szükséges óvintézkedések, g) a tartány töltése és ürítése. (4) A KFF a vizsga szervezésére vonatkozó megbízást csak olyan képzőszervnek adhat, mely ADR gépjármű-vezetői szaktanfolyami képzésre érvényes képzési engedéllyel rendelkezik. (5) A vizsgára való jelentkezés rendjét és a vizsga lebonyolításának egyéb szabályait a KFF szabályzatban határozza meg. (6) Az adott szállítási módra és szállított anyagra érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőre e § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 11. § (1) Ez a rendelet 2004. október 15-én lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyási igazolással ellátott vontatóra, illetve pótkocsira e rendelet előírásait a következő időszakos vizsgálattól kell alkalmazni. A műszaki biztonsági felügyeletet ellátó hatóságnak a tartányokra a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolásait a közlekedési hatóságnak a tartány következő időszakos vizsgálatáig el kell fogadnia. Melléklet a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet 6. §-ának (2) bekezdéséhez

  • ADR vizsga » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | jólaci

    113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 21. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendeletet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel (a továbbiakban: vontató) vontatott pótkocsival történő közúti szállítására, a szállításoknál használt szállítóegységre és annak személyzetére kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában a) szállítóegység: a vontatóból és egy vontatott pótkocsiból álló járműszerelvény; b) üzemanyag: a mezőgazdasági gépek dízelüzemanyagai és a könnyű fűtőolajok, melyek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C; c) mezőgazdasági vegyszer: a növényvédő szer, a műtrágya, a szuszpenziós műtrágya, melyek a mérgezőképességük, a gyújtóhatásuk vagy a maróhatásuk miatt külön jogszabály szerint veszélyesnek minősülnek; d) küldeménydarab: csomagolási művelet végterméke, amely a szállításra kész csomagolóeszközből és a tartalmából áll. 3. § Szállítóegységgel nem szállítható: a) növényvédő szer ömlesztve; b) növényvédő szer és műtrágya tartányban; c) üzemanyag és szuszpenziós műtrágya 5000 liternél nagyobb befogadóképességű rögzített vagy leszerelhető tartányban. 4. § (1) Üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya szállítására jóváhagyott tartányos pótkocsi vontatására csak dízel üzemű vontató használható. (2) A vontató elektromos vezetékrendszerét megfelelően kell rögzíteni és a mechanikai hatásoktól védeni. (3) Tartányos pótkocsi vontatásához csak olyan vontató használható, amelynek utolsó műszaki vizsgálata óta legfeljebb egy év telt el. 5. § (1) A tartányos pótkocsira a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletekben foglaltakon kívül a következőket kell alkalmazni: a) elektromos vezetékrendszerét megfelelően kell rögzíteni és a mechanikai hatásoktól védeni; b) megengedett vontatási sebessége legalább 25 km/ó. (2) A tartányos pótkocsi összeépítésének engedélyezéséhez benyújtandó műszaki dokumentációnak a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a tartányfelépítmény rögzítésének leírását és szilárdsági ellenőrző számítását. (3) A tartánynak és rögzítő elemeinek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő igénybevételeket kell elviselniük: a) menetirányban a kétszeres össztömeget; b) menetirányra merőlegesen az egyszeres össztömeget; c) függőlegesen felfelé az egyszeres össztömeget; d) függőlegesen lefelé a kétszeres össztömeget. (4) A forgalomba helyezés előtti hatósági műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóság ellenőrzi: a) a tartány alkalmasságát illetően a 6. § (2) bekezdés szerinti adattábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv meglétét, b) az átalakítási vagy az összeépítési engedélyben előírtaknak való megfelelőségét, c) új jármű esetén a típusbizonyítványban vagy az egyedi forgalomba helyezési engedélyben foglaltaknak való megfelelőségét. (5) Időszakos műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóság ellenőrzi: a) a tartány alkalmasságát illetően a 6. § (2) bekezdés szerinti hitelesített adattábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv meglétét, b) a tartányfelépítmény rögzítésének épségét (repedés- és korróziómentességét). (6) A forgalmi engedély érvényessége nem haladhatja meg a tartány hatósági vizsgálati jegyzőkönyvének érvényességi idejét. 6. § (1) A tartányos pótkocsi tartányát külön jogszabály előírásai szerint kell gyártani, vizsgálni. (2) A tartányon e rendelet melléklete szerinti jelöléseket fel kell tüntetni. (3) A pótkocsi tartánya hatósági vizsgálatra kötelezett. A hatósági vizsgálatot a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal területi szerveinél kell kérelmezni. A vizsgálat alapján a hatóság a járműegyedre szóló - a tartányfelépítménynek az üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya - belföldi közúti szállításra való alkalmasságát igazoló vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki. A vizsgálatokat legalább hatévenként meg kell ismételni. A megfelelőséget a tartány adattábláján a szállítható anyag megnevezésénél és a vizsgálat időpontjánál acélbélyegzővel kell igazolni. A tartány adattáblájának a szállítható anyag helyes szállítási megnevezését tartalmaznia kell. 7. § (1) Műtrágya ömlesztve fedett járműben, zárt konténerben vagy vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett járműben, illetve konténerben szállítható. (2) A járművet és a konténert úgy kell kialakítani, hogy a bennük lévő anyag ne érintkezhessen fával vagy más gyúlékony anyaggal, vagy pedig - ha a falak és a padló fából vagy más gyúlékony anyagból készültek - ezek teljes felületét el kell látni lágmentesített, vízhatlan béléssel vagy nátrium-szilikátból vagy hasonló anyagból készült bevonattal. 