Farmok a Holdon

A kutatók most először termesztettek növényeket a Holdról hozott talajban, ami hatalmas eredmény, és egy lépéssel közelebb hozza az emberiséget a földön kívüli élethez és munkához. Miért fontos ez? A NASA azt tervezi, hogy 2025-ben ismét űrhajósokat küld a Holdra, 2028-ra pedig tartós holdi jelenlétet szeretnének elérni. Ha a Holdon képesek leszünk élelmiszert termeszteni az űrhajósok - vagy telepesek - számára, akkor nem kell majd annyit odaszállítani a Földről. És ha azt is megtanuljuk, hogy hogyan termeljünk élelmiszert a holdi talajban, az abban segíthet, hogy ugyanezt majd a Marson is megtehessük, amikor eljön annak az ideje, hogy űrhajósokat küldjünk oda.

"A kihívás: A Hold talaja rendkívüli módon különbözik a földitől, egyrészről nem tartalmaz szerves anyagokat, másrészt tele van éles meteoritdarabokkal, és rengeteg kozmikus sugárzásnak van kitéve."

Bár a NASA űrhajósai az Apollo-küldetések során hoztak holdi talajmintákat a Földre, eddig még senki sem próbált meg semmit termeszteni bennük.

A kutatók most először termesztettek növényeket a Holdról hozott talajban, ami hatalmas eredmény, és egy lépéssel közelebb hozza az emberiséget a földön kívüli élethez és munkához.

A kutatók most először termesztettek növényeket a Holdról hozott talajban, ami hatalmas eredmény, és egy lépéssel közelebb hozza az emberiséget a földön kívüli élethez és munkához. Forrás: nasa.gov

Az első termés

Rob Ferl és Anna-Lisa Paul a Floridai Egyetem kutatói tizenöt évvel ezelőtt küldték el számos későbbi kérésük közül az elsőt a NASA-nak, hogy a Holdról származó talajmintákkal dolgozhassanak. Azt remélték, hogy legalább 4 grammot kapnak majd az egyik egy Apollo-misszió rakományából, de végül 18 hónappal ezelőtt a NASA összesen 12 grammot küldött nekik három különböző misszióból. "Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mélyebben megvizsgálhassuk a holdi regolit kőzet tudományát és a növényekre gyakorolt hatását, mint amire egyébként képesek lettünk volna" - mondta el Paul a CNN-nek.

"Az emberiség történetében - a Naprendszer történetében - a legelső magok növekedését figyeltük meg holdi anyagban"

- írták a tudósok. Lehet, hogy a holdtalaj mennyisége sokkal több volt, mint amire számítottak, de ez még így is csak néhány teáskanálnyi földet jelentett, így a tudósoknak takarékoskodniuk kellett vele, és körülbelül egy grammnyi földet helyeztek minden egyes gyűszűnyi méretű mélyedésbe, melyeket cserépként használtak. Ezután folyékony tápoldatot és néhány lúdfűmagot adtak minden egyes apró csíráztatóba. A növényt azért választották, mert jól tanulmányozott, és genetikai kódját már teljesen feltérképezték, ami azt jelenti, hogy a kutatók a későbbiekben tanulmányozhatják a holdi talaj hatását a növény génexpressziójára. Miután a tudósok elültették a magokat a kísérletük kontrolljaként szolgáló szimulált holdi és marsi talajba, valamint a földi talajba, izgatottan várták, hogy mi fog történni - és nem is kellett sokáig várniuk.

"Két nap elteltével meglepve láttuk, hogy minden egyes mag kicsírázott. Ez rendkívüli és egy kicsit lélegzetelállító volt."

- mondta Paul a WIRED-nek.

„A holdtalajban termesztett növények általában kisebbek voltak, és lilás pigmenteket tartalmaztak, amelyek a stressz jelei voltak. Olyan gének is bekapcsoltak és kifejeződtek, amelyek a szélsőséges körülmények között termesztett növényekre jellemzőek" – mondja Ferl. Mindebből arra következtethetünk, hogy a növények stresszként érzékelték a holdi talaj környezetét, de ennek ellenére a növények nőttek, és ez nagy dolog.

„Az igazán érdekes az, hogy az eredmények azt sugallják, hogy az érett regolit gátolja a növények növekedését" – mondja Neal. A holdtalaj érettsége azon alapul, hogy ki van téve a napszélnek és a Hold felszínének egyéb kellemetlen aspektusainak.

A kísérlet 20. napján a kutatók betakarították a növényeket, hogy tanulmányozzák a genetikai kifejeződésüket. "Genetikai szinten a növények elővették azokat az eszközöket, amelyeket jellemzően az olyan stresszt kiváltó környezeti hatásokkal való megbirkózásra használnak, mint például a só és a fémek vagy az oxidatív stressz" - mondta Paul. Előre tekintve, most, hogy már tudjuk, hogy a növények képesek a holdi talajban növekedni, a következő lépés annak kitalálása lesz, hogyan segíthetjük őket abban, hogy jól fejlődjenek benne.


(Forrás: FreeThink)