A kalászos technológia égető kérdései az éghajlatváltozás tükrében

A kalászos növények termesztése során számos tényező játszik közre, azonban vannak az éghajlatváltozás következtében felerősödő kritikus pontok, amelyek kiemelkedő hatással bírnak az eredményességre. Ezeket a sarkalatos tényezőket a szántóföldi gyakorlatban jártas szakemberek saját tapasztalataikra alapozva összegzik.

Dr. Árendás Tamás, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa – fotó: Agroinform.hu

Dr. Árendás Tamás, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a természeti környezethez igazított technológiai elemek hely- és időspecifikus optimalizálását emelte ki. A búza alkalmazkodását segítő agrotechnikai elemek fejlesztése napjainkban főképp az emelkedő hőmérséklettel és a csapadékkal (mennyiség, megoszlás, intenzitás) összefüggő kedvezőtlen hatások tompítására fókuszál.

A jó víz- és tápanyag-ellátottság feltétele a talaj vízbefogadó és víztartó képességének biztosítása, ami összekapcsolódik a talajkímélő gépekkel, művelőeszközökkel, az elővetemények szerves anyagainak hasznosításával, a párolgás, elfolyás csökkentésével. A nedves talaj intenzívebb mikrobiális élete hat a tápanyagok feltáródására, a szerves anyagok átalakulására, a műtrágyák felvehetőségére.

A kedvezőtlenebb termőhelyi adottságokhoz való alkalmazkodásban kulcsszerepe van a fajtaválasztásnak. Az intenzív kezdeti fejlődés, a jó bokrosodó képességgel összefüggő korai talajtakarás, és nagyobb gyomelnyomó képesség, a hőperiódusokat megelőző koraibb kalászolású, rövidebb tenyészidejű fajták korai vetése egyaránt kockázatcsökkentő. A termőképesség és minőség érvényesülésében, a talajnedvesség hasznosulásában a harmonikus tápanyag-ellátottságnak döntő szerepe van! A búza esetében ez az NP-táplálás szempontjából elsődleges. A fehérjetartalommal összefüggő minőségi tulajdonságoknál a N, a reológiai paraméterek tekintetében a kén- és mikroelempótlás lehet indokolt lombtrágyákkal, főként a gyökéren keresztüli felvételt nehezítő aszályban.

Mindenkor figyelmet kell fordítani a búzaállományok fejlődésre, hiszen a technológia egy-egy elemének módosulása a többire is kisebb-nagyobb hatást gyakorol. Így például a konvencionálisnál kisebb vetőmagköltségű, kedvezőbb tenyészterületet biztosító korai, szemenkénti vetéssel a melegedő, szárazuló klímában fokozott veszélyt jelenthet a növekvő őszi rovarkártétel és gyomkonkurencia, ami a növényvédelem teendőit és költségeit növelheti.

Dr. Nagy Zoltán, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. termékfejlesztési igazgatója – fotó: Agroinform.hu

Dr. Nagy Zoltán, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. termékfejlesztési igazgatója elmondta: az éghajlatváltozás jelenlegi hatásai egyértelműek. Kiszámíthatatlan időjárás: magas hőmérsékletek, aszály, ha csapadék van, az heves viharokkal érkezik és szélsőséges értékekkel. Ez megnehezíti a növényvédelmet és emiatt felértékelődnek a fajták kórtani tulajdonságai.

A nemesítésünk komoly hangsúlyt helyez a kórtani vizsgálatokra, elsősorban a rozsda és Fusarium betegségekre, amely a termesztés egyik sarkalatos pontja. A tenyészkertben mesterségesen fertőzzük a növényeket és értékeljük reakcióikat. Sajnos 100%-os rezisztencia nem létezik a jelenleg ismert fontos betegségekre, de ellenállóságban jelentős különbségek vannak a fajták között és nem mindegy hány kalász- és levélvédelem szükséges, és ha az időjárás miatt megcsúszik a védekezés az mekkora kárt képes okozni.

