A fosszilis tüzelőanyagok több mint egy évszázada tartó égetése egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez vezetett, ezek pedig egyre veszélyesebbé váltak a természetre és az emberekre nézve a világ minden régiójában – írja a hvg.hu
Minél lassabban csökkentjük a kibocsátásokat, annál jobban növekszenek a veszteségek és a károk – fotó: pixabay.com
A felmelegedés visszafogása hatalmas kihívás
António Guterres, az ENSZ főtitkára már egy évvel korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy "gyorsan haladunk a klímakatasztrófa felé". Egy év elteltével sem lett sokkal jobb a helyzet.
Egyre sürgetőbb, hogy ambiciózus lépéseket tegyünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ugyanis ha még most cselekszünk, biztosíthatjuk az élhető, fenntartható jövőt mindenki számára
– írja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az ENSZ éghajlattudományért felelős testülete friss jelentése.
Az IPCC már 2018-ban is figyelmeztetett arra, hogy a felmelegedés visszafogása olyan hatalmas kihívás, ami egyre csak fokozódik, a kezeléséhez az eddig megtett lépések üteme és mértéke, valamint a jelenlegi tervek nem lesznek elegendőek.
A világ népességének csaknem fele olyan régiókban él, amely rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra
A fosszilis tüzelőanyagok több mint egy évszázada tartó égetése vezetett azokhoz a szélsőséges időjárási eseményekhez, amelyek egyre veszélyesebbé váltak mind a természetre, mind az emberekre nézve.
A felmelegedés fokozódásának következtében egyre intenzívebbek a hőhullámok, súlyosabbak az esőzések, ezek pedig tovább növelik az ökoszisztémákat és az emberi egészséget fenyegető kockázatokat. A világ minden régiójában emberek halnak meg a szélsőséges hőség miatt, az élelmiszer- és vízellátás bizonytalansága az éghajlatváltozás okozta felmelegedés fokozódásával előreláthatóan csak növekedni fog.
A világ népességének csaknem fele olyan régiókban él, amely rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra. Az elmúlt évtizedben az árvizek, aszályok és viharok okozta halálesetek száma 15-ször magasabb volt a fokozottan veszélyeztetett területeken
– mondta el Aditi Mukherji, az összefoglaló 93 szerzőjének egyike.
A felmelegedés visszafogása olyan hatalmas kihívás, ami egyre csak fokozódik, a kezeléséhez az eddig megtett lépések üteme és mértéke, valamint a jelenlegi tervek nem lesznek elegendőek – fotó: pixabay.com
A hőmérséklet további emelkedésével a jövőben egyre több és súlyosabb globális kár keletkezik
A 3. munkacsoport (WG3) jelentése szerint, a kormányok által vállalt országos kötelezettségek összeegyeztethetetlenek a melegedés 1,5 °C-ra való korlátozásának céljával és 2100-ra valószínűleg 2,8 °C-os melegedést fognak eredményezni. A globális felmelegedés 2030-ra eléri az 1,5 °C-ot, sőt, túl is haladhatja azt.
Ha a kibocsátásokat nem sikerül gyorsabb tempóban csökkenteni, az fenyegetni fogja az élelmiszertermelést és -biztonságot, mert egyre súlyosbodó és egyre gyakoribb hőhullámokkal, aszályokkal és árvizekkel, továbbá a tengerszint emelkedésével jár. Nőni fog annak a kockázata is, hogy egyszerre több fő élelmiszertermelő régióban a kukoricatermés odavész. Amennyiben a melegedés eléri a 2 °C-ot, akkor a trópusokon lehetetlenné válik az alapvető termények megtermesztése is.
A 1,5 °C fölötti melegedéssel problémák adódhatnak a vízellátással – főként a kis szigetállamokban, és azokon a területeken, ahol a vízkészletük feltöltéséhez gleccserekre vagy hóolvadásra támaszkodnak fordulhat elő, hogy a rendelkezésre álló édesvíz nem lesz elég a lakosság ellátására.
Guterres azt követelte, hogy a világ hagyja abba az új fosszilis tüzelőanyagok felkutatását, a gazdag országok mondjanak le a szénről, az olajról és a gázról – fotó: pixabay.com
Az éghajlatváltozás hatásai egyre jobban összefonódnak
A növekvő hőméséklet és az aszály befolyásolja az élelmiszertermelést, csökkenti a mezőgazdasági munkaerő termelékenységét, mindez az élelmiszerárak emelkedéséhez és az agráriumban dolgozók jövedelmének csökkenéséhez vezet. Egyre nagyobb mértékű lesz az alultápláltság és a halálozási arány, különösen a trópusi régiókban.
Minél lassabban csökkentjük a kibocsátásokat, annál jobban növekszenek a veszteségek és a károk, és az emberek, a társadalmak és a természeti rendszerek egyre közelebb jutnak az alkalmazkodási tűréshatárhoz. Az adaptáció nem akadályozhat meg minden veszteséget és kárt, amely az éghajlatváltozásból ered
– írja az IPCC legfrissebb jelentése.
"Az emberiség vékony jégen jár, és ez a jég gyorsan olvad" - reagált a jelentésre António Guterres ENSZ-főtitkár, hozzátéve, hogy klímaügyben "minden fronton cselekedni kell, mindenhol mindent egyszerre meg kell tenni".
Guterres azt követelte, hogy a világ hagyja abba az új fosszilis tüzelőanyagok felkutatását, a gazdag országok mondjanak le a szénről, az olajról és a gázról. A főtitkár szerint a gazdag országokban 2030-ig, a szegényebb országokban 2040-ig fel kell hagyni a szén felhasználásával. Egyúttal arra szólította fel a fejlett országokat, hogy 2035-ig térjenek át a karbonsemleges villamosáram-termelésre, vagyis hagyjanak fel az áramtermeléssel a gáztüzelésű hőerőművekben.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
