herbicid

A széles körben elterjedt gyomirtó szereket herbicidnek nevezzük. Hatásukat tekintve a gyomnövénynek elpusztítására és visszaszórítására korlátozódik.

Hozzászólások

  • Magról vetett hagyma » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kissviktor

    7000négyzetméter, idáig 2mázsa 8-24-24 NPK-t kapott. Kettő részletben adtuk. 48 kiló 7000 négyzetméterre, azt hiszem a foszfor igénye meg is van. Ez a minimális nitrogén biztos, hogy nem fogja bántani. Előtte levő kultúrát leszárzúzóztuk és úgymond zöldtrágyának használtuk fel, mint alaptrágya. Tavasszal fogjuk legközelebb trágyázni. Öntöző kelesztésnél kicsit elrontottuk, mert egyes helyeken szétverte a földet a vízsugár, így olyan kemény lett ott, hogy nem tudott kibújni..csak kínlódott. Szóval ezt most megtanultam, hogy kelesztő öntözés inkább legyen csak 3-4 milli, mint egyszerre 10-15milli. Olvasom, hogy keleszteni a legjobb a mikroszórófej..de kinek van erre pénze?? 1ha kb 500ezer a kiépítése, és az sem tökéletes, mert zikkzakkos a tábla széle... Összesen kb 4-5x biztos locsoltuk már. A hideg valóban nem kedvezett. Most jól jön ez a melegebb október. Aki meg túl korán vette el, az meg aggódhat, hogy felmagvadzik...vagy lepermetezi herbiciddel, hogy kicsit visszafogja a fejlődésben. De szerintem ezt senki nem csinálja csak elméletben létezik :D