Az éghajlat változás másik következménye az egyre gyakoribb aszály akár télen, tavasszal vagy nyáron. 15 éve indítottuk el az aszálytűrési nemesítési programunkat, melynek eredményei már sikeresen használhatóak a termelésben. Mesterségesen kialakított aszályos körülmények között választjuk ki a legjobb szárazságtűréssel rendelkező fajtákat. Ezt a szelekciót egészítjük ki több éves tájkísérleti hálózatunkkal, melynek során nem csak Csongrád vármegyében, hanem az ország teljes területén vizsgáljuk a legjobb kísérleti fajtákat.

Bagarus Péter, a Betamag-Trade Kft. szaktanácsadója – fotó: Agroinform.hu

Bagarus Péter, a Betamag-Trade Kft. szaktanácsadója szerint az alkalmazkodás kulcsfontosságú, amit a gyakorlatban alkalmazni is kell. A gazdálkodók számára, ha korlátozottan is, de van lehetőség, hogy ezekhez az éghajlatváltozásokhoz alkalmazkodjanak.

Az egyik legfontosabb kérdés a vetésidő és az ideális fajta kiválasztása, azaz a megfelelő (a tervezett technológiánkhoz, a talajadottságainkhoz és a választott vetésidőhöz legjobban illeszkedő) fajta kiválasztása.

A melegebb telek, a száraz, csapadék nélküli tavaszok felülírják a klasszikus vetésidő-ajánlásokat. Egyre nagyobb szerepet kapnak a korai, jó kezdeti fejlődésű fajták, amelyek képesek jobban tolerálni az időjárási szélsőségeket. Emellett a szárazságtűrés, és a stressztolerancia is kiemelt fontosságú. Egyetérthetünk abban, hogy ma a víz legszűkösebb erőforrás a növénytermesztésben. Mivel a lehulló csapadék mennyiségét és annak eloszlását nem tudjuk befolyásolni, ezért törekedni kell a talajban lévő víz megtartására. A talaj vízmegtartó képessége nagyon fontos szempont – különösen, ha a csapadék elmarad a kritikus fejlődési fázisokban. A forgatás nélküli művelés, a szervesanyag-gazdálkodás, a precíziós talajművelés mind válasz lehet a csökkenő vízbázis kihívására.

A csapadékhiány nem csak a növények vízellátását nehezíti, hanem a tápanyagok felvételét is korlátozza. Az okszerű, akár differenciált kijuttatás és a célzott trágyázás növeli a hatékonyságot – és csökkenti a kockázatokat.

A mikroelemek szerepe is előtérbe került, melyek közül néhány növelheti a stressztűrést és a termésmennyiséget. A melegedő klíma nemcsak a vetésidőt és fejlődést változtatja meg, hanem új kártevőket (vírusvektorok, pl. kabócák) és kórokozókat hoz – miközben a szabályozás egyre szigorúbb. A biológiai megoldások, az előrejelzésen alapuló kezelés, valamint az integrált növényvédelem ma már nem csak lehetőség, hanem elvárás is.

Papp Zoltán, a Sumi Agro fejlesztési vezetője – fotó: Agroinform.hu

Papp Zoltán, a Sumi Agro fejlesztési vezetője növényvédelmi szempontból közelítette meg a kérdést. Kijelentette: a kalászos gabonáink szenvedői a jelenlegi éghajlatváltozásnak. Más tényezők befolyásolják az őszi, és mások a tavaszi vetésű kalászosokat. Növényvédelmi szempontból is hozzá kell szoknunk, fel kell készülnünk a változásokra.

A vetésidő - amit jelentősen befolyásol az elővetemény lekerülésének ideje és a megfelelő nedvességű talajállapot kialakítása – nagy hatással van a gyomosodásra. Az enyhe teleken gyakori a gyomkelés és azok megerősödése. Nagyobb szükség van az őszi gyomirtás elvégzésére. A gyomos táblák kora tavaszi, szárazabb időszakban nagyobb termésveszteséget fognak elszenvedni, mint amelyek ősszel már gyommentesítettünk.

