Az elmúlt évek globális eseményei egyértelművé tették, hogy az élelmiszer-biztonság többé nem csupán a mezőgazdasági szektor ügye. A jó minőségű, megfizethető és megbízható élelmiszer-ellátás biztosítása napjainkban alapvető nemzetbiztonsági kérdéssé vált – jelentette ki Ökrös Oszkár, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára az ENSZ Élelmezési Csúcstalálkozóján, melyet Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában rendeztek meg.



Globális kihívások nyomása

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban az élelmezésbiztonságot súlyos nemzetközi kihívások veszélyeztették. A világjárványok, az ellátási láncok megszakadása, a szélsőséges időjárási jelenségek – köztük az aszályok és árvizek – és a fegyveres konfliktusok következtében kialakuló drasztikus energia- és nyersanyagár-emelkedés mind komoly fenyegetést jelentettek az élelmiszer-ellátás stabilitására.

Ökrös szerint ezek a körülmények rámutattak arra, hogy az élelmiszer-szuverenitás – azaz az önellátás képessége – nem csupán gazdasági vagy mezőgazdasági cél, hanem kulcsfontosságú nemzetbiztonsági szempont is. Különösen aggodalomra ad okot Ukrajna esetleges uniós csatlakozása, mivel az olcsóbb és eltérő szabályozás mellett előállított ukrán mezőgazdasági termékek kiszoríthatják a magyar termelőket, ezzel csökkentve hazánk élelmiszer-önrendelkezését.



Rövid ellátási láncok szerepe

A magyar kormány ezért kiemelt prioritásként kezeli az ellenálló és rugalmas élelmiszer-termelés fejlesztését, valamint a helyi alapú rövid ellátási láncok erősítését. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás jegyében különösen fontos a vízgazdálkodási stratégia fejlesztése, a precíziós öntözési rendszerek támogatása, illetve a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok ösztönzése. Ezek célja a talaj egészségének megőrzése, a biológiai sokféleség fokozása és a szén-dioxid megkötésének növelése.

A helyettes államtitkár rámutatott arra is, hogy a rövid ellátási láncok nem csupán a gazdálkodók jövedelmét növelik, hanem hozzájárulnak a helyi gazdaság megerősítéséhez is. Ha a fogyasztók helyi termékeket vásárolnak, közvetlenül támogatják a térségben élő termelőket, akik bevételeiket szintén a helyi közösségekben költik el. Ezért a helyi élelmiszereknek nemcsak az otthoni asztalokon, hanem az éttermek, iskolai menzák és közétkeztetési intézmények kínálatában is helyet kell kapniuk.



A jövő agráriuma fiatalokat kíván

Ökrös Oszkár kitért arra is, hogy az agrárium világszerte öregedő társadalmi struktúrával küzd. A fiatalok városba áramlása, a jövedelmi különbségek és a földhöz vagy tőkéhez való korlátozott hozzáférés komoly akadályokat gördítenek az ágazat megújulása elé. Ennek orvoslására Magyarország új jogi eszközöket vezetett be, amelyek megkönnyítik a generációk közötti gazdaságátadást. Az új „gazdaságátadási szerződés” biztosítja az adminisztrációs terhek csökkentését, a jogfolytonosságot és a zökkenőmentes átmenetet az idősebb gazdálkodók és a fiatal családtagjaik között.

Magyarország célja egy olyan mezőgazdaság felépítése, amely egyszerre képes alkalmazkodni a globális kihívásokhoz, biztosítani az ország élelmiszer-ellátását és vonzó lehetőségeket kínálni a jövő agrárszakembereinek.

Indexkép: Shutterstock