Ahogyan arról az Agroinform.hu beszámolt, a Magyar Gasztronómiai Egyesület idei nagy paprikatesztjének során most is sok olyan terméket találtak, ami díszcsomagolásban, nemzetiszín szalaggal, tanúsítványnak látszó plecsnikkel kínálta magát a polcokon, miközben gyenge minőségű, rossz ízű volt. A termelőnél keressük az okokat? Dr. Terbe Istvánt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát kérdeztük.
– Milyen termesztéstechnológia jellemző ma Magyarországon?
Több termesztéstechnológiát is alkalmaznak: helyrevetés, palántázás, öntözés és öntözetlen, újabban hajtatás. Sajnos a paprikatermesztők jelentős hányada külterjes gazdálkodást folytat, ahol a terméseredmények rendkívül alacsonyak (2014-ben 9 tonna/ha), ezek a termesztéstechnológiák nagyobb termésátlagra, és ebből adódóan jövedelmező gazdálkodásra nem alkalmasak. Drágán állítják elő a fűszerpaprikát (nem rossz minőségben!), de árban nem vagyunk képesek versenyezni a lényegesen gyengébb minőségű, de sokkal olcsóbb külföldi termékkel.
Csak tápanyagban gazdag talajokon terem jól. – fotó: Agroinform.hu
Az elmúlt évek aszályos időjárása bebizonyította, hogy öntözés nélkül nem lehet gazdaságosan, biztonságosan és jövedelmezően fűszerpaprikát sem termeszteni. A fűszerpaprika napi vízigénye (szabadföldön, támrendszer nélküli termesztési mód) napi 4-5 liter/m2. Ennek a mennyiségnek – természetes csapadék formájában a tenyészidőben – legfeljebb fele-harmada biztosított, ráadásul nem abban az ütemben, ahogy a paprika igényli. Ezt pótolni kell. Valószínűbbnek tartom, hogy a helyrevetéses termesztés helyett, a jobb minőség és magasabb termésátlagok érdekében, nagyobb felületen fogják a palántázásos termesztést alkalmazni, ami csak öntözött formában lehetséges. Köszönhetően a kormány által támogatott garantált minőségű vetőmagnak, a feldolgozóiparban jelentkező jobb integrációnak, a termőfelület csökkenése az elmúlt évben megállt, kicsit emelkedett.
A fűszerpaprika is azok közé a zöldségfélék közé tartozik, amely különösen igényes a talaj szerkezetére. A gyenge terméseredményeknek az is az egyik oka, hogy a talaj-előkészítés nem megfelelő, hiányzik a talaj szerkezetét javító szerves trágya, számos termesztőnél felületes a talajművelés, több vonatkozásban kifogásolhatóak az alkalmazott módszerek. A versenyképes 20-30 tonnás intenzív szabadföldi termesztés esetén, több vizet és több tápanyagot kell a növény számára biztosítani. A hagyományos egyszeri fejtrágyázással szabadföldi intenzív technológiában nem lehet eredményesen paprikát termeszteni. Folyamatos víz- és tápanyagellátásra van szükség! Trágyázás kapcsán a tápanyagellátás négy elemét (tápanyagmennyiség, műtrágyák minősége, tápanyagok kijuttatásának ideje és módja) a termesztőknek tisztán kell látni. Ezek egymással szorosan összefüggnek.
– Mennyi tápanyagot igényel a hajtatott fűszerpaprika?
Célszerű a fajlagos tápanyagigényből kiindulni, vagyis abból, hogy egységnyi termés (1 tonna) előállításához mennyi tápanyagot von ki a növény a talajból. A fűszerpaprika esetében a fajlagos tápanyagigény az alábbiak szerint alakul:
|
25 t/ha (2,5 kg/m2) termés esetén – számolva legkevesebb 10% veszteséggel (kimosódás nitrogénnél, lekötődés foszfornál, ami a talaj típusától függően nagyon változó) – az alábbi mennyiséget kell kiszórni:
A számítás menete a következő: Fi x Tt + V (10%) = Kt
|
Fi = Fajlagos tápanyagigény (kg/t)
Tt = Tervezett termésmennyiség (t/ha)
V = Veszteség (kg/ha) kimosódás + lekötődés
Kt = Kijuttatandó műtrágyamennyiség hatóanyagban (kg/ha)
– Milyen műtrágyákat célszerű használni?
Tekintettel arra, hogy a paprika klórérzékeny növény, ezért a káliumműtrágyák esetében a klórmenteseket (alaptrágyának a szulfátokat és fejtrágyának a nitrátokat) használjuk. Foszforműtrágyának tökéletesen megfelel a széles körben használatos 20%-os szuperfoszfát. Nitrogén esetében ilyen célra az ammonsalétrom (34%) és a mészammonsalétrom műtrágyák (27-28%) jöhetnek számításba. Amennyiben intenzív (tápoldatozó) fejtrágyázást alkalmaznak, abban az esetben speciális, vízben tökéletesen (maradék nélkül oldódó) készítményeket szabad használni.