A kórokozók közül nagyobb eséllyel telelnek át az olyan fajok, mint a sárgarozsda vagy a szeptóriás levélfoltosság, azonban a szárazabb idő kevésbé kedvez a nagy járványok kialakulására. A hosszabb, szárazabb periódusok kevésbé kedveznek a Fuzárium fajoknak is, de a szélsőséges, nagy csapadékok miatt nem szabadulhatunk tőlük végérvényesen.

A kártevők áttelelése szintén nagyobb eséllyel történik meg, így nagyobb gradációkra kell készülnünk. Már ősszel több levéltetűvel vagy kabócával találkozhatunk, amelyek különösen jelentős szerepet játszanak a vírusok terjedésében. Tavasszal valószínűleg többszöri védekezésre is szükség lehet, mivel a levéltetveken kívül több vetésfehérítő, poloska és szipolyfajok is károsíthatnak.

Az állományoknak nagyobb szükség lesz a szakszerű biostimulátor használatra, amellyel a kedvezőtlen időjárási körülményekre lehet felkészíteni a növényeket.

Összefoglalva, nagyobb jelentősége lesz az őszi gyomirtásoknak, illetve az őszi vagy tavaszi rovarok elleni védelemnek, így pl. a rovarölőszeres csávázásnak. Kora tavasszal jobban kell figyelni a levélbetegségekre, amelyek szerepe viszont a szezon során csökkenni fog. A kedvezőtlen időszakok előtt a biostimulátorokkal kell felkészíteni a kultúrnövényeinket.

Dr. Varga Sándor, a Phylazonit Kft. szakmai vezetője – fotó: Agroinform.hu

Dr. Varga Sándor, a Phylazonit Kft. szakmai vezetője szerint 2025-re a kalászos gabonát termelő gazdálkodók talán nem fognak rossz szájízzel visszaemlékezni, hiszen alapvetően országos szinten közepes, vagy annál jobb terméseredményeket sikerült realizálniuk. Az előzetes kilátások nem sok jót ígértek, a kedvezőtlen téli időjárás után az őszi kalászosok igen gyenge fejlettséget mutattak, a tavaszi állományok messze elmaradtak az ilyenkor szokásostól. Országos szinten jelentősebb gombabetegségekről nem érkeztek visszajelzések, ugyanakkor a vetésfehérítő bogárpopuláció szintén eredményes évet tudhat maga mögött.

Az aszályos periódusok számának növekedésével, az enyhe telek, majd azt követő hűvös tavaszok beköszöntével az őszi kalászosok esetében is mindent meg kell tennünk az ezeket az anomáliákat elviselő, jól fejlett, erős immunrendszerű állományok fenntartásáért.

Egy különösen fontos terület vizsgálataink szerint a növények tápanyagutánpótlása, ezen belül is a kálium szerepe, mint a növényi sejtekben legnagyobb mennyiségben megtalálható kationé, amely nélkülözhetetlen a növény vízháztartásának, stessz-toleranciájának fenntartásában. A kálium növeli a növény betegségekkel szembeni ellenálló képességét; javítja a termés minőségét és meghosszabbítja azok eltarthatóságát; növeli a növények stressztűrő képességét a szárazság, fagy, kártevők, betegségek okozta stresszhatások ellen.

Szerepe van a fotoszintézisben, szabályozza a víz felszívódását a növényi gyökerek által, az erőteljes gyökérrendszer kialakulásában is nélkülözhetetlen.

