Vida Ádám, a gazdaság egyik tulajdonosa szerint gazdaságukban a fűszerpaprika-termelés a zászlóshajó, de a biztonságot a több lábon állás, a saját feldolgozó és a vízmegtartó, forgatás nélküli talajművelés adja. Történetük egy családi tragédiából indult, mára pedig tudatos fajtaválasztás, kíméletes szárítás és beruházásokkal alátámasztott szemlélet formálja a somogyi „jó paprika” hírnevét.
A beszélgetés elején hamar kiderült, hogy a földrajz itt nem mellékszál: Vida Ádám szerint nemcsak az Alföldön, hanem Somogyban is lehet jó fűszerpaprikát termelni, még ha a közvélekedés gyakran automatikusan a klasszikus paprikatermesztő vidékekhez köti is a minőséget.
– Valamelyik nap hívott Békésből egy vevőnk, aki azt mondta, hogy két jó paprika van az országban és az egyik a miénk – mesélte büszkeséggel.
A Marcali környéki gazdaság léptéke első hallásra nem tűnik nagynak, de az intenzív kultúrák kézimunkaigénye miatt a két hektár a gyakorlatban nagyon is komoly munka- és szervezési kihívás. A területet a család műveli: szülei, felesége és öccse.
Vida Ádám elmondása szerint a gazdaság története nem piaci opportunizmusból indult, hanem egy nagyon személyes, családi okból: a nagymama betegsége után tudatosan kezdtek saját zöldséget termelni, hogy pontosan tudják, mi kerül az asztalra.

A marcali fűszerpaprikának már az ország másik felében is hírneve van – Fotó: Vida Családi Gazdaság
– Így kezdődött az egész: elkezdtünk magunknak zöldséget termelni, hogy tudjuk, mit eszünk, mert a boltokban sok az import, az ismeretlen eredetű dolog – fogalmazott. – Ebből lett a gazdaságunk, egy jól sikerült fűszerpaprika-szezon hozta meg az első megerősítést – és a lendületet, ami később évekre előre kijelölte az irányt. El tudtunk adni 5 kilogrammnyit és úgy éreztük, hogy ez óriási dolog. Ez adta meg a kezdőlökést.
Vida Ádám szerint a lelkesedést hamar tudatos felkészülés követte: az agrár- és kertészeti háttér, a szakmai érdeklődés adta meg azt a „tanulási pályát”, amelyből később üzemszerű fejlődés lett.
– Én agrármérnök vagyok, az öcsém pedig kertész, úgyhogy rákészültünk tanulmányokban is erre – fogalmazott.
A következő években a volumen is érezhetően nőtt: a pár kilós próbálkozásból több ezer tő paprika lett, majd évről évre annyi őrlemény, amennyit az időjárás és a szezon engedett.
– A következő évben már volt 10 ezer tő paprikánk, abból csináltunk 80 kiló őrleményt. Ma már ilyen 3-400-500 kiló készül évente, az időjárás függvényében – jelentette ki.
A gazdaságot azonban nem akarták egyetlen kultúrára építeni. A kockázatkezelés és a piaci rugalmasság miatt bővítették a repertoárt, és ma már többféle növénykultúrával dolgoznak – nem a terület, hanem a biztosan értékesíthető mennyiség alapján.
Próbálgattuk, hogy ne csak egy növény legyen, mindig kell valami olyan növénykultúra, ami kihúzza bajból a gazdaságot, amikor valami nem sikerül. Ezért most 7-8 növénnyel dolgozunk, a piac függvényében
– tette hozzá.
A termékszerkezetben ugyanakkor a fűszerpaprika továbbra is kiemelt helyen szerepel. A területből nagyjából fél hektárt visz el, és Vida Ádám szerint ez az a kultúra, amelynél a minőségre való törekvés különösen látványosan visszaigazolódik.
Ezen kívül termelnek még hagymát, burgonyát, dinnyét, szamócát és többféle étkezési paprikát, miközben bizonyos kultúrákból – például a káposztafélékből – tudatosan kihátrálnak azok fokozott növényvédőszer-igénye miatt.
"Nem akarom magam és a családom megmérgezni" – magyarázta.
A kézimunkaigény, a termelési kockázat és a beruházási igény miatt felmerül a kérdés: meg lehet-e élni ekkora területből? Vida Ádám szerint a „matek” papíron kiadná, a gyakorlatban azonban ma még nagyobb arányú a visszaforgatás és a fejlesztési kényszer, mint a biztos családi megélhetés.

A fűszerpaprikán kívül termelnek még hagymát, burgonyát, dinnyét, többféle étkezési paprikát és szamócát is – Fotó: Vida Családi Gazdaság
– Egyelőre csak az öcsém dolgozik a gazdaságban főállásban, mindenki más alkalmazott máshol – mondta. – Próbálunk minél több árbevételt visszafordítani a gazdaságba, öntözésfejlesztés kapcsán tervezünk beruházásokat.
A területbővítés igénye is inkább szakmai logikából fakad: a vetésforgó és a talajállapot megőrzése miatt lenne szükség nagyobb mozgástérre.
– Jó lenne ennek a két hektárnak a duplája azért, hogy tudjunk teljes vetésforgót csinálni – jelezte.
Visszatérve a fűszerpaprikához: a kiváló minőséghez nem elég jó fajtát választani: a feldolgozás módja legalább ilyen fontos. A Vida Családi Gazdaság saját feldolgozót épített, ahol a szárítás és az őrlés is kontrollált körülmények között, kíméletes módon történik.
– Maximum 50 fokon szárítunk és van saját darálónk is – árulta el.
Vida Ádám szerint a higiéniai szintet is tudatosan magasra "lőtték be": bár kistermelőként nem minden előírás vonatkozik rájuk ugyanúgy, mint egy nagyüzem esetében, mégis inkább „több legyen, mint kevesebb” alapon építkeztek. Ennek köszönhető, hogy a feldolgozó majdnem teljesíti a HACCP-követelményeket is.
A jövőbeni terveknél a fejlesztési prioritás egyértelmű: az öntözés. Homoktalajon gazdálkodnak és a termésbiztonság egyre inkább csak akkor tartható, ha a víz rendelkezésre áll akkor, amikor kell.
Vida Ádám ugyanakkor azt is kiemeli: a vízmegtartás nem csupán öntözés kérdése. Náluk évek óta forgatás nélküli talajművelést alkalmaznak, és a különbség szerinte látványos – különösen a nyári hőségben.
– Mi körülbelül 6-7 éve nem szántunk, forgatás nélküli talajműveléssel dolgozunk és a vízmegőrzésünk brutális – jelentette ki.
A módszer hatását konkrét példával érzékelteti: amikor 40 fokban is nedvességet talál a felső réteg alatt, azt sokszor demonstrálja is a környezetének – még ha a szemléletváltás lassan megy is.
– Júliusban, amikor 40 fok van, 10 centi mélységben én kézzel összegyúrom a homokot, ami azt jelenti, hogy elegendő benne a nedvesség. Ezt szoktam mutogatni a környezetemben mindenkinek, de aki szemellenzős, az úgyse fogja elfogadni – fogalmazott.
A Vida Családi Gazdaság története így egyszerre szól minőségről és alkalmazkodásról: családi indíttatásból lett tudatos termelésről, a fűszerpaprika pedig – fajtaválasztással, saját feldolgozóval és vízmegtartó műveléssel – immár Somogyban is képes olyan szintet hozni, amelyre az ország másik végéből is felfigyelnek.
Indexkép: Vida Családi Gazdaság