A XXXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakkiállítás és vásár ünnepélyes megnyitóját követő sajtótájékoztatón az agrárágazatot érintő legsürgetőbb kérdésekről beszélt az agrár- és élelmiszergazdaság irányításáért felelős miniszter, Bóna Szabolcs. A tárcavezető három fő területet jelölt meg prioritásként: az aszályhelyzet kezelését, a földtörvény jövőjét, valamint a termelői integráció és együttműködések megerősítését.
Az aszály a legsürgetőbb kérdés
A miniszter szerint jelenleg az aszályhelyzet a legfontosabb kihívás. Mint fogalmazott, a kormány már megkezdte azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdálkodók terheinek csökkentését szolgálják. Ezek között rövid távú könnyítések is szerepelnek, ugyanakkor a tartós megoldások érdekében szakmai anyagok alapján dolgoznak tovább.
Az Országos Vízügyi Igazgatóságtól kapott javaslatcsomag rövid, közép- és hosszú távú beavatkozási lehetőségeket tartalmaz. A dokumentum feldolgozása és az intézkedések előkészítése folyamatban van. A cél az, hogy a vízgazdálkodási rendszerben olyan beavatkozások történjenek, amelyek gyorsan és hatékonyan tudnak vizet juttatni a tájba, illetve enyhítik az aszály hatásait.
A tárcavezető jelezte: bizonyos azonnali intézkedések – például a csatornarendszerekben történő beavatkozások – gyorsan végrehajthatók. A középtávú és hosszú távú megoldások azonban már jelentős forrásokat igényelnek. Hozzátette: a korábbi időszakban rendelkezésre álló vízügyi fejlesztési források jobb felhasználásával ma kedvezőbb helyzetben lehetnénk.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaság irányításáért felelős miniszter a sajtótájékoztatón – Fotó: Agroinform.hu
Földtörvény: csak társadalmi vitával módosítható
A földtörvény kapcsán a miniszter hangsúlyozta: érzékeny és kiemelten fontos jogszabályról van szó, amelyhez társadalmi egyeztetés nélkül nem szabad hozzányúlni. Úgy fogalmazott, az elmúlt időszak módosításai nem minden esetben átlátható, széles körű szakmai vita eredményeként születtek, ezért a jövőben nyílt egyeztetési folyamatot tart szükségesnek.
Álláspontja szerint a földtörvény átfogó, rendszerszintű újragondolása legalább egyéves szakmai és társadalmi előkészítést igényel. Ugyanakkor kisebb, gyorsan korrigálható módosítások elképzelhetők, különösen azokban az esetekben, ahol a korábbi változtatások nem szolgálták kellően a gazdák érdekeit.
Integráció és termelői együttműködés új alapokon
A harmadik kiemelt terület a termelői együttműködések megerősítése.
A miniszter szerint a jövőben nem közvetlen támogatásokkal, hanem szabályozási és gazdasági ösztönzőkkel kell segíteni az integrációt.
Úgy véli, a korábbi rendszer nem minden esetben ösztönözte hatékonyan az együttműködéseket, mivel a támogatások gyakran működési költségekre voltak felhasználhatók, nem pedig valódi szervezeti integrációt eredményeztek. Az új megközelítés célja olyan környezet kialakítása, amelyben a termelők maguk érdekeltté válnak az együttműködésben.
Az integráció két irányát külön is kiemelte:
- Vertikális együttműködés, amely a teljes termékpályát – a termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig – átfogja.
- Horizontális együttműködés, amely az azonos tevékenységet végző gazdálkodók méretgazdaságossági hátrányait csökkenti.
A tejpiaci helyzetet példaként említve hangsúlyozta: a nemzetközi verseny intenzív, ezért a hazai szereplők csak egymással együttműködve lehetnek versenyképesek. Mint mondta, több országban sikerült a termékpálya szereplőinek megállapodásra jutniuk az árakról és a piaci stabilitásról, ami jó példa lehet a hazai gyakorlat számára is.
Import, minőség és ellenőrzés
Az importtal kapcsolatos kritikákra válaszolva a miniszter hangsúlyozta: nem pusztán versenyképességi, hanem minőségügyi kérdésről is szó van. Szerinte az élelmiszer-ellenőrzési rendszert tovább kell erősíteni, és a hatósági struktúrában is szükség lehet változtatásokra annak érdekében, hogy a szakmai szempontok érvényesüljenek.
Kis- és közepes gazdaságok támogatása
A tárcavezető elutasította azt a kritikát, miszerint a nagy gazdaságok érdekeit képviselné elsősorban. Rámutatott: Magyarországon a legtöbb gazdaság méretét tekintve kis- vagy középvállalkozásnak minősül. A cél nem a méret szerinti megkülönböztetés, hanem a hatékonyság növelése.
A kisebb gazdaságok számára több lehetőséget is megjelölt:
- rövid ellátási láncok erősítése,
- közétkeztetésbe való bekapcsolódás,
- helyi piacokon történő értékesítés,
- feldolgozási tevékenység bővítése.
Fiatal gazdák és gazdaságátadás
A fiatalok agráriumba való belépését kiemelten fontosnak nevezte. A jelenlegi gazdaságátadási programot tovább kell fejleszteni, és olyan rendszert kell kialakítani, amely valódi lehetőséget teremt az induló gazdálkodóknak – megfelelő pályázati, finanszírozási és strukturális háttérrel.
Vízgazdálkodás és hosszú távú megoldások
A sajtótájékoztatón szóba került a vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztése is. A miniszter szerint a vízmegtartás kulcskérdés, és olyan programokra van szükség, amelyek a tájba történő vízvisszatartást támogatják. A rövid távú intézkedések mellett közép- és hosszú távú beruházások is elengedhetetlenek.
A tárcavezető összegzése szerint az agrárium előtt álló kihívások összetettek, de a megoldások iránya világos: az aszály hatásainak enyhítése, a földtörvény szakmai alapú felülvizsgálata, valamint a termelői együttműködések új alapokra helyezése jelentheti a következő időszak fő feladatait. A cél egy stabilabb, versenyképesebb és hosszú távon fenntartható magyar agrárstruktúra kialakítása.
Indexkép: Agroinform