2024-ben és 2025-ben közel félezer, kalászosokban általunk elvégzett országos levélanalízis vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy mind a télvégi, mind a tavasz végi fenofázisokban a kálium az egyik leggyakrabban hiányzó tápelem. 2024-ben a minták 40 %-ában, 2025-ben 42 %-ában mértünk kálium hiányt. A kálium pótlását célzó kísérleteinkben csupán 1 liter, 300 g/l K2O tartalmú, bokrosodás végén kiadott lombtrágya 300 kg-mal emelte meg a termésátlagot hektáronként, és 11 %-os növekedést eredményezett az NDVI értékekben. Ez utóbbi növekedés messze a legnagyobb mértékű volt más, a kísérlet során kijuttatott mikro- és makroelemeket tartalmazó lombtrágya kezelések között! A kálium talajból történő felvehetősége, mobilizálása, tápanyagutánpótlása vizsgálataink homlokterében áll. Úgy véljük, az éghajlatváltozás kapcsán mutatkozó kihívásokra adott megoldási javaslatok tekintetében kulcsszerepe lehet ezeknek a területeknek.

Szabari Szabolcs, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója – fotó: Agroinform.hu

Szabari Szabolcs, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója elmondta: az elmúlt évek, évjáratok számos tényt erősítettek meg mindannyiunkban. Ha víz van, minden van, mert a víz a legjobb biostimulátor. Gazdák és mi egy oldalon állunk, hisz, ha nekik jó, nekünk is jó, ha nekik rossz, nekünk is az. Abban is egyet kell értsünk, hogy a stressztompítást bele kell építeni a tápanyagellátási technológiába, mert sajnos a kalászosaink sem ússzák meg stressz nélkül.

Legyen szó a már-már két évszakra redukált éveink „télnélküliségéről”, mélynyugalom nélküli, folyamatos étvágyról, gyomirtók okozta, hosszan és nehezen kihevert depresszióról, a kegyelmet nem ismerő UV zöldfelületbe marásáról vagy épp a fagyosszentek által érkező arculcsapásokról.

Hidakat kell építsünk, hogy átlendítsük növényeinket a nehéz időszakokon és ne érje őket felkészületlenül a lesben álló stressz. Mellétéve azt, hogy több hónapos csapadékhiányt nem lehet áthidalni, de ha már eleve éhesen és fáradtan kezdesz el a tűző napon szomjazni, az hármas keresztet pakol a hátadra. Ugyanakkor ne sodorjon el bennünket a (sokszor már szakmát is dühítő) marketing vihara: tápanyagellátásban, önmagában lombtrágyával soha nem tudunk mindent megoldani. Azt mindig egy alap- és fejtrágyázásra épülő, komplex technológia szegmenseként kell kezelnünk. A házépítést sem a tetővel kezdjük. Itt jön be ezen a sok eszkimó-kevés fóka piacon a minőség, avagy a kevesebbet, de jót kérdése. Hatóanyagtartalom, formuláció, dózisnagyság, tartamhatás, esőállóság, növényspecifikus összetételek, megbízhatóság, időzítés (!)…

Elszomorító egyben elfogadott tény az is, hogy a piaci viszonyok harapófogójában a termelő mindig a tápanyagon spórol először…a vetőmagot meg kell venni, a gyomirtót meg kell venni…Talajtani adottságainktól függő mélységű önbecsapás ez tudjuk jól, hisz idén is kontrasztosan elkülönültek éhező és jó kondiban lévő állományok még az aszálytérkép legbordóbb foltjaiban is. Az idén 120. születésnapját ünneplő, a globális piacot lefedő cégben összegyűlt annyi tapasztalat és gazdálkodói visszacsatolás, mely segít abban, hogy hogyan kell ezt jól csinálni.

Valovics Attila, a UPL Hungary Kft. fejlesztő mérnöke – fotó: Agroinform.hu

Valovics Attila, a UPL Hungary Kft. fejlesztő mérnöke kifejtette: visszatekintve az elmúlt évek időjárására, általánosságban megfigyelhető a megszokottnál melegebb őszi és téli hőmérséklet, a megmaradó hótakaró hiánya, a késő tavaszi fagyesemények és a hosszan tartó aszályos periódusok. A csapadék éves mennyisége és eloszlása is eltér az ideálistól. Tehát, semmiképpen sem mondható el egyik kultúráról sem, hogy a csírázástól a betakarításig folyamatosan optimális körülmények között fejlődhetnek. Fontos, hogy ezekre a várhatóan bekövetkező időjárási anomáliákra időben felkészítsük a növényeinket.