  • Szőlőtermesztés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Matyi50

    Válasz #760 hozzászólásra Szerintem ne olajozz,használj direkt permetezéshez kifejlesztett tapadás és hatásfokozót. Nem akkora tétel,hogy ne érje meg. "Az adjuváns olyan adalék-anyag, amely a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatott elősegíteni. Az adalékanyagok a biológiai hatékonyság fokozása mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást is kínálnak a gazdálkodók számára. Az adalékanyagok a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatottak elősegíteni. A növényvédő szerek hatóanyagait ugyanis önmagukban nem érdemes kijuttatni a növény felületére. Gondoljunk csak a legrégebben használt rézszulfátra, azaz kékkőre, amelyhez oltott meszet kell adagolni egyrészt a permetlé semleges kémhatásának biztosítása, másrészt a permetlé-cseppek jobb tapadása érdekében. A hatóanyagok mellé tehát segédanyagokra van szükség. Ezek közül az egyik a permetlékészítés során biztosítja a hatóanyag egyenletes eloszlását, az azonos koncentrációt a tartályban, a másik a permetlé-cseppek minél jobb terülékenységét, vagy a tapadását a célfelületen. Más adalékanyagok a tárolhatósági tulajdonságokat, a hatóanyag stabilitását stb. biztosítják. Ezeknek a segédanyagoknak a kombinációit a formáló-kutató vegyészek kísérletezik ki. A hatóanyag hasznosulása tehát a növényvédő szer formálásától függ. Milyen adalékanyagok lehetnek? A felületaktív anyagok a felületi feszültséget csökkentik. E tulajdonságukkal biztosítják, hogy a különböző határfelületű anyagok ne váljanak szét a rendszerben, például az emulzióknál az olaj és víz között, a szuszpenzióknál a szilárd részecske (pl. hatóanyag) és a víz között folytonos átmenetet képeznek. Funkciójuk szerint lehetnek diszpergáló-, nedvesítő- és emulgeálószerek. Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetőséget biztosító készítményeket, habzásgátlókat, vízlágyítókat, és a pH-értéket befolyásoló (puffer képességű) segédanyagokat. Ezek többsége alkatrésze a készterméknek, azaz a gyártási recept is tartalmazza, mégis sokszor a gyakorlatban a kész permetlé adalékanyagaként külön is használatosak lehetnek. Ez azért van, mert a gyakorlatban egyre igényesebb műszaki megoldású, precíziós permetezőgépek jelentek meg, melyekkel jelentősen csökkenthető az egységnyi felületre kiszórható permetlé mennyisége, de csak a kezelt felület teljes borítottsága mellett. Viszont ezt a kritériumot a növényvédő szerekben alkalmazott felületaktív anyagok már nem képesek teljesíteni. Másként fogalmazva: mert már nem fértek bele a kívánt részaránnyal a késztermék receptjébe. Viszont a sokszorta hígabb permetlé esetében ez a részarány könnyedén biztosítható. Milyen adalékanyagokat kínálnak a gyártók? A mész hozzákeverését a rézgálic oldatához az adagolt segédanyagok ősének tekinthetjük, hiszen az oltott mész a permetlé semleges pH-értékre történő beállítása mellett annak tapadását is segítette a levél felületén. A permetlé-csepp felületre tapadása pedig egyik feltétele a kezelés eredményességének, de a jól tapadó permetlének a csapadéklemosódási kockázata is kisebb. Talán ennek felismerése vezette a gyártókat abba az irányba, hogy az első adalékokat éppen a tapadás fokozására dolgozták ki. Hasonló eredményt hoznak a különböző olaj alapú adalékok is: erős adszorpciós tulajdonságuknál fogva jól tapadnak a levél felületén, hidrofób tulajdonságuk pedig az esőállóságukat javítja. Az adalékanyagok másik nagy csoportját a felületi feszültségcsökkentő termékek alkotják. Ebben az esetben olyan anyagok kikísérletezése volt a cél, amelyek a permetlé-csepp terülését, a kezelt felület lefedettségét növelik. Azt ma már egy gyakorlati szakembernek sem kell bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van annak, ha sikerül megtöbbszörözni a növényvédő szer hatóanyagának