Ha van kertünk, akkor abban egészen biztosan helyet adunk gyönyörű virágoknak, és ha szerencsések vagyunk, van veteményesünk is. Ha pedig még gyümölcsfák és bokrok is helyet kapnak benne, akkor ismerjük azt az érzést, amikor csak a kertig kell elmennünk azért, hogy valami finom kerülhessen a családi asztalra.

Azonban nem árt, ha vannak olyan növények is a kertben, amelyek nem csupán szépek és finomak, de még meg is védenek bennünket. A menta, a bazsalikom, a petúnia és a levendula éppen ilyenek, így hát nagyon is megéri helyet adni nekik a kertünkben. Ráadásul akkor sem kell lemondanunk róluk, ha nincs kertünk, hiszen a többségük akár cserépben vagy balkonládában is kiválóan érzi magát.

1. Menta

A menta nem csak a limonádét teszi jobbá, hanem még a kertünket is megvédi. Elriasztja ugyanis a hangyákat, a szúnyogokat, a csigákat és még az egereket is. Ráadásul a mentával kapcsolatban nem az a kérdés merül fel, hogy hogyan lehet belőle a kertünkben, hanem inkább az, hogy hogyan szelidítsük meg igencsak erőteljes terjeszkedési hajlamát. Ugyanis szinte bárhol megterem, és igen nagy helyet képes elfoglalni.

menta limonádé

A menta finomabbá teszi az italokat, és az egészségünknek is jót tesz. Fotó: Shutterstock

Ami persze könnyen kordában tartható, ha elkülönítünk neki egy kis ágyást, vagy a fűszerkertben, vagy cserépben kap helyet. De ha még nincs menta a kertünkben, akkor az anyanövényről leválasztott gyökeres szárdugványról vagy magról is szaporíthatjuk.

A menta kedveli a napfényt, így ilyen helyet keressünk neki. Sok törődést nem igényel, azonban érdemes egy kissé visszavágni, amikor eléri a körülbelül 15 cm-es magasságot, ami által sokkal dúsabbá válik.

A menta érzékeny a télre, ezért ősszel szüksége van rá, hogy visszavágjuk, és betakarjuk a tövét szalmával, vagy falevelekkel. Amellett, hogy elriasztja a kártevőket, a menta kiváló fűszer- és gyógynövény, amely remek a halételek, a bárány- és csirkeételek ízesítőjeként, de még a burgonya is jobb lesz tőle. A különféle gyümölcskrémek és levesek ízét is feldobja, és a limonádé mellett még a koktéloknak is kellemes ízt kölcsönöz.

A fogyasztása során energiával lát el bennünket, segíti az emésztést, hiszen gazdag antioxidánsokban és fitotápanyagokban, melyek nagyon jót tesznek a gyomornak. Friss illata gyorsan nyálképzésre ösztönöz minket, amely megindítja az emésztőenzimeket, megkönnyítve így az emésztés folyamatát. A menta a fejfájásban is segítségünkre van, erős illata pedig csökkenti a hányingert. Sőt, még a csuklás is elmúlik, ha elrágcsálunk pár mentalevelet. Ennek oka, hogy a mentol oldja a görcsöket.

Megfázás esetén segít az eldugult orrnak is, és visszaállítja a zavartalan légzést. Nyugtatja a torkot, így segít leküzdeni a köhögést is. Az immunrendszert is segíti, gazdag foszforban, kalciumban, C-, D- és E-vitaminban, valamint kis mennyiségben B-vitamin komplexet is tartalmaz.

2. Petúnia

A petúnia a legtöbb kertben helyet kap. Rengeteg színben ragyoghatja be a kertünket, illetve díszítheti az erkélyünket, ablakainkat, teraszunkat, a gondozása pedig rendkívül egyszerű. De nem csak ezért érdemes a kertben tartani. A petúnia ugyanis nagyon hatékony a kabóca, a levéltetű, a paradicsomhernyó és a spárgabogár ellen.

A petúnia imádja a napfényt, így mindenképp olyan helyet keressünk a számára, ahol legalább 6 órán át része lehet benne. Azonban arra is ügyelni kell, hogy ne száradjon ki. A víz mellett a virágzási időszakában hetente adjunk neki tápoldatot. Ahhoz, hogy folyamatosan virágozzon, érdemes az elnyílt virágokat eltávolítani róla, így minden energiáját az új virágok meghozatalára tudja fordítani.

petúnia

A petúnia ezernyi színben ragyogja be a kertet. Fotó: Shutterstock

Azonban a fagy nagy ellensége, így semmi esetre se kerüljön ki a kertbe egészen addig, míg már nem várhatóak fagyok. A petúnia palánták nevelését beltérben kell megkezdni, február végén, március elején, így ez most aktuális feladat.

