A pálmaolajat gyakran tekintik az egyik legkárosabb növényi olajnak környezeti szempontból, míg az olívaolaj sokak szemében a fenntartható és egészséges étkezés szimbóluma. A valóság azonban jóval összetettebb – figyelmeztetnek környezetvédelmi kutatók, akik a Cell Reports Sustainability szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban azt hangsúlyozzák: sem a pálmaolaj nem „eredendően rossz”, sem az olívaolaj nem „eredendően jó”. A növényi olajok előállítása és kereskedelme számos árnyalattal bír, amelyeket a közvélemény és a média gyakran figyelmen kívül hagy.
Nem maga az olaj a probléma – hanem az, hogyan és hol termelik
A tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy minden olajtermő növény – legyen szó szójáról, kókuszról, szezámról vagy akár olíváról – hordozhat környezeti és társadalmi kockázatokat, amennyiben a termelési gyakorlat nem fenntartható.
A biodiverzitás csökkenése, az élőhelyek pusztulása, az emberi jogsértések vagy a túlzott vegyszerhasználat nem egy-egy konkrét növény „hibája”, hanem azoké az embereké és rendszereké, akik nem megfelelő módon gazdálkodnak velük.
Erik Meijaard, a Borneo Futures és a Kenti Egyetem természetvédelmi szakértője szerint a közvéleménynek meg kell értenie: nem lehet egyszerűen „jó” vagy „rossz” olajokról beszélni. Az olajok előállítása mögött álló gazdasági, ökológiai és társadalmi tényezők minden esetben eltérőek, ezért az értékelésük is csak kontextusban lehet érvényes.
Túlzó démonizálás helyett árnyaltabb szemlélet kell
Az elmúlt években a pálmaolaj számos nemzetközi kampány célkeresztjébe került, mivel ültetvényeit gyakran összefüggésbe hozták az esőerdők irtásával és az orangutánok élőhelyének pusztításával. A kutatók azonban rámutatnak: bár ezek az aggodalmak részben megalapozottak, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hasonló vagy akár súlyosabb károkat más olajnövények is okozhatnak.
A szójatermesztés például Dél-Amerikában hatalmas erdőirtással és intenzív növényvédőszer-használattal jár, ami már az emberi egészséget is veszélyezteti. Az olívabogyó begyűjtése során évente madarak milliói pusztulnak el a betakarítógépek miatt, míg a szezámtermesztéshez kötődő munkakörülmények Etiópiában és Dél-Szudánban gyakran sértik az emberi jogokat.
.jpg "pálmaolaj")
Pálmaolaj – Fotó: Pixabay
A pálmaolaj előállításának kevésbé ismert oldala
A pálmaolajtermelésnek ugyanakkor léteznek pozitív aspektusai is, amelyeket ritkán említenek.
A világ olajpálma-termőterületeinek mintegy 18 százalékát nem ipari ültetvények, hanem kisbirtokos földművesek művelik hagyományos módon, elsősorban Közép- és Nyugat-Afrikában. Ezek a gazdaságok gyakran elfelejtődnek a globális statisztikákban, pedig fontos szerepet játszanak a helyi közösségek megélhetésében.
A kutatók szerint az elmúlt két évtized fokozott figyelme és civil nyomása pozitív hatást gyakorolt az iparágra. A szigorodó szabályozások és a fenntarthatósági tanúsítványok elterjedése sok termelőt arra ösztönzött, hogy környezeti szempontból felelősebb módon működjön. Bár az iparág nem vált teljes egészében fenntarthatóvá, jelentős előrelépések történtek.
Átláthatóság nélkül a fogyasztó nem tud felelősen dönteni
A tanulmány egyik kulcskövetkeztetése, hogy a növényolajipar átláthatósága továbbra is hiányos. A beszállítói láncok sok esetben követhetetlenek, így még a tudatos vásárlók sem tudják pontosan, milyen ökológiai és társadalmi hatással jár az adott termék megvásárlása.
Erik Meijaard szerint a technológia ma már adott lenne ahhoz, hogy a vásárlók könnyen hozzáférjenek az előállítás körülményeiről szóló információkhoz – például QR-kódok segítségével. Ezzel lehetővé válna, hogy mindenki eldönthesse: az adott termék előállítása összhangban van-e a saját értékrendjével.
Globális szabályozásra és ösztönzésre van szükség
A kutatók úgy vélik, hogy a növényolajipar fenntarthatóbbá tételéhez nemzetközi szintű szabályozásra és közös fellépésre van szükség. Az átlátható, ellenőrizhető ellátási láncok csak akkor válnak általánossá, ha a kormányok és a nemzetközi szervezetek egyaránt megkövetelik a transzparenciát.
Emellett fontos lenne olyan ösztönzőrendszerek kialakítása, amelyek előnyben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek valóban megfelelnek a legszigorúbb fenntarthatósági követelményeknek.
A szerzők szerint a média és a közvéleményformálók felelőssége is nagy: abban segíthetnének, hogy a növényi olajokról folytatott viták árnyaltabbá váljanak, és ne pusztán leegyszerűsítő ítéletek határozzák meg a társadalmi diskurzust.
Forrás: eurekalert.org
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