jelenlétét a kezelt felületen, különösen akkor, ha a hatóanyag kontakt hatású. Az egyenletesebb borítottság nemcsak a megvédendő felület növelésével, de sokszor a hatóanyag esetenként éppen annak vivőanyaga, vagy oldószere okozta perzselési kockázatot is csökkenti. Sokszor együttjár a terülékenység-növelés a permetlé-felhasználás mennyiségének a csökkentési lehetőségével is, azaz kevesebb vízzel biztosítható a kezelni kívánt, megvédendő felület borítottsága. A gyakorlat számos ilyen adalékanyagot ismer, sőt egyre több állománykezelésre alkalmas herbicid mellé is javasolnak a gyártók ilyen készítményeket a hatékonyság javítása, fokozása érdekében. E készítmények esetenként a postemergens gyomirtó szerekkel együtt kerülnek értékesítésre, annak mintegy csomagolási részeként, mondván, ami nem fért bele a herbicid formálási receptjébe, az belefér az egységcsomagjába. Ebbe a csoportba tartozó adalékanyagok például a Dash HC, a Trend-90, vagy az Extravon. Az adjuvánsok speciális csoportjába tartozik a Silwet L-77, amely nincs egy növényvédő szer értékesítési csomagjához sem kötve, ezért szinte valamennyi permetezőszernek adalékanyaga lehet. Hogy miért speciális, arra nemionos detergensek között is speciális apoláros volta ad magyarázatot. A nemionos detergensek ugyanis általában könnyen lebomlanak a természetben, sőt több olyan vegyület van közöttük, amely már a kipermetezést követően a permetlé beszáradása után a napfény és a levegő hatására elveszti felületi feszültségcsökkentő tulajdonságát. Ez a kedvező tulajdonság a polialkoxi lánc hasadásával van összefüggésben, aminek azért van jelentősége a gyakorlat szempontjából, mert a permetlé felszáradása után 1-2 nap múlva érkező esőzés hatására a levél viaszrétege újra működőképes, az esővíz lepereg a levelekről, a termésről. A nem ionos detergensek vízben általában jól oldódnak, de az oldékonyság, valamint az oldódási idő függ az apoláros csoport kiterjedtségétől, a lánc hosszától, a kettő egymáshoz viszonyított arányától. Ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák a nem ionos detergensek azon származékait, amelyek apoláros csoportját valamely polisziloxán (pl. heptametil-triloxán) vegyület alkotja. Ennek az előnye az, hogy a sziloxán csoport térbelileg kedvezőbben helyezkedik el a hosszú szénláncú alkilvegyületekkel ellentétben, ami miatt kevesebb detergens molekula képes azonos felületi feszültségcsökkentő hatást kiváltani írja Tóth Ágoston az adjuvánsokról összeállított munkájában. Az adalékanyagok sorát gazdagítják az úgynevezett hatásfokozók is, amelyek ugyancsak a már említett tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek, és ennek eredményeként javítják a kijuttatott növényvédő szer hatékonyságát. Szót kell ejteni a habzásgátló és a permetlé-cseppek elsodródását csökkentő cseppnehezítő készítményekről is. Habzásgátló készterméket Antifoam márkanéven ismerhették meg a növényvédősök, míg a különböző gyomirtó, vagy érésgyorsító készítmények repülőgépes kijuttatásakor a Bandrift Plus márkanevű adalékanyagot használhatják. Olvassuk el a felhasználási útmutatót A felhasználási útmutatókat az adalékanyagok alkalmazása előtt is gondosan olvassuk át, hogy elkerüljük a kezelések utáni kellemetlen meglepetéseket. Ilyen nem kívánt következményekkel szembesülhet a gyakorló növényvédős, amikor az anionos detergensek kationos hatóanyaggal, vivőanyaggal, vagy diszpergáló anyagokkal reakcióba lépnek, azaz semlegesítik egymást, ezzel hatásukat vesztik, s kicsapódnak. Például ilyen eseteknek lehettek tanúi egykor a Nonit alkalmazói, ha ezt a szabályt figyelmen kívül hagyták. Ezért javasolt az előzetes keverési próba elvégzése. A hatásfokozó adalékok esetében az alkalmazott növényvédő szerek kombinációira is legyünk figyelemmel, hiszen a hatékonyság fokozásával megnőhet a fitotoxicitás kockázata. " 2007-Uj Szo