Az ültetőtálcákat töltsük meg földdel, majd a föld felszínére szórjuk a magokat, és ne fedjük le őket földdel, mert a napfény hatására kezdenek el csírázni. Alulról öntözzük, és fedjük le fóliával vagy üveglappal, hogy párás levegőben fejlődhessen. Amikor megjelennek a magoncok, távolítsuk el a fóliát vagy az üveglapot, amikor pedig 2-4 levelesek lesznek,  egyesével ültessük cserépbe, majd a fagyok elmúltával szoktassuk hozzá őket a kinti helyükhöz.

3. Levendula

A levendula igazán megnyugtató látványt nyújt, és ehhez társul még csodálatos illata is. Azonban nem mindenki számára egyformán kedves ez a növény. A házilégy, a szúnyog, a molylepke és bolha ugyanis nem tartozik a levendula rajongói körébe, így kiválóan el tudja riasztani ezeket a kártevőket.

Ráadásul a levendula igazán kevés törődéssel is beéri, és cserében szépséget és egészséget hoz az életünkbe. A levendula liláskék virágzata júniustól augusztus végéig, két ütemben nyílik. De nem csak a virágainak, levelének is finom, fűszeres illata van. A levendulából kinyert illóolajat pedig számtalan dologra használhatjuk fel.

A levendula legjobban a homokos, vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajt kedveli, és imádja a napsütést. A levendula igazi három az egyben: egyszerre dísz-, fűszer- és gyógynövény. Jobban viseli a szárazságot, mint a túlöntözést, így a legtöbb esetben nem is kell öntözni, megelégszik a természet adta csapadékkal. A túlságosan száraz időszakokban azért gondoskodni kell a vízellátásáról, főleg, ha balkonládában neveljük.

A levendulát a legegyszerűbben palántáról lehet szaporítani, de akár dugványozással, vagy magvetéssel is szaporítható. A levendula esetében nagyon fontos a rendszeres metszés. Az idősebb, több éves töveket tavasszal kell visszavágni. Csak akkor kezdjünk neki a tavaszi metszésnek, amikor már előtörnek a friss hajtások. Csak ekkor szabad visszavágni az előző évi elszáradt hajtásokat. Azonban ekkor már a fás hajtásokat nem szabad visszavágni. Az idősebb levendulatöveket egyharmadig vágjuk vissza, egészen addig a pontig, ahol még a száruk nem fás. A fiatalabb töveket azonban egészen a tövükig vissza lehet metszeni.

levendula

A levendula távol tartja a szúnyogokat. Fotó: Shutterstock

levendulát nyár végén is érdemes megmetszeni egy kissé, a virágzás végén. Ekkor vágjuk vissza a felére a hajtásokat, hiszen így is marad elég, hogy a növény télen se fagyjon meg. Azonban később már nem szabad megmetszeni a növényt, mert védtelenné válik a fagyokkal szemben.

A levendula fürdővízbe téve segíti az ellazulást, száraz virágjából tea készülhet, de kis párnába töltve és a szekrénybe akasztva csodásan illatosítja a ruhákat, miközben elűzi a molyokat is. Kitűnő szúnyogriasztó is, a csípésre kenve pedig enyhíti annak viszketését.

4. Bazsalikom

A bazsalikom nevének jelentése királyian illatozó. Általában őrölt formában találkozhatunk vele, de sokkal jobban járunk, ha tartunk belőle a kertünkben, és frissen szedve kerül az ételünkbe. Kiváló levesek, sültek, főzelékek, saláták és szószok ízesítéséhez, de tea is készíthető belőle. A főtt ételekhez érdemes a főzés utolsó perceiben hozzáadni, hogy tökéletes legyen az íze.

De nem mindenki kedveli az aromáját, így a kertben távol tartja a szúnyogokat, a szúnyoglárvákat és a házilegyeket. A paradicsom szomszédságában például nagyon hasznos, hiszen erős illatával távol tartja tőle a kártevőket. Azonban mi ne tartsuk magunkat távol tőle, hanem inkább bátran fogyasszuk, hiszen javítja az étvágyat, jót tesz az emésztésnek, és még a köhögést is csillapítja. A kerti bazsalikom leveléből készült tea kitűnő gyomorrontás és étvágytalanság esetén, de segít bélrenyheség és puffadás ellen is. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata segíti a sebgyógyulást.

bazsalikom

A bazsalikom finomabbá teszi az ételeket és jó hatással van az egészségünkre is. Fotó: Shutterstock

A bazsalikom nagyon kedveli a meleg, félárnyékos helyeket. Minél kevesebb fény éri, annál alacsonyabb lesz a levelek illóolaj tartalma. Homokos talajba szokták vetni, május környékén, de a január kitűnő alkalom arra, hogy palántázzuk.

Ehhez 15-25 Celsius-fok közötti hőmérsékletet biztosítsunk neki. Amikor a kis magoncok kikelés után elérik a két-három leveles állapotot, ültessük szét őket, majd a palántákat május elején 20–30 cm-es távolságra ültessük el.

Különleges igényei nincsenek, így a legfontosabb, hogy öntözzük és gyomláljuk. A konyhában is tarthatjuk, cserépben, így mindig kéznél lesz ez a finom fűszernövény, ráadásul az otthonunkat is kiválóan illatosítja.