Magyarországon a háztartási hulladék 30%-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókba, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerbe kerül, miközben biogázüzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák – írja a greenfo.hu.

A biohulladék nem megfelelő kezelése ráadásul azért is probléma, mert a bomló ételmaradék metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Továbbá tudjuk, hogy Magyarországon 200 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, mégis továbbra is rengeteg élelmiszert dobunk ki. Ezenkívül a kidobott hulladék ártalmatlanítása is energiaigényes folyamat.

Mi a megoldás? A körforgásos gazdaság, ami azt jelenti, hogy a felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk.

Az ételmaradékok több ezer háztartás számára elegendő elektromos energiát biztosíthatnak, ha szelektíven gyűjtik, majd biogázüzemekben hasznosítják őket!


A biogáz a megújuló energiaforrások egyik, a víz-, nap- és szélenergiánál kevésbé ismert változata, amely szerves anyagok bomlása során keletkezik. Fő alapanyagai az állati trágya, a növényi és vágóhídi hulladékok, a szennyvíziszap és a kommunális szerves hulladék. Mindezekből tehát a biogázüzemekben hő- és villamosenergia válhat.

komposztálás

A felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk – fotó: Shutterstock

Az így keletkező biogáz semmiben nem marad el fűtőértékében a fosszilis földgáztól, tehát kiválthatja azt. A fermentáció után visszamaradt biomassza pedig komposztként hasznosulva a műtrágya helyett zöldebb alternatívát nyújthat a termőföldek táplálására.