8. § (1) A szállítóegységet a következők szerint kell jelölni: a) műtrágyát szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „MŰTRÁGYA” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni, b) növényvédő szert szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „NÖVÉNYVÉDŐ SZER” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni; ha a növényvédő szer gyúlékony, mérgező peszticid, akkor a „TŰZVESZÉLYES” feliratot tartalmazó táblát is el kell helyezni, c) üzemanyagot szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni. (2) Ha a szállított anyagot a pótkocsiról kirakták vagy a tartányt kitisztították, a táblákat el kell távolítani, vagy le kell takarni. 9. § (1) Mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag legfeljebb 25 km távolságra szállítható. (2) Menetlevél (fuvarokmány) eseményszerű vezetése kötelező. A szállított anyagot elegendő kereskedelmi megnevezéssel bejegyezni. (3) A szállítóegységen „B” típusú elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani. (4) A pótkocsit 2 - a jármű tömegének és a kerék átmérőjének megfelelő - kerékkitámasztó ékkel kell felszerelni. (5) A vontatón egy 6 kg-os porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (6) Tilos mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal együtt szállítani. (7) A pótkocsin a küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni és alkalmas eszközök segítségével rögzíteni, hogy az egyes darabok se egymáshoz, se a járműhöz képest számottevően ne mozdulhassanak el. (8) Ha a rakomány egy része a járműre kiömlött, a járművet amint lehet, de mindenképpen az újabb megrakás előtt meg kell tisztítani. (9) Az árukezelési műveletek alatt és a szállítás közben tilos a dohányzás. 10. § (1) Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag belföldi közúti szállításánál szállítóegység vezetője az lehet, aki az ilyen anyagok közúti szállítására előírt szabályokból szóbeli vizsgát tett, és erről a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) igazolást adott ki. (2) Vizsgára bocsátás feltétele a vontatóra érvényes vezetői engedély. (3) A vizsga kérdéseinek a következő témakörökre kell kiterjedniük: a) üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására vonatkozó általános előírások, b) a főbb veszélyek, c) a különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedések, d) baleset utáni magatartás, a hordozható tűzoltó készülék használata, e) jelölések, f) a be- és kirakodásnál szükséges óvintézkedések, g) a tartány töltése és ürítése. (4) A KFF a vizsga szervezésére vonatkozó megbízást csak olyan képzőszervnek adhat, mely ADR gépjármű-vezetői szaktanfolyami képzésre érvényes képzési engedéllyel rendelkezik. (5) A vizsgára való jelentkezés rendjét és a vizsga lebonyolításának egyéb szabályait a KFF szabályzatban határozza meg. (6) Az adott szállítási módra és szállított anyagra érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőre e § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 11. § (1) Ez a rendelet 2004. október 15-én lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyási igazolással ellátott vontatóra, illetve pótkocsira e rendelet előírásait a következő időszakos vizsgálattól kell alkalmazni. A műszaki biztonsági felügyeletet ellátó hatóságnak a tartányokra a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolásait a közlekedési hatóságnak a tartány következő időszakos vizsgálatáig el kell fogadnia. Melléklet a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet 6. §-ának (2) bekezdéséhez A tartányon feltüntetendő jelölések 1. Ellenőrzés céljából minden tartányra könnyen elérhető helyre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán beütéssel vagy más hasonló módon legalább a következő adatokat kell feltüntetni: a) a jóváhagyás száma; b) a gyártó megnevezése vagy jele; c) a gyártási sorozat száma; d) a gyártás éve; e) próbanyomás (túlnyomás), MPa-ban vagy bar-ban; f) az űrtartalom, több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma; g) a számítási hőmérséklet (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C); h) az üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (év, hónap); i) a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata; j) a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és - ha van - a védőborítás (bélés) anyaga; k) a tartány egészére alkalmazott próbanyomás (túlnyomás) és az egyes kamrák próbanyomása (túlnyomás), ha a kamránkénti próbanyomás kisebb, mint az egész tartány próbanyomása, MPa-ban vagy bar-ban; l) a nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomás. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti. 2. Magán a tartányjárművön vagy egy táblán kell feltüntetni a következő adatokat: a) a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; b) saját tömeg; c) megengedett legnagyobb összes tömeg. Leszerelhető tartányos járműveknél ezek az adatok nem szükségesek. 3. Az 1. pont e)-g), k) és l) alpontjában, valamint a 2. pont b) és c) alpontjában említett számok után a mértékegységet fel kell tüntetni.

