Fertő Imre agrárközgazdász, a HUN-REN Közgazdaságtudományi Intézet főigazgatója szerint a fogalom használata sok esetben félrevezető. A hazai agrárium versenyképessége ugyanis erősen szektor- és vállalatspecifikus: míg egyes szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó cégek exportképesek és hatékonyak, más ágazatok – például a tej- és húsfeldolgozás – jóval kevésbé képesek piaci versenyben helytállni.
Heterogén mezőgazdaság – nincs általános válasz
Fertő Imre szerint a hazai mezőgazdaság rendkívül sokszínű: egyes cégek kimagasló teljesítményt nyújtanak, mások viszont alacsony hatékonyság mellett működnek. Ezért sem lehet egységesen „versenyképes" vagy „nem versenyképes" ágazatról beszélni – a teljesítmény sokkal inkább az egyéni gazdaságok szintjén értékelhető.
A versenyképesség gyakran a külpiacokon való jelenléttel azonosul, ám a szakember hangsúlyozza: a magyar agrárexport szerkezete hosszú évek óta alig változik. Az export szerkezete mind termékszinten, mind a partnerek szintjén erőteljesen koncentrált. Elsősorban nyers vagy félig feldolgozott termékeket – például gabonát, zöldséget, gyümölcsöt – exportálunk, amelyek érzékenyek az időjárási és piaci konjunktúrákra. Ráadásul az export legnagyobb része a szomszédos országokba, Németországba és Olaszországba irányul – új piacokra és termékszegmensekbe ritkán törünk be.
Zsákutcás ország, korlátozott lehetőségek
Magyarország földrajzi helyzete sem kedvez a versenyképességnek – tengeri kijárat híján minden exportképesség extra logisztikai költségeket ró a termelőkre. A fejlődés egyik lehetséges irányát a főigazgató a magas hozzáadott értékű, feldolgozott termékek exportjában látja – például speciális húskészítmények vagy tartósított termékek formájában –, azonban ez hosszú távú befektetést és harmonizált értékláncokat igényel.
Fertő Imre agrárközgazdász – forrás: HUN-REN Közgazdaságtudományi Intézet
Támogatási rendszer: nem hatékonyságra ösztönöz
Az uniós agrártámogatások szerkezete Fertő szerint nem segíti a hatékonyságnövelést. Az eddigi vizsgálatok alapján vagy nincs kimutatható pozitív hatásuk, vagy egyenesen csökkentik a gazdaságok technikai hatékonyságát. A rendszer a földalapú támogatás logikáját követi: akinek több földje van, több támogatást kap – ez pedig az amúgyis az erősebb gazdaságokat hozza előnybe.
Ez a koncentrációs tendencia nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jellemző: a támogatások 80%-át a gazdaságok 20%-a kapja. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzetének kiegyenlítése, amely eredetileg a támogatási rendszer célja lett volna, nem teljesül maradéktalanul.
Szervezeti és technológiai kihívások
Fertő Imre rámutat: a mezőgazdasági értékláncban is komoly kihívások mutatkoznak. A termelők, feldolgozók és kereskedők eltérő érdekek mentén működnek, eltérő piaci erővel rendelkeznek. A mezőgazdaság a legkevésbé koncentrált szereplő, míg a kereskedelmi láncok és feldolgozók gyakran erőfölényben vannak – ez a jövedelmek eloszlásában is visszaköszön.
A versenyképesség javítása nem csupán a termelési oldalon, hanem az egész lánc hatékonyságának növelésén múlik. Ennek feltétele a szereplők közötti jobb koordináció és az együttműködés fejlesztése.
Mit hozna a támogatások eltűnése?
A szakember szerint, ha egyik napról a másikra megszűnnének az uniós támogatások, az erőteljes szelekciót idézne elő az ágazaton belül. A támogatások drasztikus és gyors leépítésére volt már példa a nyolcvanas években Új-Zélandon és Ausztráliában. Itt meglepő módon a támogatások megszűnését nem követte az átlagos üzemméret érzékelhető növekedése. Hasonló lépés Magyarországon jelentős strukturális változáshoz, a gyengébb szereplők eltűnéséhez vezethet.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság világszerte tőkeintenzív ágazattá válik. A digitalizáció, a precíziós technológiák, az autonóm gépek és a fenntarthatósági elvárások egyre inkább átalakítják a mezőgazdaság működését – a túléléshez és a versenyben maradáshoz ezek alkalmazása elengedhetetlen.
A generációváltás problémája
Végezetül felhívta a figyelmet a generációváltás hiányára is: a gazdatársadalom folyamatosan öregszik, és kevés fiatal érkezik az ágazatba. Az agrárgyökerekkel rendelkező fiatalok közül sokan nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni. A nagyüzemek jövője is kérdéses, ha nincs kinek átadni az üzemeket.
A szakember összegzése szerint a magyar agrárium jelenlegi eredményei komoly erőfeszítések eredményei, de a strukturális korlátok és a támogatási rendszer torzító hatásai továbbra is gátolják a hatékonyság és a versenyképesség érdemi javulását. A kiút a technológiai fejlődés, az értékláncok integrálása és a célzott szakpolitikai ösztönzők összehangolt alkalmazása lehet.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
