Dr. Notterpek T. Jácint, az Agri Rootz GmbH tárolási szakértője előadásában személyes tapasztalataira alapozva mutatta be, miért kulcskérdés a zöldségnövények szakszerű tárolása Magyarországon. Egy évvel ezelőtt, a PREGA konferencián kezdte meg hazai szakmai munkáját, akkor még nem sejtve, hogy ekkora jelentősége lesz a tárolási technológiák fejlesztésének. Azóta a gyakorlati tapasztalatok megerősítették: a gyakorlat jelentős fejlesztésre szorul.
Nyugat-Európában – például Ausztriában – a termények mintegy 80%-a tárolásból kerül piacra, és csupán kisebb hányad jut közvetlenül a friss értékesítésbe. Magyarországon ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg. Az okok részletes elemzése helyett az előadás arra fókuszált, hogyan lehetne ezen változtatni.
A 2012-ben alapított vállalkozás gyakorlati tapasztalatokra építve fejleszti megoldásait, amelyeket kutatói szemlélet is kiegészít. Az előadó szerint több százezer tonna zöldségnövény veszik kárba évente pusztán a helytelen tárolási gyakorlat miatt. Az elmúlt évtizedekben nem született olyan, közérthető szakmai útmutató, amely a gazdálkodók számára egyszerűen alkalmazható formában mutatta volna be a tárolás biológiai és technológiai alapjait.
Az elmúlt évben több tízezer kilométert megtéve személyesen kereste fel a termelőket, hogy megismerje problémáikat. Tapasztalatai szerint a tárolásnak nincs valódi „gazdája” Magyarországon, pedig a veszteségek mértéke indokolttá tenné az átfogó szakmai összefogást.
Nemzetközi tapasztalatok és nagy léptékű adatok
Jelenleg több mint 250 RootControl egység működik különböző tárolókban, és összesen mintegy 1,7 millió tonna termény tárolási adatain alapul a rendszer fejlesztése. Ez a mennyiség például megközelíti Hollandia éves hagymatermését. Összehasonlításképpen: Magyarországon a hagymatermés nagyságrendileg 60 ezer tonna.
Az 1,7 millió tonna tárolt terményből származó tapasztalatok komoly szakmai hátteret biztosítanak. A rendszer fejlesztése európai összevetésben is jelentős szereplők mellett zajlik a hűtés- és tárolástechnika területén.
Fotó: Agroinform
A tárolás mint ökológiai kérdés
A tárolás nem csupán gazdasági, hanem ökológiai kérdés is.
Amennyiben a raktári veszteség eléri a 40–50%-ot, az azt jelenti, hogy az adott mennyiségű, piacra kerülő áru előállításához kétszer akkora termőterületet kellett művelésbe vonni. Ez jelentős környezeti terhelést jelent.
A tárolt termények élő anyagok: biológiai folyamatok zajlanak bennük a betakarítás után is. A korszerű hűtőrendszerek önmagukban nem jelentenek megoldást, ha a felhasználó nem érti a biológiai alapokat, és nem a természetes folyamatokhoz igazítja a technológiát.
Hőmérséklet és páratartalom: tévhitek és valóság
A világ hagymatermése az idei évben meghaladhatja a 100 millió tonnát. Ugyanakkor minőségi hagymatermesztés csak bizonyos térségekben lehetséges megfelelő színvonalon, köztük Európa egyes részein.
A tárolási hőmérséklettel kapcsolatban számos beidegződés él. Például gyakran hivatkoznak a 0,5 °C-os értékre hagyma esetében, miközben a tapasztalatok szerint 4–4,5 °C-on is hasonló minőség tartható fenn 3–4 hónapon keresztül.
Az alacsonyabb hőmérséklet előállítása és fenntartása jelentős energiaköltséggel jár, különösen emelkedő külső hőmérséklet mellett.
