Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint a jelenség nemcsak milliárdos bevételkiesést és szellemi tulajdonjogi kárt okoz, hanem közvetlen egészségügyi, környezeti és piaci kockázatot jelent a gazdálkodók számára. A túl olcsó ajánlat végül mindig drágább lehet – terméskiesés, hatósági eljárás vagy akár exportkizárás formájában. Erről beszélgettünk a szakemberrel.
– Mekkora probléma ma európai, illetve hazai mércével mérve a növényvédőszer-hamisítás?
– Európában ez nem marginális jelenség, hanem szervezett, a nemzetközi bűnözéshez kapcsolódó piac – szögezte le Görög Róbert. – Körülbelül 14 % a hamis és illegális növényvédőszerek aránya. Azon túl, hogy e mögött több milliárd euró bevételkiesés és súlyos szellemi tulajdonjog sértés van, hatalmas mennyiségű, potenciálisan veszélyes terméket jelent a piacainkon. Az Európai Unió jelenleg az egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszert működteti a világon és ezek a hamis termékek jelentősen aláássák az élelmezés-biztonságot és a fogyasztói bizalmat.
A hatósági lefoglalások volumenét jól jelzi, hogy az Europol által koordinált akciókban több ezer tonna illegális/hamis szer kerül le a piacról (pl. 2 040 tonna lefoglalás, több gyanúsított őrizetbe vétele, és gyártókapacitások felszámolása).
Magyarországon a jelenség a hatósági tapasztalatok szerint jelen van, és folyamatos célzott ellenőrzések tárgya. A Nébih kommunikációja is egyértelműen számol hamis/illegális növényvédő szerekkel, és a Nébih országos ellenőrzései során indultak eljárások is.
Görög Róbert – Fotó: Magyar Növényvédelmi Szövetség
– Miben merül ki maga a hamisítás ténye? Hígítják a készítményeket, vagy a "lepottyant" a kamionról metódus működik, esetleg zugüzemekben gyártanak ellenőrizhetetlen összetételű és minőségű készítményeket?
– A gyakorlatban többféle „illegális” kategória keveredik, és ez fontos különbség:
- Hamisított termék: a cél a megtévesztés (márka, csomagolás, címke, azonosítók utánzása). A hamisításnak számos fokozata lehet, ebből a legsúlyosabb az az eset, amikor a termékbe valamelyik összetevője helyett olyan anyagot tesznek, amely veszélyes a környezetre vagy akár az emberi egészségre. Kevésbé veszélyes, ha csupán hatástalan vagy jóval alacsonyabb hatásfokú a készítmény. Természetesen ez is problémát jelent, mert a termelő abba a hamis biztonságérzetbe kerül, hogy megvédi a növényeit, majd a hatástalan kezelés miatt termésveszteséget szenved. Emiatt mondjuk mindig azt, hogy az olcsóbban vásárolt termék végül mindig drágább.
- Illegális termék: lehet nem engedélyezett, betiltott, vagy engedélyezett hatóanyagot tartalmaz, de nem az adott ország engedélye/forgalmazási feltételei szerint kerül piacra (pl. engedély nélküli import, ismeretlen eredet).
– Hogyan készülhetnek az ilyen készítmények? Hogy néz ki a "gyártási" folyamat? Milyen összetevőket, alapanyagokat használnak az előállítók?
Az eddigi nyomozások azt mutatják, hogy az alapanyagokat többségében Délkelet-Ázsiában állítják elő és az "áru" ömlesztve érkezik meg Európa határaihoz.
A termékeket vagy itt az Unióval határos államokban vagy már valamelyik tagállamban állítják össze és szerelik ki. 2025 nyarán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által koordinált művelet keretében egy kiterjedt hálózatot lepleztek le a bűnüldöző szervek, amely során Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában is nagy mennyiségű hamis terméket foglaltak le. A termékek összeállításához és csomagolásához szükséges infrastruktúra is a bűnözők rendelkezésére állt.
Az Europol beszámolói szerint a hamisítványok előállítása egyre inkább EU-n belül is megjelenik, és az akciók során gyártólétesítményeket is felszámolnak. Az alapanyagok/összetevők oldaláról a fő probléma az, hogy nincs minőségbiztosítás, nincs nyomon követhetőség, így:
előfordulhat túladagolt vagy aluladagolt hatóanyag, nem az a hatóanyag, ami a címkén van, illetve lehetnek nem kívánt szennyezők/oldószerek, amik növény-, talaj-, víz- és egészségügyi kockázatot jelentenek. (Ezt a kockázatot a hatósági és iparági anyagok rendszeresen kiemelik.)
