Mérlegen a hazai élelmiszeripar: Az uniós csatlakozástól napjainkig
Az Agrárminisztérium és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) együttműködésében készült friss elemzés rávilágít arra, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozás az elmúlt húsz évben jelentős utat járt be, ám a fejlődési pálya korántsem volt mentes a zökkenőktől. Páll Zsombor, az Agrárminisztérium gazdasági elemzője és Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának rendezvényén mutatták be a szektor állapotát tükröző számokat.
Gazdasági erő és stratégiai jelentőség
Az élelmiszer-feldolgozás az egyik kiemelkedő gazdasági erőt képviselő ágazat hazánkban. 2025-ös adatok szerint a termelési érték megközelítette a 7000 milliárd forintot, az exportértékesítés pedig meghaladta a 3000 milliárd forintot. Az ágazat a nemzetgazdasági beruházások 3,6%-át adja, és mintegy 105 ezer embernek biztosít megélhetést. Ennél is fontosabb azonban a mezőgazdasággal való szoros kapcsolata:
a hazai élelmiszer-feldolgozók a mezőgazdasági kibocsátás mintegy 37%-át veszik fel, ezzel a termékpálya motorjaként funkcionálnak.
Magyarország az alapvető élelmiszerek – mint a baromfihús, sertéshús és liszt – tekintetében továbbra is önellátó, ami a globális válságok idején felértékeli a szektor stratégiai szerepét.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Trendek és piaci átrendeződés
Az uniós csatlakozás óta eltelt időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a termelés volumene összességében 15%-kal bővült, ám ez a növekedés nem volt töretlen. A 2004-es belépést követő szabályozási környezetváltozás és a 2008-as gazdasági világválság visszaesést hozott, amelyet a 2010-es évektől egy tartósabb fellendülés követett.
Érdekes kettősség figyelhető meg az értékesítésben:
míg a belföldi eladások volumene 2004 óta érdemben csökkent, és még 2025-ben sem érte el a csatlakozáskori szintet, addig az export értékesítés több mint a duplájára nőtt.
Ez azt jelenti, hogy a hazai gyártók egyre inkább a külpiacokon találták meg a növekedés lehetőségét, ami stabilabbá teszi ugyan a cégeket, de jelzi a belföldi piacon tapasztalható erős versenyhelyzetet is.
Hatékonyság és környezeti terhek
A termelékenység terén hazánk az egyik jelentős fejlődést mutató ország az Európai Unióban, ha a hozzáadott érték növekedését nézzük. Ugyanakkor az abszolút értékeket tekintve még mindig jelentős az elmaradás a nyugat-európai élmezőnyhöz képest. Páll Zsombor kiemelte, hogy a nagyvállalatok – amelyek az egyik vezető szerepet töltik be a foglalkoztatásban és az árbevételben – jóval termelékenyebbek, mint a kisebb egységek.
Vörös Attila ugyanakkor rávilágított a „központi nehezékekre” is.
Az energiahatékonyság tekintetében a hazai feldolgozóipar kedvezőtlen pozícióban van: egységnyi hozzáadott érték előállításához nálunk jelentősen több energiára van szükség, mint az uniós átlag.
Emellett az olyan költségek, mint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak (EPR), vagy a népegészségügyi termékadó, jelentős versenyhátrányt okoznak a hazai szereplőknek az osztrák vagy lengyel versenytársakkal szemben.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya tisztújító közgyűlést tartott. – Fotó: MKT
Munkaerő és automatizáció
Az ágazat fejlődésének egyik legszűkebb keresztmetszete a munkaerőhiány. Mivel a szabad munkaerő-tartalékok kimerültek, a jövőbeni növekedés alapja már nem az extenzív létszámbővítés, hanem a technológiai megújulás lehet.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia, a robotika és az automatizáció elterjedése elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához.
A jövedelmezőségi mutatók ugyan javuló tendenciát mutatnak – az adózott eredmény reálértéken több mint ötszörösére nőtt két évtized alatt –, de a tőkehiány és a magas közterhek továbbra is gátolják a szintlépést.
Tisztújítás a szakosztály élén
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya a közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését. A tagok bizalma alapján az elnöki teendőket továbbra is Dr. Zöldréti Attila látja el. A társelnök Vajda László Sándor, a titkár pedig Szelényi Endre maradt.
A szakosztály elnöksége új tagokkal is bővült, többek között a tudományos és a gazdálkodói szférából. A szakmai munka tudományos hátterének erősítésére felállított Tudományos Tanács tagjai Maácz Miklós, Kapronczai István és Udovecz Gábor lettek. Az új vezetés célja, hogy a jövőben is adatalapú szakmai párbeszédet folytasson az ágazat fejlesztése érdekében, különös tekintettel az innovációra és a márkák erősítésére.
Indexkép: MKT