  • Őszi gyomirtás » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | agroyal

    Válasz #33 hozzászólásra Javasolt technológia FELHASZNÁLÁS ÉS DÓZISOK A MezzoŽ 20 WG őszi árpában és őszi búzában engedélyezett, dózisa 20–30 g/ha. Kombinációban az alacsonyabb dózist alkalmazzuk. Önmagában való alkalmazása esetén minden esetben nedvesítő szer hozzáadása javasolt, amely a termékhez díjmentesen jár. Kombináció esetén a nedvesítő szer hozzáadásának lehetőségét a kombinációs partner határozza meg. JAVASOLT NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIA A MezzoŽ 20 WG-t a búza és árpa kisorolásától a bokrosodás végéig lehet kipermetezni. Javasolt vízmennyiség 150–300 l/ha. AuroraŽ 40 WG-vel való kombináció esetén nedvesítőszer hozzáadása tilos! PERMETLÉKÉSZÍTÉS Töltsük fel a permetezőgép tartályát 1/3-ig vízzel, öntsük hozzá a MezzoŽ 20 WG-t és a kombinációs készítményt, majd engedjük tele a tartályt vízzel! A munka végeztével bő mosószeres vízzel alaposan mossuk ki a permetezőgépet! A gyomborítottságtól függően 200–300 l/ha vízmennyiséggel finom porlasztással kijuttatva célszerű a kezelést elvégezni. Javasolt kombinációk, keverhetőség JAVASOLT KOMBINÁCIÓK Galaj és veronika-félék kivételével a MezzoŽ 20 WG önmagában is kiváló gyomirtó hatást biztosít. Évelő kétszikűek erős dominanciája esetén MezzoŽ 20 WG 20 g/ha + U-46Ž M Plus 1,0 l/ha Erős ragadós galaj és/vagy veronika-félék jelenléte esetén MezzoŽ 20 WG 20 g/ha + AuroraŽ 40 WG 40 g/ha Őszi gyomirtás esetén különösen az egyszikűek ellen: MezzoŽ 20 WG 20–30 g/ha + LentipurŽ 500 SC szükséges dózisa. Megjegyzés Gyakorlati tanácsok A MezzoŽ 20 WG-t posztemergensen kell kijuttatni, a búza kisorolt állapotától a bokrosodás végéig. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 leveles korukban, a ragadós galaj 1–3 leveles állapotában legérzékenyebb a készítményre. Mezei acat ellen annak 10–15 cm-es nagyságakor védekezzünk. Nagy széltippan ellen az őszi kijuttatás csírázásgátló hatása miatt általában eredményesebb. HATÁSMECHANIZMUS A metszulfuron-metil a szulfonilkarbamidok képviselője fehérjeszintézis-gátló. Ezen belül az acetolaktát-színtetáz enzim. (ALS) inhibitora. A hatóanyag szisztémikus, így a kipermetezést követően bejut a növény tápanyagszállító rendszerébe. Az érzékeny gyomnövényekben a tápanyagok felvétele leáll és 7–10 nap múlva látható tünetek mellett elpusztulnak. Az említett hatásmechanizmusnak köszönhetően kiváló kombinációs partnere a növényi anyagcserét másként blokkoló herbicideknek (pl.: U-46Ž M Plus SL, U-46Ž D Fluid SL, AuroraŽ 40 WG). A MezzoŽ 20 WG talajon és levélen keresztül egyaránt hatékony. HATÁSSPEKTRUM A MezzoŽ 20 WG önmagában kiváló hatást biztosít a székfűfélék, piros árvacsalán, pipitér-félék, mezei tarsóka, keserűfűfélék, mezei árvácska, pipacs, tyúkhúr, vadrepce, kenderkefű-félék, árvakelésű repce, bükkönyfélék és az árvakelésű napraforgó ellen. Nem kielégítő a hatás a veronika-félék és a fejlettebb ragadós galaj ellen. Hatástalan a készítmény az évelő egyszikűek és levélen keresztül a kikelt széltippan ellen. EGYÉB INFORMÁCIÓK A főnövény kipusztulása esetén csak őszi kalászos vethető. Utónövény korlátozás: cukorrépa a kezelést követő évben nem vethető. 6,5 pH érték alatti talajkémhatás esetén (20–30 g dózis alkalmazása esetén) őszi káposztarepce a kezelést követő 120. nap után forgatásos talajművelést követően vethető. A kezeléskori éjszakai fagyok esetén károsodást okozhat.

