Az élelmiszerek hamisítása nem csupán az ókor problémája volt – ma is komoly kihívást jelent a hatóságok számára. A modern technológiák és a globális ellátási láncok bonyolultsága miatt a csalások sokszor csak aprólékos laboratóriumi vizsgálatokkal deríthetők fel. A tét pedig hatalmas: a fogyasztók biztonsága és a tisztességes vállalkozások hitelessége.

Mit tekintünk hamisításnak az uniós szabályozás szerint?

Bár az Európai Unió jogszabályai nem határozzák meg közvetlenül a „hamisítás” fogalmát, az (EU) 2019/1715 bizottsági rendelet – amely a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének működését szabályozza – pontosan leírja, mit tekint „csalásról szóló értesítésnek”.

Eszerint a csalásról szóló értesítés az iRASFF-rendszeren belüli olyan, meg nem felelésről szóló értesítés, amely vállalkozások vagy magánszemélyek által a vásárlók megtévesztése és jogtalan előny szerzése céljából gyaníthatóan szándékosan elkövetett és az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabályokat sértő cselekményhez kapcsolódik

A hatóságok négy kulcsfontosságú tényező alapján különböztetik meg a „meg nem felelést” a „hamisítás gyanújától”:

1. Uniós szabályok megsértése Az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett, az uniós agrár-élelmiszerláncra vonatkozó jogszabályokban meghatározott egy vagy több szabály megsértése.

2. Vásárlók megtévesztése – A vásárlók/fogyasztók megtévesztésének valamilyen formája (például: megváltoztatott küllem vagy megváltoztatott jelölés, amelyek elrejtik a termék valódi minőségét, vagy rosszabb esetben akár a jellegét is). Ezenkívül a megtévesztő elem közegészségügyi kockázatot is jelenthet, mivel a termék egyes valódi tulajdonságai rejtve maradnak (például a nem feltüntetett összetevők, allergének esetében).

3. Jogtalan előny szerzése – a csalárd cselekmény valamilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági előnyt biztosít az elkövetőnek.

4. Szándékosság – Akkor igazolják, ha számos tényező alapján feltételezhető, hogy bizonyos meg nem felelések nem véletlenszerűek, például egy jó minőségű összetevő szándékos helyettesítése egy gyengébb minőségűvel, nem pedig a termelési folyamat miatti véletlen szennyeződés.

E négy feltétel együttes fennállása esetén beszélhetünk élelmiszer-hamisításról az uniós gyakorlatban.

élelmiszer

Gyakran hamisítják az olívaolajat is – fotó: Pixabay

Magyar szabályozás: a hamisítás tilos

A magyar jog is egyértelműen fogalmaz. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény kimondja:

A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos.

A törvény tételesen felsorolja, mi minősül hamisított terméknek. Ide tartozik például az,

  • amelynek minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították,
  • tiltott összetevőt tartalmaz,
  • átcímkézése jogsértő,
  • emberi fogyasztásra alkalmatlan anyagból készült,
  • vagy amelyet félrevezető megjelöléssel hoznak forgalomba.

A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.

A hamisítás formái – amikor a trükk a konyhába is beférkőzik

A hatósági tapasztalatok alapján az élelmiszer-hamisításnak több tipikus formája létezik:

  • Hígítás – drágább folyadék, például olívaolaj vagy gyümölcslé vízzel vagy olcsóbb olajjal való keverése.
  • Helyettesítés – értékes összetevők lecserélése olcsóbb alapanyagra.
  • Elrejtés – a rossz minőség elfedése, például gesztenyepüré rizslisztből vagy babból.
  • Hamis jelölés – megtévesztő információk a csomagoláson, a származás vagy összetétel elferdítésével.
  • Nem engedélyezett fejlesztés – ismeretlen vagy be nem jelentett anyagok hozzáadása a minőség javítása érdekében.
  • Márkahamisítás – egy ismert márka, recept vagy csomagolás lemásolása.
  • Szürkepiaci értékesítés – be nem jelentett, eltérített vagy lopott termékek forgalmazása.

A leggyakrabban érintett termékek között ott találjuk az olívaolajat, a tejet, a sáfrányt, a gyümölcsleveket, a vaníliakivonatot és a halat.

Amikor a hamisítás már egészségügyi kockázat

A hamisítás nem csupán gazdasági kár. Egyes esetekben közvetlen egészségkárosító hatással is járhat:

  • étrend-kiegészítőkben rejtett gyógyszerhatóanyagok (például szteroid vagy sildenafil), amelyek súlyos mellékhatásokat, akár halált is okozhatnak;
  • olívaolajban ipari olajkeverékek, amelyek rákkeltő vagy májkárosító komponenseket tartalmazhatnak;
  • fűszerekben ólom- vagy kadmiumtartalmú festékek, amelyek mérgezőek.

A fogyasztók védelme ezért kiemelt fontosságú feladat – a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság és a társhatóságok rendszeres ellenőrzésekkel, laborvizsgálatokkal és az iRASFF (uniós gyorsriasztási rendszer) használatával lépnek fel a csalások ellen.

A hamisítás története több ezer éves, de a veszély ma sem múlt el. Míg az ókorban a sört hígították, ma akár a tej, az olívaolaj vagy a fűszerek is rejthetnek kellemetlen meglepetéseket.

A modern szabályozás és a hatósági fellépés célja azonban ugyanaz, mint egykor: megóvni a fogyasztót attól, hogy becsapják – és garantálni, hogy ami az asztalunkra kerül, valóban az, aminek látszik.

Forrás: nkfh.gov.hu
Indexkép: pixabay.com