A megfelelő tápanyagutánpótlás mellett a növénykondícionálók használata is jelentős előnyöket biztosít a kultúrnövények számára. Egy-egy biostimulátor kezelés hatására a növény anyagcseréje felgyorsul, a kulcsfontosságú tápanyagokat fokozottabban tudja felvenni, így azok nagyobb mértékben épülnek be a szövetekbe, mintegy raktárat képezve a nehezebb időszakokra. Ezek a raktárak egyrészt stresszhelyzetek esetén tudják átsegíteni a növényt, hiszen a magasabb tartalék tápanyagszint a stresszhelyzetek okozta depresszió mértékét csökkentheti nagyobb eséllyel a stresszfaktor ellen ható speciális enzimek előállításával. Másrészt, a nagyobb mennyiségű eltárolt tápanyag képes beépülni a termésbe is, amely mennyiségi- és minőségi termésnövekedésben, vagy a termésdepresszió minimalizálásában mutatkozik meg.

A kalászosok állapotától függően különböző típusú biostimulátorokat használhatunk: vannak, amik azonnali segítséget jelentenek a növénynek (pl. aminosavak, mikrobiológiai készítmények), más típusok viszont (pl. algakivonatok, hormonok, szintetikus stimulátorok) parancsokat adnak ki a növénynek, amelynek hatására a növény minden forrását egy folyamatra összpontosítja.

Ezek azonban önmagukban alkalmazva nem alkalmasak legyengült állományok kezelésére. Érdemes elgondolkodni, hogy a szemmel láthatóan változó éghajlat kiszámíthatatlansága miatt a biostimulátorok rendszeres alkalmazását mind a kalászosok, mind egyéb kultúrák alaptechnológiájába is beépítsük.

Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai vezetője – fotó: Agroinform.hu

Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai vezetője a talajközpontú gondolkodást helyezi előtérbe: Ha nem adjuk el elégetni a szármaradványokat, azzal óriásit nyer a termőföld és a gazdája is: a szalma elégetésével ugyanis odalesz a haszon. Ez nem más, mint egyszerű matematika. A kalászostechnológia egyik kardinális kérdése tehát az elővetemény tarlókezelése.

Aki előre gondolkodik, a kalászosok előveteményeinek szármaradványát irányított módon, erre a célra szolgáló készítménnyel lebontja és a talaj tápanyagdepójába becsatornázza. Ezt a lépést pedig a kalászosok fejlődését segítő talajbaktériumokkal végzett talajoltás követi.

Az idei nyár hőmérséklet és nedvesség szempontjából is ideális a szármaradványok irányított lebontásához. Egy komplex technológiával a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjaiban lévő tápanyagok jelentős része a kalászosok számára felvehetővé válik, miközben a kijuttatott baktériumok megkötik a légköri nitrogént.

A talajba került kórokozók élettere csökken, ezáltal a kalászosoknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük. Mivel a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége is lényegesen kisebb. Kihangsúlyozta: a szármaradvány lebontásához NEM KELL NITROGÉNMŰTRÁGYÁT ADAGOLNI, ha megfelelő szárbontóterméket alkalmazunk, amely télen-nyáron bontja a cellulózt és biztosítja a légkörből a szükséges mennyiségű nitrogént a pentozánhatás kivédésére.

Ez valójában egy igen egyszerű eljárás, és jóval olcsóbb, mint ha műtrágyát szórnánk ki.

