A klímaváltozás sajnos nagy hatással van az életünkre, holott korábban azt gondolhattuk, hogy minket nem fog érinteni. Itt van, és ha nem teszünk valamit, reménytelenül rossz irányba fordulhat minden. Habár azt gondolnánk, hogy mi nem tehetünk ez ellen semmit, ez nem így van. Ha mindenki, csupán apró lépéseket tenne, sokkal jobb lenne a helyzet.
Mi az a klímaváltozás?
Az emberi tevékenység fokozatosan befolyásolja a Föld éghajlatát azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt ad hozzá a légkörben természetesen előforduló gázokhoz, melyek főként fosszilis tüzelőanyagok energiatermelés céljából történő elégetéséből, valamint egyéb emberi tevékenységekből, például az esőerdők kiirtásából, a mezőgazdaságból, az állattenyésztésből és a vegyi anyagok előállításából származnak. A szén-dioxid (CO2) az emberi tevékenységek során leggyakrabban keletkező üvegházhatású gáz.
Az A23a a világ legnagyobb jéghegye. Fotó: Shutterstock
Ezek a további gázok felerősítik a bolygónk légkörére gyakorolt „üvegházhatást", ami rendkívüli ütemben növeli a Föld hőmérsékletét, és jelentős változásokat eredményez az éghajlatban, ezért a bolygónk már most több mint 1 Celsius-fokkal melegebb, mint az iparosodás előtt volt. A tudósok figyelmeztetése szerint az 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedésnek komoly és visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi következményei lesznek.
Az éghajlatváltozás hatásai már világszerte érezhetők, és ha nem teszünk ellene, egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ezért az EU célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. A kibocsátások csökkentése mellett alkalmazkodnunk kell a most és a jövőben bekövetkező változásokhoz is. Mindannyian hozzájárulhatunk a bolygónak a mostani és a jövő generációk számára történő megőrzéséhez és védelméhez, például, ha odafigyelünk a környezettudatos életmódra, közlekedésre, otthoni energiahasználatra és a termelési és fogyasztási szokásainkra.
Veszélyben a világ legnagyobb jéghegye
A jégtömb vastagsága helyenként több mint 300 méter, tömege pedig egymilliárd tonna, de a klímaváltozás egyszerűen ki fogja végezni a világ legnagyobb jéghegyét. Ugyanis mozgásba lendült a világ legnagyobb jéghegye, amely az Antarktiszról való leszakadását követően több mint három évtizedre megfeneklett - számolt be róla az MTI a BBC News cikke alap, olvashatjuk az ng.24.hu cikkében.
A mintegy 4000 négyzetkilométer területű A23a elnevezésű jéghegy 1986-ban vált le az Antarktisz partjairól. Hamarosan megfeneklett a Weddell-tengeren, és „jégsziget" lett belőle. A 400 méter vastag jégtábla az elmúlt évben kezdett egyre gyorsabban sodródni, és hamarosan az antarktiszi vizeken kívülre kerülhet.
Az A23a az Antarktisz Filchner-selfjég táblájáról szakadt le más jéghegyekkel együtt. A nyolcvanas években az A23a területén még egy szovjet kutatóállomás működött. Miután a jéghegy leszakadt, expedíciót küldtek az állomásra a felszerelések elszállítására, hogy ne vesszenek oda. A jéghegy mélyre merülő alja azonban beleütközött és fennakadt a Weddell-tenger medrében.
Andrew Fleming, a Brit Antarktiszkutató Intézet szakértője elmondta, hogy először 2020-ban érzékelték a jéghegy elmozdulását. Mint hozzátette, a kutatók úgy vélik, azért indulhatott útnak, mert a mérete nagy mértékben lecsökkent. Az A23a haladása a szél és az áramlatok hatására gyorsult fel, és ezért kerülhetett az Antarktiszi-félsziget északi csúcsa fölé.
A klímaváltozás egyik áldozatává válhat az A23a, a világ legnagyobb jéghegye. Fotó: Shutterstock
A tudósok szerint a Weddell-tengerről érkező jéghegyekhez hasonlóan feltehetően az A23a is bekerül az antarktiszi sarkvidéki áramlatba, és az Atlanti-óceán déli része felé fog sodródni.
Friss hírek az A23a-ról
Sajnos továbbra is nagyon gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával januárban érték el az óriási jégtömböt, tudjuk meg az m.hvg.hu cikkéből.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak nemrég mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül. Mérete nagyjából Csongrád-Csanád vármegyéével egyenértékű.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók. Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken, és valószínűleg már csak hónapjai vannak hátra.
A klímaváltozás a mezőgazdaságra is hatással van
A klímaváltozás egyik okozója, de elszenvedője is, a mezőgazdaság. Az Európai Bizottság idén határozza meg a 2040-re kitűzött új klímapolitikai célt. Nem hivatalos hírek szerint az új cél ambiciózus lesz és az agráriumnak még jobban kell teljesítenie.
A Reuters szerint az Európai Bizottság várhatóan februárban jelenti be, hogy a 2040-re kitűzött új klímacél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentése lesz az 1990-es szinthez képest – írja a farmer.pl.
Az Euronews szerint a koncepció három kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet tartalmaz. 80 százalékos, 85 és 90 százalék közötti, illetve 90 és 95 százalék közötti kibocsátáscsökkentést. A 75%-nál kisebb csökkenést regressziónak, a több mint 95%-ost pedig elérhetetlennek tekintik. Ez összhangban lenne azoknak a tudományos intézményeknek az ajánlásaival, amelyek klímaügyi kérdésekben tanácsot adnak Brüsszelnek.
Az új éghajlat-politikai célok évente 250 000 halálesetet előznének meg és évente 1 billió euróval csökkentenék az egészségügyi költségeket. A fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésével 2031 és 2050 között várhatóan 2,8 billió eurót takarítanak meg. Az ambiciózus célok megvalósítása az aszályokhoz, árvizekhez és más, drámai következményekkel járó jelenségekhez vezető kedvezőtlen éghajlatváltozás megállítását is jelenti – ami kedvező a mezőgazdasági termelésre nézve is.
Az EU 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzése további jelentős változtatásokra kényszeríti valamennyi tagállam gazdaságát, a közlekedési szektort, az építőipart és a mezőgazdaságot is.
Becslések szerint a mezőgazdasági ágazat üvegházhatású gázkibocsátása 1990 és 2010 között 25%-kal csökkent, de 2010 óta stagnál és nem mérséklődött jelentősen. Ezért a mezőgazdaságnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia ebben. Amint arról az Agra-Europe beszámolt, a kiszivárgott dokumentumok azt állítják, hogy "megfelelő politikákkal és támogatással 2040-re legalább 30% -kal csökkenthető a mezőgazdasági ágazat üvegházhatású gázkibocsátása 2015-höz képest".
A klíma védelme életbevágóan fontos, és mindannyian tehetünk érte.
