Kökény Balázs célzottan kezdett el horgászni európai angolnára (Anguilla anguilla) Balatonbogláron. Az európai angolna Nyugat- és Közép-Európa északi részén őshonos, míg Magyarországon az invazív fajok egyike. Egyes hazai vizekbe telepítés révén került. A Balatonba utoljára 1991-ben telepítettek angolnát. Átlagosan kettő éves korú példányokat helyeztek ki, így a 2023-ban fogott egyedek legalább 34 évesek – írja az Agro Jager News
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Életmódját tekintve katadrom faj, azaz életének nagy részét édesvízben tölti, de a tengerben zajlik az ívása. Az egyetlen ismert szaporodó helyük a Sargasso-tenger, ahol valószínűsíthetőleg több száz méter mélységben ívnak. Az angolna lárvái a Golf-áramlattal utazva kerülnek közel az európai partokhoz, majd a folyótorkolatokon felúszva foglalják el az édesvízi életterüket.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
A Balaton és vízrendszerében a korábbi angolna telepítések óriási károkat eredményeztek. Egyes fajok, mint például a menyhal, kecskerák szinte teljes egészében eltűntek, de a csapósügér és a kősüllő állomány is megcsappant. Mivel az európai angolna a hazai vizekben nem tud szaporodni, így az állomány évről évre csökken. Várhatóan 15-20 éven belül végleg ki fog kopni. Az állománycsökkenés pozitív hatása már manapság is érzékelhető, az általa elnyomott fajok állományának erősödése tapasztalható.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Néhány fő gondolat a célzott angolna horgászattal kapcsolatban
Az angolna éjszakai ragadozó, azonban olykor nappal is indul élelemszerző körútra. Manapság elvétve horgásznak csak célzottan angolnára. A legtöbb balatoni horgász csalihalas süllőhorgászat közben fog olykor egy-egy példányt a nyári hónapokban. Azonban a keszeg ívása idején, általában 2-3 hét erejéig, jó helyválasztással, ideális időjárási viszonyok mellett, szép számban fogható.
Az angolna horgászatára fenekező horgászmódszert célszerű alkalmazni, de búvárúszó használatával a kapásaink száma növelhető. A puhatestűek mellett egyértelműen a gyűrűsférgek a legfogósabb csalik, közülük is a harmatgiliszta és a kanadai giliszta. Általában éjszaka aktív halakat a kövezésektől nem messze, körülbelül 25-30 méteres zónában keressük.
Borult, felhős, szeles időben a legcélravezetőbb horgászni rájuk, ilyen zord körülmények között nappal is kapásra bírhatók. A Balatonban fogható idős példányok gasztronómiai értéke közel sem azonos, mint egy fiatalabb egyedé, de sporthorgászati értéke nagy.
Az angolna kapása húzós („feszítős"), ajánlott nyeletőféket alkalmazni az intenzív élmény végett. Merítőhálót használni nem célravezető, mivel a hal nyálkás bőre teljesen összepiszkíthatja a hálót, valamint könnyű mellé meríteni, ami halvesztéssel járhat. Legalább közepes erősségű botot használjunk. Személy szerint a heavy feeder botokat preferálom, melyeknek nem okoz gondot az átlagban 1-2 kilógrammos angolnák partra emelése, röptetése. Az angolna védekezése jellegzetes. Erős határozott húzása van, miközben remegteti a botvéget. Hátrafelé is képes úszni, ez a jellegzetes védekező magatartás jól megfigyelhető a fárasztás utolsó szakaszában.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Fontos megemlíteni, hogy a zsákmányolt angolnát tilos szabadon engedni idegenhonos, invazív léte miatt. A kifogott angolnát célszerű zárható fedéllel rendelkező vödörben tartani, mivel igazi szabadulóművész hírében áll. Egyes példányok több száz métert is meg tudnak tenni szárazföldön anélkül, hogy maradandó károsodást szenvednének.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Bárki, aki megfogadja a fentebb említett praktikákat, megfelelő helyen, időben veti be az ideális csali kombinációt, kis szerencsével egy életre szóló horgászati élménnyel gazdagodhat. A kettő egymást követő, javarészt délelőtti horgászat mérlege: első nap 5 darab angolna és egy szürke harcsa, míg a második nap 6 darab angolna. A legnagyobb kifogott angolna példány 1,6 kilogramm volt, de a legkisebb is meghaladta az 1 kilogrammot – zárta beszámolóját Kökény Balázs, balatoni horgász.
Írta ès fènyképezte: Kökény Balázs
_fill_540x300_0.jpg)
