A Német Gazdaszövetség (DBV) előrejelzése szerint 2026-ban átlagos gabonatermés várható, de nagy területi szórásokkal. A gabonával bevetett terület 6,03 millió hektárra nőtt, ami 1,8 százalékos emelkedést jelent az előző évi 5,92 millió hektárhoz képest. Ebből mintegy ötmillió hektárt az őszi vetésű gabonafélék tesznek ki. A gazdálkodóknak alapvetően nem a termés mennyiségével, hanem az árával van bajuk. 

Csökkentek a hozamok

"A 2025-ös őszi vetés kedvező körülmények között zajlott, a tavasz viszont inkább száraz volt. Májusban is változékony időjárás jellemezte az országot, a csapadék mennyisége régiónként jelentősen eltért. Június első felében még kedvezőek voltak a feltételek, később azonban a hőség komoly terhelést jelentett a kalásztelítődés időszakában. Az éghajlatváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érzékelhetők. A gazdálkodók víztakarékos termesztési technológiákkal és a vetésszerkezet színesítésével alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz” – mondta Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség elnöke.

Az ország legfontosabb gabonaféléje továbbra is az őszi búza, amely közel 2,9 millió hektáron terem, és a teljes gabonaterület mintegy 48 százalékát foglalja el. Az őszi árpa betakarítása már zajlik, kedvező aratási körülmények között. A szövetség előrejelzése szerint ebből a növényből hozzávetőleg 9,3 millió tonna termés várható, ami némileg elmarad a tavalyi 9,5 millió tonnától, mivel az átlagos hektáronkénti hozam alacsonyabb lehet. Az őszi káposztarepce vetésterülete 4,9 százalékkal, 1,14 millió hektárra bővült, átlagos termésre számítanak. A fehérjenövények termesztése tovább erősödik. A szemes borsó vetésterülete 6,6 százalékkal, 147 400 hektárra nőtt, a lóbabé 5,9 százalékkal, 70 300 hektárra emelkedett, míg a szója termesztési területe 17,8 százalékos bővüléssel már 51 ezer hektárt tesz ki.

Nem jön ki a matek

A DBV szerint komoly problémát okoz a növényvédelem helyzete. Az üvegszárnyú kabóca egyre nagyobb területen terjed Németországban, és veszélyezteti a burgonya-, cukorrépa- és zöldségtermesztést. A gazdálkodók lehetőségei a védekezésre jelenleg korlátozottak. „A 2026-ra kiadott rendkívüli engedélyek rövid távon ugyan enyhítik a helyzetet, de hosszú távon nem jelentenek megoldást. Olyan növényvédő szerekre van szükség, amelyek hatékonyak és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel” – hangsúlyozta Rukwied.

A szövetség szerint az átlagos termés ellenére a szántóföldi gazdaságok pénzügyi helyzete továbbra is rendkívül nehéz:

Valódi jövedelmezőségi problémával állunk szemben. Tartósan magas költségek párosulnak alacsony bevételekkel, miközben a termésbiztonság is romlik. Ha a gazdálkodás feltételei nem javulnak, egyre több vállalkozás veszítheti el gazdasági alapját. Ez csökkenti az ország élelmiszer-önellátását” – fogalmazott a szövetség elnöke.

Németországban a búzát jelenleg tonnánként 170–200 euróért (kb. 66 ezer Ft/t), a takarmányárpát pedig 160 euró (57 ezer Ft/t)  alatti áron értékesítik, miközben a műtrágya, a növényvédő szerek, az energia, a gázolaj és a bérek költsége továbbra is magas szinten maradt.

A termés sok helyen megfelelő, mégsem jön ki a matek” – mondja Jan-Hendrik Rust gazdálkodó, akik szerint a gabonatermesztés akkor lenne gazdaságos, ha tonnánként körülbelül 250 eurós, vagyis nagyjából 90 ezer forintos felvásárlási ár lenne elérhető.

Véleménye szerint a repce esetében idén ritkaság lesz a hektáronkénti négytonnás terméseredmény, de az olajmag ára 500 euró (189 ezer Ft/t) fölött jár, ami még gazdaságos termelést tesz lehetővé. Mint mondja: 

Ezzel még lehet számolni. Minden más termesztett növény esetében körülbelül 30 százalékkal alacsonyabbak az árak a szükségesnél.” 

Ő a következő szezonhoz szükséges műtrágya egynegyedét már megvásárolta, mivel a június általában kedvezőbb beszerzési időszaknak számít. Hozzáteszi: „A növényeket táplálni kell. Attól, hogy a műtrágya ára 30 százalékkal emelkedett, nem lehet 30 százalékkal kevesebb műtrágyát kijuttatni.” 

Martin Piehl, a Mecklenburg–Elő-Pomerániai Gazdaszövetség ügyvezető igazgatója szerint az idei hektáronkénti eredmények várhatóan 200–300 euróval (mintegy 90 ezer forinttal forinttal) maradnak el a tavalyi szinttől. Úgy véli, a mezőgazdaság számára olyan kiszámítható szabályozási környezetre lenne szükség, amely versenyképes energiaárakat, biztos műtrágyaellátást, gyorsabb növényvédelmi engedélyezési eljárásokat és érdemi bürokráciacsökkentést biztosít.

Indexkép: Shutterstock.