Laczó Dániel előadása a PREGA X Konferencián gyakorlati megközelítésű, élő tapasztalatokra épülő betekintést nyújtott az élelmiszeripari minőségirányítás digitalizációjába. Az OPEX Solutins Kft. ügyvezető tulajdonosa saját pályafutását is megosztotta: élelmiszermérnökként kezdett a húsiparban, ahol a hajnali műszak, a gumicsizma és az üzemi élet mindennapjai meghatározó élménnyé váltak számára. Innen vezetett az útja a minőségirányítási rendszerek felé, ahol előbb üzemi minőségügyi mérnökként, majd tanácsadóként tevékenykedett, napjainkban pedig auditorként is dolgozik különböző kereskedelmi láncok számára.

A céget, amelynek társalapítója, három évvel ezelőtt hozták létre mérnökinformatikus partnerével. Az alapötlet egy tanácsadói projekt során született meg, amikor egy ügyfélnél szembesültek azzal, hogy a napi szintű minőségellenőrzések során több tíz oldalnyi papíralapú dokumentációt kellett rendszerezni és visszakeresni – akár 40–50 oldalnyi adatot 2–3 embernek több órán át. A riportok feldolgozása is körülményes volt, hiszen először Excelbe kellett átdolgozni a papírokat, majd abból készülhetett kimutatás, grafikon.

Erre válaszul hozták létre saját digitális minőségirányítási rendszerüket, amellyel mára elkötelezett támogatói lettek a hazai élelmiszergyártás digitalizációjának. Az előadás kitért arra is, hogy a minőségügy elméleti része már jellemzően digitalizált (pl. kézikönyvek, szabályzatok), viszont a gyakorlati ellenőrzések, mérések még sok helyen papíron zajlanak – ezt a gyakorlatot célozza megváltoztatni az új szemlélet.


Az előadó részletezte a két szintet, amelyet a szakma megkülönböztet: a HACCP szint, amely kisüzemeknél, vendéglátóhelyeken alapelvárás, és a nemzetközi szabványokat (IFS, BRC, ISO) megkövetelő kereskedelmi láncok, ahol már komolyabb ellenőrzési rendszerek szükségesek. A digitalizáció ezeknél a komplex követelményeknél válik igazán hatékonnyá és szükségessé.

A digitalizáció előnyei között említette az időmegtakarítást, az emberi hibák csökkentését, a riportkészítés gyorsaságát, a duplikált adatbevitel megszűnését, valamint a jogszabályi megfelelést – például azt az előírást, amely szerint közép- és nagyvállalatoknál immár kötelező a valós idejű, digitális adatvezetés a minőségellenőrzések során.

Az előadó három fő megközelítést mutatott be, amelyeket a cégek választhatnak:

  • ERP rendszerek (pl. SAP, Navision, Business Central) bővítése – ezek jellemzően már sok folyamatot digitalizálnak, de a minőségirányítási modul nem minden esetben része az alapcsomagnak. A fejlesztés idő- és költségigényes, valamint komoly szakértelmet igényel.
  • Különálló, élelmiszeriparra fejlesztett célszoftverek – ezek lehetnek egyszerűbb, HACCP-alapú rendszerek, vagy összetettebb IFS/BRC-kompatibilis megoldások. Előnyük a gyors bevezethetőség és az alacsonyabb költség, hátrányuk lehet a korlátozott funkcionalitás.
  • Házon belüli fejlesztések – amikor a cégen belüli IT és minőségügyi csapat közösen dolgozik ki egy teljesen testre szabott rendszert. Ez szakmailag hatékony lehet, de kapacitás- és tudásigényes megoldás.

A sikeres digitalizáció kulcsai Laczó Dániel szerint:

  • pontos célmeghatározás (jogszabályi megfelelés vagy hatékonyságnövelés),
  • elvárt szoftverfunkciók ismerete,
  • integrációs igények felmérése (pl. más rendszerekkel, gépekkel való kapcsolat),
  • valamint a dolgozók, részlegek bevonása már a tervezési szakaszban.

Végül az előadó bemutatta a saját szoftverük bevezetési folyamatát: kezdeti konzultáció, helyszíni bejárás, technikai követelmények felmérése, majd az implementációs és oktatási fázis. Fontosnak tartják az üzemi környezetre szabott megoldásokat, és a „papír + digitális” párhuzamos működtetést az éles indulás előtt. A bevezetés után folyamatos támogatással segítik a cégeket.

Az előadás célja az volt, hogy valós példákon keresztül mutassa meg, hogyan válhat a minőségirányítás digitálisan is hatékonnyá – és hogyan lehet ezt az átalakulást a lehető legzökkenőmentesebbé tenni.