Amikor a tejfogyasztás szóba kerül, akkor szinte kivétel nélkül a tehéntej és a belőle készült termékek jutnak elsőként az eszünkbe. Pedig a tehenek mellett létezik egy méltatlanul háttérbe szorult tejelő kiskérődző, amelynek a teje egészségesebb összetételű, könnyebben emészthető, sőt a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthatja. Ez az állat nem más, mint a kecske.

Valóban egészségesebb a kecsketej, mint a tehéntej?

A régi szlogen – „a tej élet, erő, egészség” – napjainkban már egyre kevésbé népszerű, ugyanis több kutatás is kimutatta, hogy a tehéntej fogyasztásának több hátránya lehet, mint előnye, elsősorban a nagyüzemi állattartás és az ipari feldolgozás következtében.

A kecsketej zsírsavtartalma ugyan magasabb, mint a tehéntejé, de ezek a zsírok lényegesen könnyebben emészthetők, nem terhelik meg annyira a szervezetet, sőt fokozzák az anyagcserét. Mivel az összetétele az anyatejhez hasonló, így gyakran javasolják az olyan kismamáknak is a fogyasztását, akiknek kevés a tejük, mert serkenti a tejtermelést, ugyanakkor a babák számára sem allergizáló. Hipoallergén, mivel kevesebb allergén alfa-kazeint tartalmaz, mint a tehéntej.

A kecsketej további előnyei:

  • magas A-vitamin-tartalma erősíti az immunrendszert, csökkenti a fertőzésekre való hajlamot,
  • mérsékli a vesekőképződés és az ivarszervek működési zavarának kockázatát,
  • magas kalcium- és D-vitamin-tartalma miatt hatékony a csontritkulás megelőzésében,
  • sok cinket, szelént, foszfort, valamint B1-, B2-, B5-vitamint és niacint tartalmaz,
  • az oligoszacharidok révén prebiotikus hatással van az emésztésre, támogatja a jótékony bélflóra működését, és gátolja a kórokozók elszaporodását,
  • heti háromszori fogyasztása segíthet a vashiányos vérszegénység kezelésében, fokozza a vas felszívódását és elősegíti a hemoglobin képződését,
  • kutatások szerint allergia ellen is véd, és már a 17. században is alkalmazták felső légúti betegségek esetén,
  • a benne található vitaminok és ásványi anyagok révén enyhíti az idegrendszeri panaszokat és a migrént,
  • külsőleg jótékonyan hat az ekcémás bőrre.

Mire kell figyelni?

A tej vitamintartalmát a hőkezelés csökkentheti, de a kecsketejből készült élelmiszerek – például a sajt, a túró, a joghurt – általában nem esnek át erős vagy hosszú hőhatáson, így megtartják hasznos tápanyagaik nagy részét. A termékek a fogyókúrába is könnyedén beilleszthetők, a zsírsavai könnyen emészthetők, a lágy kecskesajtok előnye, hogy kevesebb zsírt tartalmaznak, mint a keményebb fajták. Lényeges, hogy a kecsketej mindig megbízható, ellenőrzött állományból származzon, mert a hőkezeletlen tej terjesztheti a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladást (encephalitis), a tuberkulózist vagy akár coli-fertőzést is.

kecske

A kecsketej zsírsavtartalma ugyan magasabb, mint a tehéntejé, de ezek a zsírok lényegesen könnyebben emészthetők, nem terhelik meg annyira a szervezetet – fotó: Pixabay

Tényleg kecskeíze van a kecsketejnek?

A tej abban az esetben kaphat kellemetlen mellékízt, ha az állatok rossz minőségű takarmányt kapnak, vagy olyan növényeket legelnek – például paréjféléket, faleveleket –, amelyek ízrontó anyagokat tartalmaznak. Kezdő kecsketartók inkább szárított vagy fonnyasztott takarmányt etessenek, mert ezek túladagolása nem okoz akkora problémát, mint a friss zöldeké – például lucernáé.

Kecsketej a szépségápolásban

Kleopátra, Poppea (Néró felesége) és Sissi császárné is ismerték és alkalmazták a kecsketej bőrápoló hatását. Napjainkban már a boltok polcain is sokféle kecsketejes kozmetikum megtalálható: szappanok, tusfürdők, samponok, arckrémek, testápolók. Ezek táplálják, hidratálják, nyugtatják és regenerálják a bőrt, beállítják annak optimális pH-értékét. Vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat és öregedésgátló koenzim-Q10-et tartalmaznak, amely segít semlegesíteni a szabad gyököket, ezáltal lassítva az öregedést. A krémek gyorsan felszívódnak, nem hagynak ragacsos érzetet, és kellemes illatuk is hozzájárul a kényeztetéshez.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: pixabay.com