  • Tritikálé » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Zoli 63

    Részlet a termesztéshez, amit estleg nem mindenki tudott eddig ! ! ! ----------------------- ------------A tritikálé termesztésnél is a nitrogén tápelem a legfőbb termésnövelő tényező. Az igény szerint végzett N-trágyázás előfeltétele a jövedelmező, nagy termésnek. A tritikálénál meghatározó a bokrosodás mértékére (állománysűrűségre) és a kalászonkénti szemszámra – összességében a termés mennyiségére is – a korai stádiumban – ősszel vetés előtt kijuttatott nitrogén. Mivel a tritikálénál a kalászonkénti szemszámot a szárbaindulásnál kijuttatott N-el már nem lehet növelni, ezért a legtöbb N-re bokrosodáskor van szükség, ami feltétele a nagy termésnek. Ezért ősszel 40-60 kg N-hatóanyagot célszerű kijuttatni. Pillangós elővetemény után nem szükséges ősszel nitrogén kijuttatása. A második N-adagot – 40-50 kg/ha N-hatóanyag – tél végén, kora tavasszal a hajtásszám és terméskezdemények stabilizálása érdekében kell kijuttatni. A nitrogén harmadik részét – 0-30 kg N-hatóanyag mennyiségben – ha szükséges, akkor szárbainduláskor célszerű kijuttatni. A túlzott N-trágyázás ilyenkor növeli a megdőlés veszélyét, ezért a kijuttatott mennyiség meghatározásakor körültekintően kell eljárni. A kielégítő nitrogénellátottság biztosítja a szemkezdemények normális fejlődését, ami nagy ezerszem-tömeget eredményez. Intenzív termesztés esetén (120-130 kg N-hatóanyag) és jó termékenységű talajokon a szárszilárdítás nélkülözhetetlen. A tritikálé fejlődése, állománysűrűsége, állóképessége és ezekből adódóan termésének mennyisége és minősége is jelentősen függ vetésidejétől és az elvetett csíraszámtól. A kellő mértékű őszi bokrosodás miatt a korai vetés biztonságot jelent, azonban nem szabad túl korán sem vetni, mert az is terméscsökkentő. A túl korai vetés (szeptember közepe), az optimálisnál nagyobb csíraszám és a nitrogén túladagolás egyaránt növeli a szármagasságot és az állománysűrűséget, ami fokozza a megdőlés veszélyét. A túl késői vetés (okt. 20. után), ritka, nem kellően bokrosodott vetés jelentős terméskiesést (20-40%) okoz, amelyet tavaszi nitrogén műtrágyázással csak részben lehet ellensúlyozni. Vetése az alábbi paraméterekkel javasolt: ˇ vetésidő: szeptember 25-október 10 között ˇ sortávolság: 12 cm ˇ csíraszám: 4,0 (3.5 – 4,5) millió csíra/ha (kb. 150-190 kg/ha vetőmag) ˇ vetésmélység: 4-6 cm Az ilyen – optimális csíraszámmal és időben vetett állomány – kellő mértékben bokrosodik és nagyobb N-adagokat is elbír. A gyengébb termékenységű gyengén humuszos (0,8-1,0%) homoktalajokon a korábbi – szeptember végi – nagyobb csíraszámú (4,5 millió csíra/ha) vetés javasolható. Humuszos homoktalajokon és 1,0-1,2% közötti humusztartalmú erdőtalajokon az október elejei, 4,0 millió csíra/ha