Az engedélyeztetés melletti érv volt viszont a hazai vízbázis védelme. Tavaly, amikor már szó volt róla, hogy az engedélyeztetési kötelezettséget mégiscsak eltörlik, az Alapvető Emberi Jogok Hivatalának a jövő nemzedék ügyeiért felelős biztos helyettese állásfoglalást is adott ki, amely szerint: "az ilyen módosítás egyet jelenthet a hazai ivóvízkészletek veszélyeztetettségének növelésével és a felszín alatti vizeink hatékony állami védelmének feladásával."
Az „agrárkutak” létesítése továbbra is engedélyköteles – fotó: Shutterstock
Most azonban az Országgyűlés megszavazta, hogy nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. A változtatást 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadták el.
Marad ugyanakkor az engedélyezési kötelezettség a gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül.
Gazdasági célú használat esetén tehát megvan a lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük van arra, hogy legalizálják a kutakat.
A módosítás a kihirdetése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.
|