– Mikor kell a műtrágyázást végezni? Hogyan kell a műtrágyát kiadni, hogyan kell a talajba munkálni?
Alaptrágyázás alkalmával, amikor a talajforgatást, a szerves trágyázást végezzük, törekedjünk feltölteni a talajt (talajvizsgálat alapján) foszforból és káliumból „jó” induló tápanyagszintre. Vagyis a foszfort alaptrágyaként ősszel, a káliumot lehet megosztva ősszel és tenyészidőben megosztva adni. A nitrogén esetében indító- és fejtrágyázást alkalmazzunk, folyamatos tápanyagellátást biztosítsunk a növény számára, azaz kisebb adagokkal minél gyakrabban fejtrágyázzunk!
A foszfort és a káliumot szilárd formában a talajba munkáljuk. Tekintettel arra, hogy a növény nem külön veszi fel a vizet és külön a tápanyagokat (nitrogén), kézenfekvő az egyszeri kijuttatásuk, azaz a műtrágya kiszórása után öntözni, vagy a műtrágyákat tápoldat formájában kijuttatni.
Jó fűszert is csak érett, hibátlan termésből lehet előállítani. – fotó: Agroinform.hu
– Mennyire munkaigényes a fűszerpaprika?
A fűszerpaprikáé is, mint más zöldségnövény termesztése munkaigényes, a betakarítás igényel sok kézi munkaerőt, a többi munkafolyamat gépesíthető. Az úgynevezett szuperintenzív termesztési formák (hajtatás, stb.) még nagyobb kézi erőt kötnek le.
– Az alkalmazott technológiák hogyan változtak az elmúlt időszakban?
Sajnos a termesztéstechnológia alig változott, számos termesztő, évtizedes (majdhogynem évszázados) technológiával termeszti a paprikát, ezek a termesztők sorra kihullanak. Vannak próbálkozások már a gyakorlatban is intenzívebb módszerekre (hajtatásos termesztés, tápoldatos, támrendszeres termesztés, stb.), de ezek a magasabb befektetés miatt nehezen terjednek.
– Melyek a jellemző betegségei/kártevői?
A paprikának, ezen belül a fűszerpaprikának számos betegsége és kártevője van. Elsőként említeném a vírusos betegségeket (több mint 10 féle vírus károsítja), melyek többnyire vektorok útján (rovarok) terjednek, és amelyek között olyan ismertek és veszélyesek vannak, mint a dohánymozaik vírus vagy a paradicsom mozaik vírus. A megbetegedett növényeket gyógyítani nem lehet, egyetlen és kizárólagos védekezés a megelőzés (egészséges vetőmag és palánta, vektorok elleni szakszerű védekezés, gyommentes környezet, vetésváltás). A baktériumos betegségek közül a legveszélyesebb a xantomonászos és a pszeudomonászos betegség. Az egyik a termést, a másik a levélzetet támadja meg és teszi tönkre. Védekezés meglehetősen nehéz ellenük. A vírusos betegségek ellen fertőzésmentes szaporítóanyaggal és vetésváltással, valamint réztartalmú és kasugamicin tartalmú vegyszerekkel lehetséges védekezni. Gombás betegségek elsősorban fiatal korban (kelést követően) jelentkeznek, amelyek ellen vegyszeres kezeléssel, beöntözéssel jól lehet védekezni. Később kialakuló betegségei, amelyek elsősorban a virágokat károsítják, az alternáriás és a botrítiszes fertőzés. Kártevők közül első helyen a levéltetveket kell említeni, mint vírusvektorokat, de mint közvetlen károsítókat is. Gondot szoktak okozni a talajkártevők (pajorok), újabban a gyapottokbagolylepke károsítja a kialakult terméseket. Élettani, azaz nem fertőző betegségek közül első helyen kell említeni a napégést és a mészhiánybetegséget.
– A Magyar Gasztronómiai Egyesület idei tesztjei szerint a lakosság számára elérhető fűszerpaprika-őrlemények minősége pocsék.
Olyan okokról nem tudok, amelyek kifejezetten az elmúlt két évben rontották volna a minőséget, és korábban ne jelentkeztek volna. A betakarítás követően számos hiba követhető el, amely a leszedett termés minőségét ronthatja, de mindenképpen a legfontosabb a jó utóérlelés és a megfelelő szárítás, amelyek a színanyagok kialakulására és azok stabilizálására vannak nagy hatással. A gond továbbá, hogy az olcsó, sokszor külföldről származó terméket gyakran keverik a drágább, de jó minőségű hazai paprikaőrleménnyel.
Ossza meg véleményét az Agroinform.hu Magyar fűszerpaprika fórumán!
_fill_540x300_0.jpg)