  • Gyomnövények a szántóföldön » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Pintér Zoltán

    ÉLETFORMÁK Raunkier rendszere az alap, Ujvárosi által átdolgozva és részletezve. Az életforma a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodást jelzi. I. Egyévesek (planta annua, THEROPHYTA) jelük: T vagy Th. A kedvezőtlen időszakot mag alakban vészelik át, ez lehet a téli hideg, vagy a nyári szárazság. A felosztás további alapja, mikor csíráznak, kelnek, és mikor érlelnek magot. T1 - Ősszel csiráznak- tavasszal magot érlelnek, a tőlevélrózsa telel át. Kora tavaszi, áttelelő egyéveseknek is nevezzük a csoportot, sekélyen gyökereznek, a szárazsághoz alkalmazkodtak. Fényigényesek, a csirázási hőmérsékleti optimum 10-12, 14 °C. Mediterrán területekről és Ázsia forró pusztáiról származnak. Valódi Tl csoport: Holosteum umbellatum, Thlaspi perfoliatum, Veronica polita, Veronica hederofolia, Veronica triphyllos, Lamium purpureum, Arabidopsis thaliana. Év közben még kellő csapadék hullása esetén sem kelnek, egy csírázási periódusuk van évenként. Több csírázási periódusuk van a lehulló csapadék után tömegesen kelnek: Stellaria media, Capsella bursa pastoris, Veronica persica, Lamium amplexicaule, Anthriscus cerefolium, Poa annua, Senecio vulgaris Cohen, Holliady Jensen. Solymosi szerint a rezisztens biotípusoknak nem egy, hanem 2-3 csirázási maximumuk van, pl. Senecio vulgaris. Ez a megállapításuk a más életforma csoport tagjaira is vonatkozik. Fagymentes téli napokon is fejlődnek. A talaj herbicidekre érzékenyek, a felső rétegből gyorsan felveszik a vegyszereket. Lebomláskor elsőnek kelnek. De! Kelhetnek a felső rétegből akkor is, ha abból a herbicid csak kimosódott az alsóbb rétegekbe, ezért jelzőnövényekként is tekinthetjük őket. Előfordulásuk: őszi gabonavetésekben, repce, szőlő, gyümölcs, lucerna, főleg újtelepítésű, táblaszéleken, ahol jobbak a fényviszonyok. T2 - Ősszel kelő nyár eleji egyévesek. Ősszel vagy tavasszal csíráznak, nyár elején érlelnek magot, tipikus un. gabona gyomok. Optimális csírázási hőmérsékletük igen alacsony, 4-8 °C. Kettős alkalmazkodásúak, hosszabb életűek, gyökérzetük erősebb, így nagyobb szárazságot is elviselnek. A telet csíranövény és mag alakban egyaránt átvészelik. Papaver rhoeas, Centaurea cyanus, Consolida orienlalis, Consolida regalis, Bromus fajok, Scleranthus annuus, Agrostemma githago, Matricaria chamomilla, Anthemis austriaca, Anthemis arvensis, Galium aparine, Bifora radians, Adonis aestivalis, Rununculus arvensis, Alopecurus myosuroides, vicia fajok, Apera spica venti. T3 - Tavasz végén csíráznak és nyár elején vagy ősszel érlelnek magot. Optimális csírázási hőmérsékletük 8-14°C. Egyformán védekeznek a téli hideg és a nyári szárazság ellen. Tavaszi gabonagyomok, közel állnak a T4-hez, de a kapásokban, így a kukoricában is tömegesek. Sinapis arvensis, Raphanus raphanistrum, Avena fatua, Sisymbrium (Descurainia) sophia, viola arvensis Gyökér herbicidek hatására a T2 és T3 csoport szinte teljesen eltűnhet, a levélen át felvehető készítményekkel szemben több toleráns, rezisztens faj is van. A dinitro anilin csoporttal szemben pl. a keresztes virágú gyomnövények toleránsak. T4 - Tavasszal kelnek, nyár utolján érlelnek magot, un. nyárutói egyévesek. Optimális csírázási hőmérséklet: 18-30 °C. A T1 csoport ellentéte, a nyári szárazságot jól elviselik, sőt igénylik, de a legkisebb hidegre is elfagynak, a 0 °C-ot sem viselik el. A tél ellen mag állapottal védekeznek. Hibiscus trionum, Amaranthus retroflexus, Amaranthus chlorostachys, Trifolium arvense, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Stachys annua, Polygonum lapathifolium, Polygonum persicaria, Bilderdykia convolvulus, Ambrosia elatior, Solanum nigrum, Datura stramonium, Erigeron canadensis, Matricaria inodora, Echinochloa crus galli, Setaria glauca, Setaria viridis, Xanthium italicum, Galinsoga purviflora, Sonchus oleraceus, Sonchus asper, Lactuca serriola, Portulaca oleracea, Salsola kali, Panicum miliaceum. II. HT - HEMITHEROPHYTA (kétévesek, planta biennis). Az első évben csak tőlevélrózsát fejlesztenek, a generatív szervek csak a második évben fejlődnek ki. Van egyéves alakjuk is. Tavasszal későn kelnek, nyáron még felerősödnek, nagy tőlevélrózsát és erős, raktározó gyökereket fejlesztenek. A magérleléshez szükséges erőt hosszabb ideig gyűjtik, s még a nagy nyári szárazság előtt érlelnek magot. Az egyik telet mag, a másikat levélrózsás alakban élik át. Életükben egyszer virágoznak és teremnek, majd elpusztulnak. Pl. Carduus nutans, Arctium lappa, Daucus carota, Melilotus officinalis. Előfordulásuk: főleg parlagokon, legelőkön. III.