Egyebek közt ezekről is szó esett azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyre a Sáregres-Rétimajorban, az Aranyponty Zrt. telephelyén került sor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) szervezésében. A sajtóesemény kapcsán közlemény is megjelent egyebek közt a várható kiskereskedelmi halárakkal, ez itt olvasható.
A sajtó megjelent képviselőit elsőként Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa, házigazda köszöntötte, s arra biztatott, hogy "Halra, magyar!"– utalva arra, hogy fogyaszthatnánk több halat.
Majd Dr. Németh István, a MA-HAL, egyben a Tógazda Zrt. elnöke következett, aki elöljáróban elmondta, hogy a magyar halászati ágazat számára a karácsony a legfontosabb időszak, hiszen ilyenkor realizálódik a hazai halfogyasztás nagyobb hányada. A tavalyi aszály (mely mellett az ukrán-orosz háború miatt kialakult rendkívül magas takarmányár is sújtotta a termelőket) után viszonylagosan jó évet zárhatnak a halgazdaságok, az idei csapadékos időjárás ugyanis kedvezően hatott a halállományra. Csökkentek továbbá a takarmányárak is. Beszélt a MOHOSZ-szal kialakított példaértékű együttműködésről is, melynek keretében a MA-HAL kedvező árakkal segíti a MOHOSZ haltelepítéseit, utóbbi pedig cserébe a tógazdaságoktól szerzi be a kihelyezendő halakat. Ennek köszönhetően ma a tógazdaságok legnagyobb vásárlói a magyar horgászok.
Dr. Szűcs Lajos, Lévai Ferenc, Győrffy Balázs és dr. Németh István a sajtótájékoztatón – fotó: Horváth Attila
Azt is közölte: a halakat a piacon a tavalyival azonos áron értékesítik, tehát még az infláció mértékében sem emelnek. Ugyan a halárak 10-12 százalékkal csökkentek, a logisztikai költségek – főleg az üzemanyagár-emelkedés miatt – viszont nőttek, csakúgy, mint a munkavállalók foglalkoztatási költségei, ezért az árcsökkenés a piacokon nem lesz érzékelhető. Hozzátette: az ágazat jövedelemtermelő képessége alacsony, messze nem éri el az infláció mértékét, ezért köszönetet mondott a kormánynak és az Európai Uniónak azért a segítségért, amit a halágazatnak nyújtott különböző kompenzációk formájában. Újabb pályázati támogatások is kilátásban vannak, ezeket fejlesztésekre, modernizálására, halastavak létesítésére fordíthatják majd.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a védett állatok, elsősorban a kormorán, a réti sas, a vidra jelentős mértékű károkat okoznak a haltermelőknek, reményeik szerint ennek kompenzációjára is sor kerülhet majd. Ugyanis előbbiek elriasztása annyira sokba kerül, hogy abba a kisebb halgazdaságok belerokkanhatnak.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt: arra szeretnék ösztönözni a fogyasztókat, hogy ne csak az ünnepi időszakban, hanem egész évben fogyasszanak jó minőségű magyar halat. Hazánkban nem éri el az egy főre jutó fogyasztás a 7 kilogrammot, miközben az Európai Unióban ez 23 kilogramm.
"Van érdemi fejlődési lehetőség előttünk, ehhez azt gondolom, a konyhakész termékek arányát kellene növelni, amihez azonban fejlesztésekre, a jövőbe vetett bizalomra van szükség" – fogalmazott. A kamarai elnök azt is hozzáfűzte: a hazai halágazatot fájdalmasan érintette a covid-időszak, hiszen a magyarországi halfogyasztás elsősorban az éttermekben realizálódik, márpedig akkoriban a horeca-szektor elég nehéz helyzetbe került a bezárások miatt. Ekkor, éppen jókor jött a MOHOSZ-szal való együttműködés, melyből minden fél profitált. Az országban 135.000 hektárnyi tó található, amit a MOHOSZ kezel és szolgálja a sok százezer horgász szórakozását.
A sajtótájékoztató után bemutató halászatra is sor került – fotó: Horváth Attila
Győrffy Balázs kiemelte a jövőre vonatkozóan a versenyképesség jelentőségét, véleménye szerint ezt növelni szükséges.
Végül mondandóját azzal zárta: "Együnk halat decemberben, de ne felejtsük el januárban se!"
Utolsóként Dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke arra mutatott rá: jövő évben nem emelik a területi jegyek, illetve engedélyek árait, ők így veszik fel a harcot az inflációval szemben. Felhívta a figyelmet arra: valamelyest valóban javultak a gazdasági környezet mutatói, de még korántsem vagyunk kint a vízből – vagy inkább benne. Példaként említette a Velencei-tó problémáját, reményei szerint pár éven belül sikerül normalizálni a vízszintet, de addig is nem állnak le a telepítéssel. Agrárminiszteri segítséggel néhány napon belül 50 millió forint értékű halasításra kerül sor. Jelezte továbbá, hogy a MA-HAL aktív közreműködésével idén a tavalyi 110 millió forint duplájával részesíthették halártámogatásban tagszervezeteiket.
Gyönyörű pontyok kerültek tegnap a hálóba – fotó: Horváth Attila
"Több ezer tonna halat vásárolunk, ami óriási mennyiség, de az igény is óriási. Nemcsak pontyokat telepítünk, hanem más fajokat, például süllőt és keszegféléket is. Nagy örömünkre szolgál, hogy a halfogyasztás, ha lassan is, de emelkedő tendenciát mutat, de szeretném megjegyezni, hogy tapasztalható egyfajta látencia ez ügyben, mert a horgászok (számuk ma 800 ezer) is jelentős mennyiséget fogyasztanak el, s ez a statisztikai adatok közt nem szerepel. Azt gondolom tehát, egyértelműen jó irányba indult el a hazai halfogyasztás" – szögezte le, hozzátéve: a halpéntek jó kezdeményezés volt, ezt szerinte mindenképpen folytatni kell.
