Elsőre egy merőben új alkalmazás, amelyhez megfelelő, célirányos érzékelőkre is szükség van, de ne ijedjen meg senki a mostani, eddig valószínűleg sohasem hallott témától. Egyszerűen eddig nem alkalmazott, nem használt paraméterek bevonásáról van szó a mindennapos gazdálkodásba.

Természetes háttérsugárzás

Ez már minden bizonnyal egy közismertebb fogalom és a mindennapos életünk része, érkezik ránk a világűrből és a földkéregből. A természetes radioaktivitás okozta sugárterhelésünk forrásai kiküszöbölhetetlenek, és mind földrajzi területtől, mind a tengerszint feletti magasságtól függően eltérő mértékű. Magyarországon ez 50-180 nSv/óra között változik, és a számtalan, természetben előforduló anyag lebomlásából származik.

A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a szerves anyagok, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a talajszerkezetet, és az ásványi elemekkel együtt kolloidokat képez. A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, az ammonifikáció, a humuszképződés és a nitrogénmegkötés.

Néhány sorral később láthatjuk, hogyan is kapcsolódik mindez az elsőre szokatlan méréshez.


Eddig nem használt paraméter

A hollandiai Groningeni Egyetem (RUG) egyik PhD-hallgatója kifejlesztett egy módszert, amellyel drónra szerelt intelligens érzékelő segítségével a levegőből mérhető a talaj radioaktivitása. Ez szintén érdekes lehet a gazdák számára, derül ki az „UAV-alapú radioelem-térképezés: a geofizikai terepi mérések irányelvei és ellenőrzési módszerei felé" című tanulmányból.

A talajban lévő radioaktivitás a talaj egészségének mutatója, amely például annak meghatározására használható, hogy mennyire termékeny a talaj vagy mennyi ásványi anyag van benne, továbbá a talaj nedvességtartalmának mutatója is.

drón

A talajban lévő radioaktivitás a talaj egészségének mutatója – illusztráció: Shutterstock

A fenti információkat a gazdák felhasználhatják a műtrágyák (változó adagolású) kijuttatásának vagy az öntözési stratégiáknak az optimalizálásához.

A közelmúltig az ilyen jellegű méréseket a talajban nagy és nehéz detektorokkal végezték. Steven van der Veeke doktori kutatása során olyan módszert dolgozott ki, amellyel ezt a mérést a levegőből, drónnal könnyen, gyorsan el lehet elvégezni. Ezért a mérési területet nem kell többé megbolygatni, és most már olyan területeken is alkalmazható ez a méréstechnika, amelyek talajszinten alig vagy egyáltalán nem megközelíthetők.

Forrás: www.futurefarming.com