Ez az év madárszenzációja: október 30-án egy kanadai darut láttak a Hortobágyon - számolt be a szokatlan és különleges hírről Facebook-oldalán a Birding Hungary.

Nem mindennapi látvány

A bejegyzés szerint a madarat másnap sikerült újra megtalálni, aminek nagyon sok madarász örült. A helyszínen készült fotók arról tanúskodnak, hogy a helyszínen több tucatnyian gyűltek össze, hogy megfigyelhessék a nem mindennapi látványt.

A kanadai daru Észak-Amerika északi részén és Szibéria északkeleti részén költ, telelni pedig levonul egészen Mexikóig. A mocsarak és nedves rétek lakója. Annak ellenére, hogy törvény védi a farmerek még mindig üldözik, emiatt a déli populációkat a kihalás veszélye fenyegeti.

Társas költöző madár, levelekkel, gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik

A kanadai daru testhossza 105 centiméter, szárnyfesztávolsága 175-195 centiméter, testtömege 3 -5 kilogramm. A kifejlett madarak szürke tollazata két és fél év alatt alakul ki, vörös homlokpajzsuk és fehér fej tollazatuk van. A fiatal madár fejének és nyakának színezete a világosbarnától a szürkéig változhat, de még hiányzik a piros homlokpajzs. Erős szárnya könnyed csapásokat tesz lehetővé, így a kanadai daru repülés közben is impozáns látványt nyújt.

A déli populáció kivételével társas költöző madár, levelekkel, gyümölcsökkel, magvakkal, rügyekkel,  és kisebb állatokkal táplálkozik. Az ivarérettséget 3 éves korban éri el, április–május között van a költési ideje. A tojó növényi anyagokból rakott kisebb halomra rakja tojásait a földre. A fészekalj általában 2 fehér, világosbarna foltos tojásból áll, amin 30 napig mindkét szülő kotlik. A fiókák kikelés után néhány nap múlva hagyják el a fészket, majd körülbelül 70 nap múlva röpképessé válnak.


A Facebook-bejegyzésben azt is írják, hogy feltételezhetően ugyanez a példány tűnt fel 2020-ban Skandináviában is, a madárbarátok azóta reménykedtek, hogy a darvakkal együtt Magyarországra is elvetődik.

Idén megérkezett hazánkba is, bővítve Magyarország madárfaunáját.

Indexképek: Wikimédia, közkincs