A beporzó robotok hátsó részén állati szőrök vannak, és egy különleges, ragadós gél lehetővé teszi a pollen szemcsék felszedését, majd újra elengedését. Egyelőre azonban még hosszú út vezet odáig, hogy a mesterséges beporzás a szabadban is sikerüljön, mivel ezek az apró drónok nem automatikusan működnek, és laboratóriumon kívül még sohasem tesztelték azokat – írja a theverge.com.
A méhállomány az utóbbi években az USA-ban – és világszerte – gyorsan csökken, feltehetően a peszticidek, a betegségek és a klímaváltozás miatt. Ami a legnagyobb probléma a mezőgazdaság és az egész nemzetgazdaság szempontjából az az, hogy a méhek beporzási tevékenységének értéke – többek között az alma- a bogyósgyümölcs- és a mandula ültetvényekben, illetve az uborkában – évente több mint 15 milliárd dollárt képvisel. Beporzók nélkül számos olyan élelmiszernövényt kellene nélkülöznünk, amelyeket naponta fogyasztunk.
Az elmúlt évben az USA „veszélyeztetett” fajnak nyilvánított hét hawaii méhfajt, valamint a Közép-Nyugaton és a keleti parton őshonos, rozsdafoltos poszméh fajt.
A méhekre komoly veszélyt jelent a nem megfelelően alkalmazott növényvédelem – fotó: Shutterstock
Részben az úgynevezett kolónia-összeomlási szindróma ösztönözte a japán kutatókat arra, hogy létrehozzák a robot-méheket, mondta Eidzsiro Mijako, a Chem folyóiratban közölt tanulmány társszerzője. Az 1,6 x 1,6 coll méretű mesterséges beporzó drónok állati szőrökkel vannak ellátva, hogy utánozzák a méhek szőrös testalkatát. Ezután Mijake a szőröket egy általa kikevert ragadós géllel kente be, majd a robotot távirányítással a rózsaszín sziromlevelű japán liliom virágaira röptette. A drón ugyanúgy képes volt a polleneket begyűjteni, mint egy természetes beporzó rovar. Amikor egy másik virágra repült, a pollen szemcséket elhullatta, sikeresen beporozva a növényt.
Nem ez volt az első alkalom, hogy tudósok mesterséges méheket hoztak létre. 2013-ban a Harvard kutatói bemutattak egy RobotMéhet, egy apró, repülő robotot, amely statikus elektromos töltést alkalmazva, képes rácsatlakozni minden sima felületre. A legújabb tanulmányban ismertetett mesterséges beporzók távirányítással, kézzel vezérelhetők. A kutatók remélik, hogy a jövőben mesterséges intelligencia és GPS kombinációjával, illetve nagy-felbontású kamerák használatával teljesen automatizált gépeket tudnak létrehozni, amint azt Mijako írta a The Verge lapnak. Ezeket azután tényleges farmokon kell tesztelni, annak bizonyítására, hogy laboratóriumon kívül is tudnak-e működni.
_fill_100x75_0.jpg)
