Az októbert korábban Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. A legtöbb európai nép számára ez az időszak a betakarítás és a szüret ideje volt, így nagyon sok népszokás és hagyomány kapcsolódik hozzá. Októberben került sor az őszi vetésre is. Október ünnepei úgy tartották, hogy tükörképei a márciusi ünnepeknek. A halász a márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett szerszámaikat most tették el.

Úgy vélték elődeink, hogy ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz, azonban az októberi zivatar szeszélyes telet jelent. Ha sokat esett októberben az eső, szeles decembert vártak, míg ha meleg volt az október, februárra fagyok voltak várhatók.

Október 4. Ferenc napja

Minden évben október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján ünnepeljük az Állatok Világnapját, de még nagyon sok népi hagyomány kötődik ehhez a naphoz. Assisi Szent Ferenc a ferences rend megalapítója. Az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje, aki az egyik legnagyobb hatású középkori szent. Képmásain az általa alapított rend barna vagy szürke csuháját viseli, a derekán egy kötéllel, melyen három csomó található, amelyek a szegénységet, szüzességet és engedelmességet, a ferencesek kötelmeit jelentik.

Szent Ferenc védőszentje a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a kereskedőknek, a családoknak és a természetnek, akinek a legendák szerint az állatok is megértették a szavát.

legelő borjú

Október 4-én tartjuk az Állatok Világnapját. Fotó: Pixabay

Az Állatok Világnapját 1931 óta ünnepeljük október 4-én, Szent Ferenc napján. Ez a nap azonban emellett még a a betakarítás, a késői szüret kezdetének napja is. Nem véletlen ez, hiszen október elejéhez nagyon sok aktuális mezőgazdasági tevékenység köthető. Az őszi vetés, a betakarítás ideje is ez az időszak.

Ehhez a naphoz is hiedelmek sokaságát kötötték korábban. Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak. A muravidéki és szlavóniai gazdálkodók a Ferenc nap hetét búzahétnek nevezik. Göcseji hagyomány szerint is a vetésre legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét. Azonban nem mindenki vélekedett ugyanígy erről.

Sőt, a kapolyiak szerint Ferenc napja nem jó búzavetésre, de ha valaki mindenképpen ezen a napon szeretne vetni, arra is megvan a lehetőség. Csupán egy aprócska módosítást kell végezni a ruházaton. "Visszájára vött gatyával vessön, mert különben üszkös lessz". Ferenc napján a háziasszonyok nem sütöttek kenyeret. Ezzel azt szerették volna garantálni, hogy kikeljen a mag. Ha a gazdasszony el akarta ültetni ilyentájt a kotlóst, nyírfaágat tett a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták ugyanis, hogy ez távol fogja tartani a rontó szellemeket a tojásoktól, és a kikelő kiscsirkéktől.

Szüretkezdő nap is volt október 4-e. Azonban mielőtt a gazdák kimentek volna a szőlőbe, ostorral durrogtattak a hegyen, hogy annak hangjával elijesszék a rontó szellemeket a szőlőtől. Ennek alapja Assisi Szent Ferenc egyik csodája, mely során egy papnak rengeteg szőlőjét felfalták a Ferenc látására összegyűlt emberek, így alig maradt mit leszüretelni. Ám Szent Ferenc nem hagyta cserben a papot, és így ő a maradék szőlőből annyi bort tudott kipréselni, amennyit a legbővebben termő szüretkor sem.

Október 15. Teréz napja

Október 15-e, Szent Teréz napja, dologtiltó nap volt. Az asszonyok nem moshattak, de még kenyeret sem süthettek.

Október 16. Gál napja

Október 16-át a halászat befejező napjának tartották. Ekkor vetették ki utoljára a hálójukat a halászok, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, így már nem lehet halat fogni. Úgy vélték, ez a nap a makk érésének kezdete is, emiatt ekkor csapták ki a disznókat a tölgyesekbe.

Gál napja a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje volt. Az ír származású bencés-rendi szerzetes Szent Gallen kolostorának alapítója lett, így a diákok védőszentje is, és mivel a neve a latin gallus, azaz kakas szóból származik, ezt a napot "kakas-ünnepeknek" is nevezték, amikor kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást rendezett a diákság.

birka báránnyal

Októberben számoltak el a juhászok. Fotó: Pixabay

Október 20. Vendel napja

Október 20-án, Vendel napján, Szent Vendelre emlékezünk, aki a 7. században élt ír királyfi volt. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentje volt. Ha valahol állatvész ütötte fel a fejét, az a mondás járta, hogy Vendel viszi az állatokat. Emiatt Vendel napján körmenet indult Vendel szobrához, akit mindig pásztorként, a lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. Ezen a napon a gazdák és pásztorok nem foghatták be, és nem vihették ki a vásárba az állatokat.

Október 21. Orsolya napja

Október 21-én, Orsolya napján ha szép az idő, akkor karácsonyig kellemes telünk lesz. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen.

Október 26. Dömötör napja

Október 26-án, Dömötör, a juhászok pártfogójának napját tartjuk. Ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhászok feleségei pedig bélest sütöttek. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat tartottak és mulatságokat rendeztek, melyek több napon át tartottak. Azt mondták, ha Dömötör napján hideg szél van, akkor kemény tél lesz.

Október 28. Simon és Júdás napja

Október 28-án, Simon és Júdás napján kezdődik a szüret Hegyalján. A hagyományok szerint sokan esznek ezen a napon gesztenyét. A briteknél a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve, hogy a lehámozott almahéj egyben maradjon. A hámozás után Júdáshoz és Simonhoz fohászkodnak, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, majd a jobb kezükben háromszor forgatják, majd a bal válluk felett eldobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, a héj egyben marad és ki tudják olvasni belőle a jövendőbeli nevét. Ha azonban a héj elszakad, a közeljövőben nem várható házasság.