A nagyobb gazdaságok könnyebben jutnak fejlesztési forrásokhoz, míg a kisebb, 100–200 tonnás tárolókapacitással rendelkező termelők számára a beruházás komoly kihívást jelent.
A betegségek kialakulásában kulcsszerepe van a hőmérsékletnek, a relatív páratartalomnak és a termény beltartalmi jellemzőinek. 20–28 °C közötti hőmérsékleten, magas páratartalom és alacsony légmozgás mellett a kórokozók gyorsan elszaporodhatnak. Amennyiben a sebgyógyulási szakasz megfelelően lezajlik, a későbbi hűtési periódusban csökken a fertőzések esélye, de például a Botrytis fajok még alacsony hőmérsékleten is képesek fejlődni.
Tapasztalatok szerint akár fagypont közeli környezetben is megjelenhet Botrytis-fertőzés. A fertőzött termény később eladhatatlanná válik, ami tonnákban mérhető veszteséget jelent.
A betakarítás szerepe
A tárolás a betakarítással kezdődik. Burgonya esetében például a 28–30 °C-os terméshőmérséklet már sejtkárosodást okozhat, ami jelentősen rontja a tárolhatóságot. A tároló nem „kórház”, hanem olyan környezet, amely csak egészséges, jó beltartalmi értékekkel rendelkező termény esetén képes megőrizni a minőséget.
A szárítás és a sebgyógyulás során alapvető elv, hogy ha a belső tér relatív páratartalma magasabb, mint a külső levegőé, akkor a szárítás nem lesz hatékony. A hideg levegő kevesebb nedvességet képes szállítani, ezért a túl gyors lehűtés sok esetben nem kedvez a megfelelő vízleadásnak.
A terménynek időre van szüksége ahhoz, hogy tárolható állapotba kerüljön.
Fotó: Agroinform
Betegségek és minőségi problémák
A tárolási veszteségeket nemcsak kórokozók, hanem élettani eredetű problémák – például napégés vagy egyéb fiziológiai elváltozások – is növelhetik. A nem megfelelő minőségű termék végső soron a fogyasztókhoz kerülhet, ami hosszú távon a teljes ágazat megítélését ronthatja.
A jelenlegi piaci viszonyok között az alacsony felvásárlási árak nem ösztönzik a termelőket arra, hogy a legjobb minőségű árut értékesítsék, ami tovább erősíti a minőségi problémákat.
Precíziós vezérlés és digitális megoldások
A PREGA konferencia szellemiségéhez illeszkedve az előadás kitért a technológiai fejlesztésekre is. A RootControl rendszer immár alkalmas az ULO (ultra low oxygen) tárolók kezelésére is, ami a gyümölcstermesztők számára is új lehetőségeket nyithat.
Meteorológiai modellek alapján előre becsülhető a kívánt termény hűtési energiaigénye, így a tárolási költségek tervezhetőbbé válnak. A különböző konténeres és levegőztető rendszerek precíziós vezérlése ugyanakkor csak akkor működik hatékonyan, ha a kezelőfelület egyszerű és jól átlátható.
A fejlesztések egyik alapelve, hogy a rendszer magyar nyelven, intuitív módon legyen kezelhető, és akár laptopról, táblagépről vagy mobiltelefonról is elérhető legyen.
Ugyanakkor a személyes jelenlét továbbra is elengedhetetlen: a tapasztalt termelő sokszor szag, hőérzet vagy vizuális benyomás alapján is észlel problémákat, amelyeket egy szenzor nem feltétlenül érzékel.
Cél: biztonságosabb és hatékonyabb tárolás
A korszerű tárolási rendszerek célja a biztonság, a hatékonyság és a termény minőségének megőrzése. A veszteségek csökkentése nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem a termőterületek terhelésének mérsékléséhez és a fenntarthatóbb gazdálkodáshoz is hozzájárulhat.
További információk:
_fill_540x300_0.jpg)
