Ez az, ami szinte mindenkivel megtörténik, „Murphy törvénye" alapján akkor, amikor szorít az idő, és minden gazdálkodó valószínűleg ugyanúgy gondolkodik: mielőbb kiszabadítani a gépet és lehetőség szerint folytatni a munkát, ha az időjárás és a talajviszonyok engedik. Gyorsan peregnek a percek, az órák, a munka nem halad.
A különböző közösségi oldalakon is szép számmal vannak fotók és videók elakadásról, sikeres és balul sikeredett mentésekről.
Életveszélyes is lehet!
A láncok, hevederek és drótkötelek a fellépő feszültségek, túlzott erőhatások hatására elszakadhatnak, és komoly veszélybe sodorhatják a mentésben részt vevőket. Ezért gyakori megoldás, hogy a mentésre szolgáló eszközt átfűzik egy nehéz gumiabroncson, vagy terítsünk rá takaróponyvát, ami számottevően képes lefékezni egy elszakadt vontatóeszközt. Ettől függetlenül a művelet továbbra sem veszélytelen, akkor sem, ha a gépben vagy járműben ülünk.
A legbiztonságosabb a csörlőberendezés, ami nem túl gyakori gépkocsikon, traktoron vagy munkagépen, csak célirányosan kerül beépítésre. A vontatórúd is kiváló eszköz, csak jellemzően 2-3 méter hosszú, és nem célunk, hogy a mentésre igyekvő gép vagy gépkocsi is elakadjon.
A közösségi média néha még a veszélyes akciók utóhatásainak szívszorító képeit is megmutatja, mint például azt, amikor egy sofőr meghalt, miután egy vontatójármű vonóhorga eltört, és áttörte az vontatott jármű első szélvédőjét.
Alapvető fontosságú, hogy higgadtan, körültekintően gondoljuk át és végezzük az elakadt gépek, járművek mentését. Tudjuk, minden helyzet más és más, így nincs általános módszer. Azonban van néhány általános szempont és jó tanács, amelyek segítenek megvédeni az embereket és a nagy értékű gépeket, amikor szó szerint elakadnak a dolgok.
Higgadtan, körültekintően gondoljuk át és végezzük az elakadt gépek, járművek mentését – illusztráció: Shutterstock
1. Figyeljünk a történésekre, és számítsunk a váratlan dolgokra is!
Attól, hogy korábban már sikeresen kimentettünk gépeket, ne feledjük, hogy minden helyzet más és más. Vegyük figyelembe az adott környezetet és pillanatnyi tényezőket. A vontatójárműnek legalább olyan nehéznek kell lennie, mint az elakadt jármű; ha nincs ilyen, akkor mástól kell segítséget kérni. Vizsgáljuk meg, hogyan lehet csökkenteni az ellenállási erőket (akár némi ásás, lapátolás). Lehet-e szilárd talajról vontatni? Meg tudjuk-e közelíteni az elsüllyedt gépet egy magasabb pontról, vagy van-e rajta kellően erős és magasabban lévő rögzítési pont, csökkentve az ellenállást?
2. Válasszuk ki a megfelelő csatlakozási pontot!
Alapvető fontosságú, hogy a vontatóberendezés, vonószem, vonócsap az adott feladatra legyen méretezve. Gépkocsiknál ez jellemzően a megengedett össztömegre, jó minőségű úton való vontatásra méretezett, míg dagonyában többszörös erőhatások léphetnek fel. Traktorok és munkagépek esetében a hirtelen, nagy és dinamikus erőhatásokat kell kerülni, de ez igaz a gépkocsikra is. A gyenge, sérült vagy nem megfelelően használt vontatási pontok, szerkezetek előbb-utóbb megrongálódnak, veszélyeztetve mindenkit és mindent, ami az útjukba kerül.
