Ezt a napot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) együttműködve – azért jelölte ki, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerbiztonsági kockázatok megelőzésére, felismerésére és kezelésére. Bár Magyarországon a helyzet alapvetően stabil – köszönhetően a szigorú európai uniós szabályozásnak és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatos ellenőrzéseinek –, az ágazat szereplőinek folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézniük. A globális gazdasági hatások, a klímaváltozás és a fogyasztói szokások gyors átalakulása ugyanis új kockázati tényezőket emelt be a mindennapokba.
Szakértői körökben ma az alábbi öt terület jelenti a legfontosabb élelmiszerbiztonsági kérdést hazánkban.
1. Klímaváltozás a szántóföldeken: előretörnek a veszélyes mikotoxinok
Az éghajlatváltozás közvetlen hatással van az élelmiszer-alapanyagok biztonságára. A rendkívül aszályos, forró nyarak, majd az azokat követő hirtelen, nagy mennyiségű csapadék ideális feltételeket teremtenek a különböző penészgombák elszaporodásához a szántóföldi kultúrákban.
Ez a gyakorlatban súlyos toxinproblémákhoz vezethet.
A kukoricát megtámadó Aspergillus gomba által termelt aflatoxin a takarmányon keresztül például a nyers tejbe is bejuthat. Mivel egy rákkeltő anyagról van szó, ez a szegmens jelenleg az egyik legszigorúbban ellenőrzött terület a hazai tejágazatban. Emellett a gabonaféléket érintő fuzárium- és egyéb mikotoxin-szennyezések monitorozása is állandó feladatot ad a malom- és sütőiparnak.
2. Élelmiszerhamisítás a megélhetési nehézségek árnyékában
Az infláció és a megemelkedett megélhetési költségek miatt a fogyasztók világszerte és hazánkban is árérzékenyebbé váltak. Ez a trend sajnálatos módon felerősítette az élelmiszer-hamisítás kockázatát.
A piacon egyre gyakoribb a gyengébb minőségű helyettesítő termékek alkalmazása: a prémium alapanyagokat (például az extra szűz olívaolajat, a mézet vagy a sajtokat) olcsóbb, silányabb összetevőkkel helyettesítik vagy hígítják.
Szintén komoly kockázatot jelent az ellenőrizetlen forrásból származó, bizonytalan minőségű illegális import alapanyagok megjelenése, amelyek megpróbálják elkerülni a hatósági szűrőket.
3. Vegyi szennyezők: növényvédőszer-maradékok és az „örök vegyszerek”
A növényvédő szerek (peszticidek) használata és ellenőrzése állandó napirendi pont. Különösen az Európai Unión kívülről érkező import áruk esetében áll fenn a kockázata annak, hogy olyan szermaradványokat tartalmaznak, amelyeket az EU-ban a szigorú környezet- és egészségvédelmi szabályok miatt már rég betiltottak.
Új, globális kihívásként jelentek meg az úgynevezett PFAS-anyagok („örök vegyszerek”).
Ezek a környezetben lebomlani képtelen per- és polifluorozott alkil-vegyületek a talajvízen és a termőföldön keresztül bejutnak az élelmiszerláncba – leginkább a halakban, húsokban és a tojásban dúsulhatnak fel –, ami hosszú távú egészségügyi kockázatot hordoz.
4. Az online élelmiszer-kereskedelem és a közvetlen értékesítés rései
A webáruházak, a közösségi médián keresztüli közvetlen értékesítés és az étel-házhozszállítás robbanásszerű növekedése olyan új értékesítési csatornákat hozott létre, amelyek szabályozása és ellenőrzése rendkívül nehéz feladat.
A logisztikai láncban a legnagyobb hibafaktort a hűtési lánc megszakadása jelenti: a nem megfelelő hőmérsékleten szállított romlandó élelmiszerekben (nyers húsok, készételek) rohamtempóban szaporodhatnak el a kórokozók.
Emellett az online piactereken értékesítő, be nem jelentett kistermelők esetében a termékek nyomonkövethetősége és higiéniai háttere is gyakran hagy kívánnivalót maga után. A legjobb, ha megbízható helyről szerzi be az ember a terményt, az élelmiszert, akár az online piactérről is.
5. Antibiotikum-rezisztencia (AMR) az állattenyésztésben
A haszonállatoknál alkalmazott túlzott vagy nem körültekintő antibiotikum-használat miatt kialakuló multirezisztens baktériumok közvetlen veszélyt jelentenek az emberi egészségre is.
A hazai és uniós szabályozás az utóbbi években jelentősen szigorodott.
Ennek ellenére a hús- és tejtermékeken keresztül terjedő, a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek (például a Salmonella vagy a Campylobacter) kiszűrése és visszaszorítása folyamatos éberséget követel meg az állategészségügyi szakemberektől.
Miközben a klasszikus, tömeges mikrobiológiai fertőzések a modern technológiáknak és a higiéniai kultúrának köszönhetően háttérbe szorultak, az élelmiszerbiztonság fókusza áthelyeződött a rejtett kémiai szennyeződésekre (toxinok, növényvédő szerek), valamint a globális és digitális kereskedelemből fakadó nyomonkövethetőségi kihívásokra.
Indexkép: Shutterstock
