A trappista sajt gyártására és forgalmazására vonatkozó új szabályozás első látásra apróságnak tűnik, valójában azonban a hazai élelmiszeripar és piac védelmének fontos lépése. A Magyar Élelmiszerkönyv módosítása nyomán mostantól csak a korong alakú, szigorú minőségi feltételek mellett készült sajt viselheti a trappista nevet – az olcsó, főként importból származó hasáb sajtok kiszorulnak ebből a kategóriából.

A lényeg nem a forma, hanem a tartalom:

az új szabály szerint a hasáb alakú trappista továbbra is forgalmazható, de nem hívható trappistának, és a gyártásához felhasználható összetevők köre is szigorúbb lett. A hasáb formájú, olcsó, gyorsérlelésű, adalékanyagokkal felturbózott külföldi sajtok így többé nem „bújhatnak el” a jól csengő elnevezés mögött.

Ez különösen fontos, mert:

  • a trappista a legismertebb magyar sajtfajta: a fogyasztók 95%-a ismeri, és közel kétharmaduk ezt veszi leggyakrabban;
  • a hazai piacot az elmúlt években elárasztották az olyan import sajtkészítmények, amelyeket villámgyors érleléssel, bizonytalan minőségben állítanak elő,
  • majd Magyarországon „trappistaként” átcsomagolva, gyanúsan olcsón értékesítettek;
  • a fogyasztó így könnyen azt hitte, hogy klasszikus trappistát vesz, miközben a termék minősége messze elmaradt a hagyományostól.

A számok is beszédesek: a hazai sajttermelés 2024-ben 92 ezer tonna volt, ebből 44 ezer tonnát exportáltak, 48 ezer tonna maradt belföldre – miközben 71 ezer tonna sajtot importáltunk. Vagyis a magyar boltok polcain több a külföldi sajt, mint a hazai, és ezek egy részét eddig indokolatlanul trappistaként árulták.

A Tej Terméktanács szerint a névhasználat tisztázása nem puszta jogi formalitás:

  • védi a fogyasztót, mert a címkézés nem lehet félrevezető,
  • védi a magyar termelőket, akik minőségi trappistát gyártanak,
  • és őriz egy hagyományt, hiszen a trappista eredeti receptúrája a franciaországi trappista szerzetesekhez köthető, jellegzetes íz- és állagvilággal.

Az új előírás része egy tágabb folyamatnak is: az elmúlt években több élelmiszer-kategóriában szigorodtak a szabályok – pontosabban

  • meghatározták, mit lehet téliszalámiként, füstölt árunak vagy teljes kiőrlésű kenyérnek nevezni,
  • nőtt a virsli és a párizsi minimális hústartalma,
  • és rögzítették: tejnek csak az állati eredetű termék hívható, a növényi italok (zab, mandula, rizs) nem.

A trappista-szigorítás tehát túlmutat egy sajt formáján: a minőségjavításról, a fogyasztó tisztességes tájékoztatásáról és a magyar élelmiszeripar piaci pozíciójának védelméről szól. Az olcsó tömegtermékek nem tűnnek el, de nem bújhatnak többé ugyanazon a néven a tisztességesen készített hazai trappista mögé.

Forrás: Demokrata

Indexkép: MTKI