Az alkalmazható láncok, hevederek és drótkötelek nem feltétlenül rendelkeznek egyértelműen megjelölt (vagy ismert) minősítéssel, vagy a korábbi használat során megsérültek. Minden mentésnél használt eszköznek van szakítószilárdsága, és nem tudhatjuk, mikor és hol fog elszakadni. Igaz, a rendszeresen használt eszközöknél akár szemmel gondosan megvizsgálva is találhatunk elváltozást, ahol nagy eséllyel elszakadhat már a névlegesnél kisebb terhelésnél is! A drótkötelek és láncok esetében meg szokták adni a teherbírást, szakítószilárdságot, míg a rögzítő vagy vontató hevedereknél a szín jelöli ezen paramétert egységesen.
Nagyon fontos, hogy bármivel is vontatunk, mentünk, soha ne legyen megtekeredve, ráhurkolva, mert ekkor számottevően csökken a szakítószilárdság, illetve későbbi szakadáshoz vezető szerkezeti rongálódások keletkeznek, különösen a vontató és emelő hevederekben. Tudjuk, ez nem így működik a mindennapos gyakorlatban, de ettől még igaz! Az éles sarkokra, peremekre felfekvéssel szintén vigyázni kell, szakadást idézhetnek elő, vagy a felület, szerkezet fog megsérülni, és már egy adag géprongy vagy kis deszkadarab is sokat jelenthet, bár nem az igazi... (Amikor a gyakorlat újra szembe kerül az elmélettel.)
3. A lehetséges vontatóeszközök, közelebbről
Hevederek
A vontató hevederek vagy kötelek (néha rángató köteleknek is nevezik őket) olyan esetekben használhatók, amikor az elakadt gépeket esetleg rángatni kell. Ezeket eleve úgy tervezték, hogy terhelés alatt megnyúljanak és bírják a dinamikus erőhatásokat is. Bár a gazdálkodók valószínűleg évek óta használnak láncokat és drótköteleket, a hevederek általában biztonságosabbak. A hevedereknek laposan kell futniuk, ne legyenek megtekeredve vagy összegubancolva, mert ezek gyenge pontok lesznek.
Láncok
Sok gazdálkodó számára talán a lánc a legismertebb eszköz. A láncok azonban nem biztos, hogy a legjobb választást jelentik az elakadt gépek kivontatásához. A láncszemek megnyúlnak, az anyaguk rozsdásodik, és nem alkalmasak rángatásra, ami szakadáskor halálos következményekkel járhat.
Amennyiben mégis láncot használunk, nézzük meg a minősítést, és győződjünk meg, hogy a láncok, láncszemek és horgok azonos minősítésűek-e. Köztudott, minden lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszem.
Sodronykötelek
A „népiesen" drótkötelek egyaránt alkalmasak vontatásra, emelésre, átmérőtől, fajtától függően sokat kibírnak, kivéve a dinamikus erőhatásokat. Itt is nagyon fontos, hogy ne legyen összetekeredve (gondos tárolás), száraz, védett helyen tároljuk, különben idővel rozsdásodik, és ezzel romlik a teherbírása, állapota. Akkor se használjuk, ha pászmaszakadást, éles, maradandó törést (kötéldeformációt) vagy a végén kapocssérülést észlelünk.
Sajnos előfordulhat, hogy az adott helyzetben a hosszú kötél is rövid lesz, és egymásba fűzéssel kell megoldanunk a kivontatást. Az ötlet jó és használatos is, azonban nagy terhelésnél könnyen maradandó sérülés alakulhat ki a kötélen. Minden átfűzött és egymással érintkező kötél felületén durva nyíróerőként jelentkezik a terhelés, ezért kisebb terhelésnél is elszakadhat, mint amennyi a gyártó által megadott terhelhetőség. Lehet, hogy nem ott és akkor szakad el, hanem majd máskor, amikor nem is számítunk rá, könnyen súlyos balesetet okozva!