magmennyiséggel történő vetés, míg jobb termékenységű csernozjom barna erdő- és csernozjom-, valamint csernozjom réti- és öntéstalajokon 3,5 millió csíra/ha állománysűrűség, illetve október 5-10 közötti vetésidő javasolható. Homoktalajon a mélyebb, kötöttebb talajon a sekélyebb vetés ajánlott. A túl mély (8-10 cm) vetés – a rozshoz hasonlóan – jelentős terméskiesést okoz. A jelenlegi gazdasági és politikai irányvonalak az európai mezőgazdaságban a műtrágyák, peszticidek és termésszabályozó anyagok használatának mérséklésére irányulnak és lehetséges, hogy ez – a rozstermesztés mellett – a tritikálé termesztés jelentőségének a növekedéséhez vezet majd. A növény tápanyagellátását, a vetőmag mennyiségét és a vetés idejét úgy kell meghatározni, hogy örökletes adottságait érvényre juttatva a tritikálé képes legyen elnyomni a gyomokat és rezisztencia tulajdonságai érvényesüljenek. Vetőmagcsávázás – elsősorban a fuzáriumos betegségek miatt – szükséges. Vegyszeres gyomirtásra a ritka, gyengén fejlett tavaszi állományban van szűkség. A gyomirtás szükségességét a gyomflóra felvételezés és a gyomosság mértéke alapján döntjük el. Szükség esetén általában a búzában is használható gyomirtó szerekkel lehet védekezni. Szárszilárdításra – intenzív termesztés és magasabb N-adagok esetén – a termésbiztonság növelése érdekében szükség van. A megdőlés veszélye szárrövidítő szer (CCC vagy etephon+mepiquatklorid) alkalmazásával csökkenthető. Az időjárási viszonyoktól függően kell kiválasztani a megfelelő hatóanyagot. A gombás betegségek – a fuzárium kivételével – a tritikáléban ritkák, ezért rendszerint nem szükséges az állomány védelme. Az első megfigyelt gombabetegség a tritikálénál Ausztráliában a szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici) volt. Előfordulnak egyéb gombák okozta levél- és szártőbetegségek is, de ritkák. A lisztharmat rezisztenciája igen jó, sőt a Hungaro fajta rezisztens. A Fusarium spp. gombák a tritikálét is fertőzik, ami ellen javasolt csávázással védekezni. Kártevők ellen általában nem szükséges a védekezés. A vetésfehérítő megfigyeléseink szerint ritkán károsítja a tritikálét. A tritikálé betakarítása nagyobb figyelmet igényel, mint a búzáé vagy a rozsé. A rozshoz hasonlóan már teljesérésben azonnal csírázásra képes. A betakarítását a teljes érés elején – általában július 15. körül – kell elvégezni, és ilyenkor törekedni kell a gyors betakarításra. Betakarításkor a tritikálé szem törékenyebb, mint a búza, vagy rozs, ezért precíz kombájnbeállítást igényel. A tritikálé légzése a betakarítás után is erőteljes, ezért kezdetben állandó forgatással gondoskodjunk a halom szellőztetéséről, mert könnyen bemelegszik, és emiatt csökken a csírázóképessége, romlik a takarmány – és sütőipari értéke.

Hírek

További híreink

Fórum témák

[bezárás x]