Évelő növény (planta perennis): Áttelelő szervek a talajban vagy a vízben. GEOPHYTA. Az áttelelő szár vízszintes, tarack vagy rhizoma, rajta rügyek vannak, melyek a növény terjedését szolgálják. A legnehezebben irtható növények. G1 - Rizómás vagy tarackos fajok, de nevezték szártarackos fajoknak is. Feladata a raktározás is, a tarackon csomók vannak, pikkelylevelek, mely alatt rügyek találhatók. Követik a nedves talajt, a tarackok emeletes elhelyezkedésűek. Equisetum arvense, Achillea millefolium, Tussilago farfara, Sonchus arvensis, Sorghum halepense, Polygonum amphibium, Urtica dioica, Agropyron repens, Cynodon dactylon, Phragmites communis, Calamagrostis epigeios. G2 - Gumós fajok, a földbeli szár a raktározásra módosult, helyenként megvastagszik, s a közbülső részek évenként elpusztulnak (orsó alakú gumó). A Mentha fajokat sorolja ide Korsmo. Ujvárosi a köztes rész elpusztulását nem tapasztalta. Irtásuk nehéz. Pl. Stachys palustris G3 - Több elnevezést is találunk, pl. szaporítógyökeres fajok, gyökértarackosak vagy tarackszerű gyökerű fajok. A főgyökéren és a gyökérágakon is találhatók járulékos és rejtett rügyek, s a gyökér minden részéből képes új növényt fejleszteni, a hajtás 50-60 cm-ről is kihajt. A rügyek elhelyezkedése rendszertelen, vagy mindenütt találhatók, vagy csak a talaj felső rétegében. A gyökerek mindig lehatolnak a nedves talajrétegekig. Gyors elszaporodásuk miatt jelentősek, kevés faj ér el gyakran nagy borítást. Föld alatti részeik raktároznak is. Convolvulus arvensis, Lepidium draba, Rubus caesius, Cirsium arvense, Calystegia sepium. G4 - Hagymás fajok, melyek hagymával vagy sarjhagymákkal terjednek. Jelentőségük kicsi, megjelenésük általában a rossz talajművelésre, a talajmunkák elmaradására utal. Pl. Ornithogalum, Gagea, Muscari comosum HEMIKRYPTOPHYTA. Az áttelelő szerveik függőlegesek, a talaj felszínén tőlevélrózsa van, vagy a talajban nem mélyen helyezkednek el. Általában vegetatív úton, önállóan szaporodni nem képesek. Az egész csoport jelentéktelen a szántókon, megjelenésük általában a mérsékelt talajmunkára, vagy elmaradására utal. H1 - Bojtos gyökerűek. Sem a föld feletti, sem a föld alatti rész nem képes szaporodni, a gyökéren nincsenek járulékos rügyek. Pl. Caltha palustris, Lolium perenne, Ranunculus acer. Nedves réteken fordulnak elő, az angolperje pillangósokban, szőlőben is. H2 - Indás évelők. Ez a föld feletti szaporodó képesség kisebb a Geophyta csoport tagjaihoz képest. A földön fekvő szár a csomókon legyökerezik és levélrózsát fejleszt. Trifolium repens, Rununculus repens, Poa trivialis, Potentilla anserina H3 - Karógyökerűek, melyek feldarabolva szaporodásra képesek. Rügyeket ill. rejtett rügyeket viselnek, némelyik csak a feldarabolás után fejleszt rügyet. A talajmunkát mégis rosszul tűrik. Coronilla varia, Falcaria vulgaris, Symphytum officinale, Taraxacum officinale, Cichorium intybus, Rumex crispus, Melandrium album. H4 - Karógyökerűek, melyek feldarabolva sem képesek szaporodásra. A karógyökéren nincs rügy. A szántóföldön nem életképesek, megjelenésük a rossz talajművelés jelzője. Ononis spinosa, Eryngium campestre, Reseda lutea. H5 - Ferde rhizomások, melyek feldarabolva szaporodnak, de gyakran elpusztulnak. A gyökértörzs rövid, a rügy a csúcson található. Althaea officinalis, Plantago lanceolata, Plantago maior, Artemisia vulgaris, Chrysunthemum vulgare, Chelidonium maius. Ch - Chamaephyta - félcserjék, törpecserjék, a szár 10-30 cm, pl. Thymus fajok Ph - Phanerophyta - fák, Rosa gallica.

  • Műtrágya kijuttatása permetezővel, lombtrágyaként!!!! » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Pampaliny

    Sziasztok! Nekem van tapasztalatom karbamid kijuttatással kapcsolatban. Akár 10-15kg is kijuttatható egy hektárra 200-300l vízzel gond nélkül. Hozzákeverhető a herbicid vagy a gombaölő szer, hatását csak javítja. Mennyiségi eredményt nem kell várni tőle, csak a minőségre gyakorol hatást, az viszont észlelhető. Érdemes előre oldatot készíteni belőle, mert gyorsabb az oldódása, mint az ammóniumnitráté, de nem azonnali.

Hírek

További híreink

[bezárás x]