Ma már sok cég foglalkozik egyéni igényekre és méretre gyártott sodronykötelek gyártásával, értékesítésével. Mindenképpen érdemes beruházni néhány kötélbe, ha vigyázunk rá, évekig jól használhatók.
Profi vontató heveder, rögzítő bilincses mentőcsomag, évekig használhatjuk, akár kisebb traktorokhoz is alkalmas lehet – fotó: www.alltop4x4.com
4. Győződjünk meg arról, hogy a rögzítési lehetőségek vagy kimondottan vontatási pontok megfelelők-e az adott kivontatáshoz!
Ne feledjük, hogy ilyenkor többszörös terhelést kell kibírni, mint egy normál vontatásnál. Bosszantó, de sokkal szerencsésebb, ha a sodronykötél vagy heveder szakad. A vonószerkezet vagy vonószem sérülése általában csak nehezen és drágán javítható, sőt a mentés folytatását is meghiúsíthatja.
Sokan hirtelen kényszerből vagy könnyebbség gyanánt az elakadt gép tengelyére kötik a vontatóeszközt, ami bármennyire is logikusnak tűnik, azonban a futóművek felfüggesztései nem ilyen irányú és mértékű terhelésre vannak tervezve. Sok videót látni, hogy egy komoly traktor vagy nehéztehergépkocsi alól milyen könnyű kiszakítani a komplett futóművet. Ez a legrosszabb, amit elkövethetünk!
A vonóhorgok NEM a legjobb eszközök az elakadt járművek vagy gépek kimentéséhez, még ha normál közúti vontatáshoz meg is felelnek. Soha ne lépjük túl a maximális megengedett vontatható össztömeget, a vonóhorgok nem dinamikus (rántásszerű) erőhatásra vannak méretezve, és főleg nem emelésre vagy tolásra! A traktorokon ott a pótkocsivonófej, rakodógépeken pedig a gyári vonócsap.
5. Győződjön meg róla, hogy tiszta-e a terep!
Bármennyi lelkes segítő is van, a kivontatás, mentés megkezdésekor mindenki menjen tisztes távolba az elszakadó vontatóeszközök vagy leszakadó, elrepülni hajlamos alkatrészek elől! Bármilyen menő felvenni telefonnal a műveletet és felrakni a közösségi oldalakra, bármikor életveszélybe is kerülhetünk. Ha tehetjük, részben takarjuk le a szélvédőket, megvédve a járművezetőket.
6. Méret és teljesítmény
Használjunk vagy kérjünk olyan nagy méretű és teljesítményű gépet, amely elég nehéz és erős ahhoz, hogy kihúzza az elakadt gépet, járművet. Sajnos néha egy nem is elég, de a sürgető idő nem feltétlenül követel kétségbeesett megoldásokat.
Biztos nem mondunk újat, hogy az elakadt traktorról vagy gépkocsiról kapcsoljuk le a gépet vagy vontatmányt, jelentősen csökkentve a mentéshez szükséges teljesítményt, erőfeszítést. Ha a vontató jármű nem képes a legalacsonyabb sebességfokozatban kihúzni, a gumiabroncsok kipörögnek, vagy a gumiheveder sem képes kellően megkapaszkodni, akkor célszerű új stratégiát kiötleni, nehogy a mentésre érkezett gépeket is menteni kelljen.
Mind a segítők, mind a bajba jutott gép vagy jármű tulajdonosai legyenek nagyon figyelmesek a mentés során, mert az extrém terhelés, igénybevétel miatt az erőátviteli berendezések, szerkezetek megsérülhetnek, ami napokra vagy hetekre üzemképtelenné teheti a gépeket, sok számjegyű szervizszámlával tetézve.
Reménytelen „iszapbirkózás" – fotó: Shutterstock
Összegezve, ne féljünk a kihívásoktól, de legyünk megfontoltak és körültekintőek, hogy ne okozzunk se magunknak, se másoknak kárt s főleg csúnya balesetet mentés közben.
Forrás: www.agdaily.com
