Az Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya által működtetett Erdészeti Mérő és Megfigyelő Rendszer 2023-ban a csapadékosabb időjárás miatt az erdők állapotának csekély javulását mutatta. Az idősoros adatok azonban tendenciózus károsodást jeleznek, ennek megfordításához több éven át szükség lenne csapadékra.
Az NFK közleménye szerint az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer részét képező EVH 1988 óta szolgáltat éves adatokat a hazai erdők egészségi állapotáról, a megfigyelt abiotikus és biotikus károkról, azok idő- és térbeli változásairól.
Az éves jelentés ezekről a folyamatokról többféle szempontból is átfogó képet nyújt. Csoportosítja az erdőkárokat károsított rész szerint (levélkárok, törzs- és gyökfőkárok), valamint számba veszi a főbb károkozókat is (rovarok, gombák, vad, abiotikus károk stb.). A főbb fafajcsoportok egészségi állapotát szintén bemutatja. A jelentés mindezeket az eredményeket tágabb idő- és térbeli kontextusba helyezve értékeli.
A legnagyobb veszteséget a kemény lombos fafajok közül a tölgy szenvedi el évről évre – forrás: Pixabay
Mint az a jelentésben olvasható: már a 2022. évi aszály után 2023-ban sok pozitív változás történt, de hosszabb távon az erdőkárok mértéke és kiterjedése egyre inkább növekvő trendet mutat, néhány faj esetében ugrásszerű romlás figyelhető meg. Különösen aggasztó a tölgyfajok évek óta tartó folyamatos egészségromlása.
Az akácok, valamint a vizsgált évek átlaga szerint az egészségesebb fafajok közé sorolt gyertyánok állapota közelített ugyan az aszály előtti értékekhez, de szintén elmaradt a sokéves átlagtól. A legfontosabb károkozók továbbra is a rovarok és a gombák, illetve az abiotikus tényezők – azon belül is elsősorban a forróság, szárazság.
A vizsgálatok eredményei szerint a változások hatásai egyre erőteljesebben jelentkeznek, néhány faj esetében ugrásszerű egészségi állapotromlást okozva. Az egyre erőteljesebben változó környezeti hatótényezők aggasztóan gyors romlást idéznek elő a hazai erdőállományokban, melynek hatásait az idősoros kimutatások igazolják. 15 év viszonylatában az egykori 50-60%-os aránnyal szereplő tünetmentesnek mondható faegyedek mára a vizsgált területen 20% körüli részaránnyal képviseltetik magukat. Ezzel párhuzamosan a közepesen és erősen károsodott kategóriába sorolható mintafák aránya is ugrásszerűen növekszik.
A károsítások megoszlása – forrás: NFK
A rovarkár az összes kárformát tekintve még mindig a leggyakoribb kártípus. A rovarkárok az utóbbi években nagyobb gyakorisággal jelentek meg a tölgyek esetében, melynek egyik oka a mára már nagy területen beazonosított tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) károsítása. Ez a kárcsoport továbbra is a tölgyeket (KST, KTT, ET) érinti a legnagyobb mértékben (47,1, 50,6 illetve 37,7%-ban), valamint az akácok 37,1%-os károsítottsága is kiemelendő. Legkevésbé a bükkök (15,5%), illetve a feketefenyők (FF, 6,7%) voltak érintettek.
2023-ban az abiotikus károk leginkább a nyárakat (NY) érintették, 39,2%-ban (ez az érték tavaly 32,9% volt), bár a kár átlagos mértéke csak 13,2%. Jelentős mértékben károsodottak a cserek és a bükkök (mindkettő 33%), illetve az akácok (32,7%-ban). A többi fafajcsoport értéke körülbelül 15-25% körül mozgott.
Ami a gombakárosításokat illeti: átlagosan kis mértékben (2,7%), de a fekete fenyők mintegy felén tapasztaltak gombakárosítást. Az egyéb tölgyek 35,1%-ban károsodottak, átlagosan 13,5%-kal, illetve az egyéb kemény lombos fákat érdemes még kiemelni (28,1%). A többi fafajcsoport átlagosan mintegy 20%-ban volt érintett.
Egészségi állapot alakulása fafajcsoportonként
Kocsányos tölgy
Az egészséges mintafák 2016-2017-ben bekövetkezett drasztikus csökkenése óta a tünetmentes mintafák aránya 10 % alatt volt. 2022-ben ez az arány nullára csökkent; egyetlenegy egészséges faegyed sem volt a mintafák között. S csak minimális értékben javult 2023-ra; a közepesen/erősen károsított, illetve elhalt fák aránya kismértékben csökkent, de a veszélyeztetetteké nőtt, 24,6%-ra. A kocsányos tölgyeket károsító tényezők megoszlása szinte pontosan megegyezik a tavalyi évivel. Legnagyobb mértékben a rovarkárok voltak jelen (47,1%), ezt követték a gombakárok, illetve az abiotikus károk, utóbbit elsősorban a szárazság- illegve forróságkárok tették ki.