– Mely termékcsoportokban a leggyakoribb ez a jelenség?
– A hamisítás elsősorban azokban a termékkategóriákban jelenik meg, ahol nagy a felhasználás volumene és jelentős a piaci érték. Ilyenek jellemzően a herbicidek, fungicidek és rovarölő szerek, különösen az ismert, széles körben használt készítmények. Ezeknél a termékeknél a nagy kereslet és a magas ár teszi vonzóvá a piacot a hamisítók számára.
– Az elmúlt években volt-e ehhez kapcsolódóan rendőrségi felderítés hazánkban?
– Hazánkban folyamatos a hatósági jelenlét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a vármegyei kormányhivatalok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről. E három szerv együttműködése révén megvalósuló operatív együttműködésnek köszönhetően évről-évre sikerül hamis termékeket lefoglalni.
– Mi a legkellemetlenebb következménye annak, ha valaki ilyen anyagot vásárol?
– A legsúlyosabb kockázat természetesen a felhasználó vagy a fogyasztó egészségkárosodása és a környezet pusztulása. Mivel ezeket a készítményeket nem tesztelik és engedélyezik, ezért bármely olyan anyag előfordulhat bennük, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre komoly veszélyt jelent.
Az ilyen szerekkel kezelt növényi termékek ráadásul eladhatatlanná is válnak a bennük található maradékanyag miatt.
További gond lehet a terméskiesés, illetve a fitotoxicitás, a készítmény tönkreteheti a kultúrát vagy hatástalan, és „kicsúszik” a védekezési ablak.
Ha nem az van benne, ami a címkén, a terményben nem várt maradékanyag jelenhet meg – ez piaci kizárást, visszahívást, exportproblémát okozhat. Az engedély nélküli/hamis szer használata hatósági eljárást vonhat maga után, és a gazdálkodó akkor is bajba kerülhet, ha „jóhiszeműen” vett ismeretlen forrásból. Gond lehet a talaj, víz, hasznos élő szervezetek károsítása – a hamis/illegális szerek kockázatát ezért kezelik környezetvédelmi bűnözési területként is.
– Hogyan tudja az egyszerű, akár házikerti termelő megkülönböztetni a hamis terméket a valóditól?
– A legfontosabb, hogy mindig megbízható kereskedőtől vásároljunk. Ez azt jelenti, hogy ismert, ellenőrizhető forgalmazóktól és gyártóktól, el kell kerülni az ismeretlen kereskedőket vagy online ajánlatokat. Emellett mindig ellenőrizzük a termék címkéjét és csomagolását. A címkének magyar nyelven kell tartalmaznia a termékre vonatkozó információkat, többek között a gyártóra és a termék engedélyére vonatkozó adatokat is. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, a termék ellenőrizhető a hivatalos hatósági adatbázisban.
A hamis növényvédőszer számos veszélyt hordoz magában – Fotó: Shutterstock
Itt megtalálhatók a termék hatóanyagára és egyéb összetevőire vonatkozó információk is. A hatósági adatbázis elérhetősége az alábbi: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso. Amennyiben a vásárló mégis úgy gondolja, hogy hamis növényvédőszert kapott, haladéktalanul értesítse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt a Zöld számon (06-80-263-244), ahol ingyenesen bejelenthetők az ilyen típusú szabálytalanságok.
– Kerülhetnek ilyen "termékek" legális kereskedelmi forgalomba is?
– Természetesen, ezeket gyakran online felületeken hirdetik, és autó csomagtartójából adják át a vásárlónak. A másik módszer, hogy illegálisan hozzák be a termékeket külföldről és kis vásárokon, piacokon, értékesítik. Manapság a bűnözői csoportok is egyre professzionálisabbak, ezért előfordulhat olyan eset, hogy az eredeti termékre nagymértékben hasonlító hamisítvány kerül a vásárlóhoz. Ez esetben nehéz kiszűrni a vevőknek a hamisítványokat, ezért nagyon fontos, hogy mindig ellenőrizzük a terméket a vásárláskor és kételkedjünk a túl olcsó termék eredetét illetően.
Görög Róbert végül hozzátette: a hamis és illegális növényvédőszerek vásárlása nem spórolás, hanem kockázatvállalás. A haszon mindig az illegális kereskedőnél jelentkezik, miközben a termelő viseli a termelési, piaci, jogi és környezeti következményeket. A probléma visszaszorítása csak akkor lehetséges, ha a hatósági ellenőrzések, a piaci szereplők felelősségvállalása és a felhasználók tudatos döntései egyszerre érvényesülnek.
Indexkép: Shutterstock