Nézzük a matekot:

A kalászosok vetéséhez, a feltárt tápanyagok talajban történő elraktározásához, illetve a csírázás, kelés, majd az őszi tápanyag-utánpótlás biztosításához talajoltásra van szükség. A talajoltóban lévő növényspecifikus baktériumok a talajban megtelepedve kolonizálnak a növények gyökereivel, számos ponton támogatva azok életfolyamatait. Ennek hatására az egyszikű kultúrnövények nagyobb gyökértömeget fejlesztenek, így több vizet és tápanyagot tudnak felvenni a jobb őszi bokrosodás érdekében.

Berecz Sándor, a Calmit Agrar vezetője – fotó: Agroinform.hu

Berecz Sándor, a Calmit Agrar vezetője a megfelelő talajszerkezet fontosságára hívta fel a figyelmet. A talajjal kapcsolatos kihívások pontos megértése elengedhetetlen a sikeres növénytermesztéshez – hangsúlyozta. Szerinte az első és legfontosabb lépés az, hogy tisztában legyünk azzal, milyen problémákkal küzd a talajunk. Ennek megértésében egy nélkülözhetetlen dokumentum segít: a talajvizsgálati jegyzőkönyv. Ez az irat sokszor ott lapul a fiókban, mégsem tudjuk, hogyan kell helyesen olvasni vagy mire figyeljünk benne – akárcsak egy rejtélyes térkép a Harry Potter világából.

Ahhoz, hogy a jegyzőkönyv valódi értéket képviseljen, szükség van egy tapasztalt szaktanácsadóra, aki elmagyarázza a talaj aktuális állapotát, az ebből adódó problémákat, és hogy ezek milyen veszélyt jelentenek a termelés szempontjából. Kiemelkedő példa erre a talajszerkezet kérdése, mely alapvetően három elem – a kalcium, a magnézium és a nátrium – arányától függ. Amennyiben ezek az arányok nincsenek egyensúlyban, az gyakran a talajszerkezet romlásához vezet.

A magnézium és nátrium túlsúlya csak a kalcium mennyiségének növelésével orvosolható. Ez nemcsak az arányokat módosítja, hanem javítja a talajszerkezetet is. Ha azonban a magnézium is hiányzik, akkor nemcsak kalciumot, hanem magnéziumot is pótolni kell. Ehhez különféle talajjavító anyagokat használhatunk: kiváló kalciumforrás például a kalcium-oxid, kalcium-karbonát, valamint a dolomitliszt, amely magnéziumot is tartalmaz. A gipsz nemcsak kalciumot, hanem ként is biztosít a talaj számára.

A kén nélkülözhetetlen a nitrogén hatékony hasznosulásához és átalakulásához. Szakértői ajánlások szerint legalább 4 kilogramm kénre van szükség hektáronként, hogy 10 kilogramm nitrogént hasznosítani tudjon a növényzet. Ha a talajvizsgálat 20 mg/kg alatti értéket mutat, akkor a kalcium mellett a kén pótlása is sürgető feladat – ekkor ajánljuk a gipszet.

Kulcsfontosságú, hogy a szaktanácsadóval való konzultáció során a gazda is aktívan részt vegyen az értékelésben. Elengedhetetlen, hogy a termelő megossza saját tapasztalatait, vagy akár közösen végigsétáljanak a területen, hogy a szaktanácsadó első kézből szerezzen információkat az adott gazdaság gyakorlatáról – például arról, hogy milyen megoldású az öntözés, milyen az öntözővíz összetétele, milyen művelési módokat alkalmaznak, illetve hol és miként használnak takarónövényeket.

Ezek a visszajelzések, tapasztalatok rendkívül értékesek. Együtt értelmezve őket lehet igazán hatékony talajjavító stratégiát kidolgozni, amely hosszú távon növeli a termésbiztonságot, nyereségességet és a talaj egészségét.

Összeállította: Gáspár Andrea

Ez a cikk a Kalászos útravaló című Agroinform TechMagban jelent meg. A magazin legfrissebb számát itt tudod végiglapozni:

Az Agroinform TechMag összes megjelent számát megtalálod a Magazin menüpont alatt.