Lyukak a kertben? Ez az információ bizony nem sokunk arcára csal őszinte mosolyt. Mert ha lyuk, akkor valószínűleg valamilyen kártevő költözött be a kertünkbe. Fontos tehát, hogy mielőbb beazonosítsuk a behatolót és megkezdjük az eltávolítását.
Ismerd meg a lótücsök vagy lótetű titkait
Ha furcsa lyukakkal lett tele a kert, akkor sajnos esélyes, hogy a lótetű, vagy más néven a lótücsök költözött be hozzánk. Ez pedig nagyon nem jó hír. Ez a tücsök ugyanis egészen biztosan nem a hegedüléssel van elfoglalva, mint a mesében. Sokkal inkább a növényeink módszeres károsításával.
A látványa sem szép, de mindannyian örülnénk, ha ez lenne vele az egyetlen probléma. A lótetű ugyanis a föld alatti lyukakban közlekedve alulról rágja meg a növényeinket. Nincs biztonságban sem a gyökér, sem a gumó, sem a palánta.
A közönséges lótücsök vagy közönséges lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa) a lótücsökfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj. A közönséges lótetű testhossza a hím esetében 35-40 mm, míg a nőstény 40-50 mm. Színe felül sötétbarna, a hasán okkersárgás. Finom, sárgás szőrök borítják, amitől felszíne mattá válik. Csápjai viszonylag rövidek, elülső végtagjai karmos ásólábakká módosultak. Az elülső fedőszárnyak a torpajzs és a potroh közepéig érnek.
A lótücsök nagyon kedveli a meleg és a nedves helyeket. A lótetű szinte egész életét a föld alatt tölti. Rovarokkal, lárvákkal, növényi gyökerekkel, gumókkal táplálkozik. Vízszintes járatrendszere általában nem túl mélyen húzódik, de függőleges, mély lyukakat is ás a teleléshez és a költéshez vagy vedléshez.
Annak ellenére, hogy a lótetű több évig is elél, rejtett életmódja miatt csak ritkán láthatjuk. A kinézete miatt ez nem túl nagy veszteség, azonban így gyakran már csak a hatalmas károkozásakor derül rá fény, hogy a kertünkben vetette meg a lábát. Leginkább május-júniusi párzási időszakában lehet találkozni vele. A hímek énekelnek ilyenkor, és esténként kisebb-nagyobb csoportokban repülnek, 4-20 m magasságban. Az erősebb fényforrások körül nagyobb tömegekben gyűlhetnek össze.
A nőstény akár egy méter mélyre ásott járatába rakja petéit. A költőkamra falait a nyálával erősíti meg. Az egyenesszárnyúak között egyedülálló módon gondozza utódait, rendszeresen nyalogatja petéit, hogy nedvesen tartsa őket és megvédje a gombás fertőzésektől. A lótetű igazi kis építész, hiszen ha a talaj túlságosan nedves, a vizet külön járatokkal vezeti el a költőkamrától. A lárvák 10 fejlődési stádiumon mennek keresztül, második életévükre érik el végleges méretüket és háromévesen lesznek ivarérettek.
Az intenzív mezőgazdaság terjedésével a lótetű létszáma visszaszorulóban van, azonban a kiskertekben gyakran megtelepszik. Fontos, hogy mivel a lótetű kedveli a vizes és humuszban gazdag talajt, kerüljük a túlöntözést és a túlzott trágyázást is.
A lótetű jelenlétét az általa alkotott jellegzetes lyukak mutatják meg. Ezek kör vagy ovális alakú, sima szélű lyukak, amelyek leginkább az egérlyukhoz hasonlítanak, csak kisebbek. Az is jelezheti, hogy lótetű van a kertben, ha a frissen ültetett növények hirtelen elszáradnak vagy kidőlnek a földből. Locsolás után tapasztalhatjuk, hogy mozgást hallunk vagy látunk a föld felszíne alatt, amely szintén a lótetű jelenlétére utal.
Így védekezz a lótetűvel szemben
Mivel a lótetű föld alatti járatait nem lehet követni, nem láthatjuk, hol károsít éppen. Mélyen a földben él, nappal ráadásul rejtőzködik és csak éjjel aktív. A legjobb védekezés, ha közben a talajban sem teszünk kárt. Készíthetünk sörös csapdát, ami a csigák esetében is igazán jól működik. Ehhez ássunk be a talajba egy kis tálkát úgy, hogy a pereme a földdel legyen egy szintben. Este öntsünk bele egy kis sört, ami oda fogja csalogatni a lótetűket egy kis italzásra, azonban valószínűleg ez lesz az első és az utolsó korty sörük is, hiszen reggelre belefulladnak a folyadékba.
A lótetű nem kedves vendége a veteményesnek. Fotó: Shutterstock
Létezik lótetű elleni háló is, amelyik a növények gyökereinek védelmére szolgál. Ennek használatával elkerülhető, hogy a lótetű tönkretegye a növényeket, azonban igazán költséges megoldás.
A palántákat megvédhetjük úgy, hogy levágjuk egy műanyag palack tetejét, majd benyomjuk a palánta köré a földbe, hogy a lótetű ne tudja károsítani a növények gyökerét. De a természet is a segítségünkre siet a lótetűvel szemben, hiszen a sünök, a vakondok és a madarak is szívesen csemegéznek a lótetűből.
Ha a kertünkben megjelennek a lótetűk, minél előbb cselekednünk kell, mielőtt teljesen elszaporodnak. Intő jel lehet, ha a növényeink egyik napról a másikra összeesnek. A növények előbb elsárgulnak, majd elpusztulnak. A lekonyulást, a sárgulást és az elszáradást is az okozza, hogy a lótetű kiszívja a növények gyökereiből a nedvességet, majd elrágja azokat.
Nagy kedvence a veteményes, hiszen ott számtalan, föld alatt termő zöldség közül válogathat. A répa vagy a krumplitermés sincs biztonságban a lótetűvel szemben. Vásárolhatunk kifejezetten lótetű elleni csapdákat, azonban ezek többsége vegyszeralapú, ezért nem feltétlenül alkalmas a kiskertünkbe. Léteznek azonban olyan bio készítmények is, amelyek a lótetű természetes ellenségét hívják segítségül, hiszen a bennük lévő fonálférgek, és a velük kölcsönhatásban lévő baktériumok elpusztítják a lótetveket.
Ezeknél a szereknél mindig alaposan olvassuk el a használati utasítást, hiszen van olyan, amelyiket a talajra kell szórni, de akad olyan is, amelyet bele kell locsolni a talajba. A lótetűt kevesen kedvelik, azonban a horgászok kifejezetten örülnek neki. Állítólag ugyanis a lótetű az egyik legtökéletesebb harcsa-csali. Úgyhogy, ha sikerült megfognunk párat, ajándékozzuk bátran horgász ismerősünknek.