Kocsánytalan tölgy
A kocsánytalan tölgyek általános egészségi állapota 2007 óta szemmel láthatóan egyenletesen romlik és 2023-ra mélypontot ért el: egészséges egyedet már gyakorlatilag nem találtak és a károsított egyedek aránya is több évtizedes csúcsot mutat 51,8, illetve 15,7%-kal.
A rovarkárok arányát tekintve a többéves növekedési tendencia folytatódott, idén már a károk több mint felét tette ki. Ahogy a kocsányos tölgyeknél, úgy itt is elsősorban tölgy csipkéspoloska, illetve sávos tölgybogár által okozott károsításokat kell érteni ezalatt. A többi kategória aránya nem változott, a második legfontosabb az abiotikus kár (elsősorban forróság és szárazság, 23,7%), illetve a gombakárok, 13,9%-kal. Utóbbiak közül a korhadást, illetve lomblevélvesztést okozó gombák voltak jelentősek. A közvetlen emberi hatások 4,8%-ban voltak jelen.
A levélvesztés tendenciái erdeinkben 2023-ban – forrás: NFK
Cser
A cser a második leggyakrabban előforduló fafajcsoport az összes mintafát vizsgálva, és hagyományosan a legegészségesebb csoportok között tartották számon. Az utóbbi években azonban ez megtörni látszik: 2016 óta 50% alatt van az egészséges egyedek aránya és az utóbbi két évben mélypontra jutott, 10% alá csökkent. A veszélyeztetett egyedek aránya 31,3% volt, a közepesen károsítottaké 55,7%, a frissen elhalt egyedek aránya pedig 15 éves csúcsot mutatott.
Bükk
Az utóbbi évtizedben a bükkök egészségi állapotában is lassú, de folyamatos romlást tapasztaltak a szakemberek. 2023-ban kismértékű javulás mutatkozott ugyan: az egészséges egyedek aránya 27,3%-ra nőtt, de ez még mindig az utóbbi húsz év legrosszabb értékei közé tartozik. A veszélyeztetett egyedek száma 55,2%-ra nőtt, ebben a kategóriában ez majdnem háromszorosa az előző évinek.
A 2022-es évben messze az abiotikus károk, elsősorban a szárazság, forróság okozták a legtöbb problémát a bükknek. 2023-ban az arányok bár kissé eltolódtak a rovarkárok (15,5%) és a gombakárok (19,3%) felé, a fent említett kategória még mindig nagy arányban jelen van. A vadkár 8,5%-os volt, ez elsősorban a szarvasok által okozott törzs- és ágsérüléseket jelenti. A közvetlen emberi hatások (leginkább a helytelenül végzett erdőkezelési műveletekből eredő sérülések) 9,3%-ot tettek ki.
Gyertyán
A gyertyán a jobb egészségi állapotú fafajcsoportok között volt számon tartva az elmúlt években, bár 2022-ben nagymértékű romlás következett be. Ez az állapot jelentősen javult 2023-ra, bár a 2021-es szintet még nem éri el. 40,5%-on áll a tünetmentes faegyedek aránya, a veszélyeztetetteké pedig 34,2%-on. A közepesen károsodott fák 18,3%-ot, a súlyosan károsodottak pedig 6,3%-ot tettek ki idén.
A gyertyán a jobb egészségi állapotú fafajcsoportok között volt számon tartva az elmúlt években – forrás: Pixabay
A gyertyánok káreloszlásában a tavalyi aszályos évhez képest a legnagyobb változás, hogy az abiotikus károk (24,5%) kisebb arányban voltak jelen, ellenben a gombák (19,2%) és a rovarok (26,6%) nagyobb mértékben károsítottak. A többi kategória megoszlása hasonló a tavalyihoz, a vadkár aránya 13,9% volt, a közvetlen emberi hatásoké pedig 7%.
Nyár
Körülbelül 10 évvel ezelőtt következett be a nyarak egészségi állapotában egy nagyobb mértékű romlás és azóta sajnos szinte egyenletesen gyenge éveket regisztráltak. Ez alól 2023 sem volt kivétel: az egészséges egyedek aránya nem érte el a 20%-ot sem, míg a veszélyeztetetteké 37,9% volt. A közepesen veszélyeztetett kategória 10,3%- ot mutatott.
Erdei fenyő
Az erdei fenyők egészségi állapota az utóbbi években viszonylag egyenletesnek volt mondható, bár 2023-ban hirtelen megugrott a frissen elhalt példányok száma – ezek a példányok már 2022-ben is erősen károsodottak voltak. Az egészséges példányok aránya 23,5% volt. A veszélyeztetett fák 37,4%-on állnak, a közepesen károsítottak pedig 18,3%-on – utóbbiak megfelelnek az elmúlt évek arányainak.
Feketefenyő
A fafaj egészségi állapota a legtöbb paramétert tekintve a legrosszabbnak számít már évek óta. 2014 óta drasztikusan csökkent az egészséges fák aránya, s azóta is erősen ingadozik a számuk. 2023-ban sem tapasztaltunk javulást, az egészséges példányok aránya 12,5% volt, a veszélyeztetetteké pedig 28,1%. A közepesen veszélyeztetett példányok a teljes létszám mintegy felét, 46,9%-ot tettek ki, az idén elpusztult fák aránya pedig 6,3% volt.
