Zöldtrágya- és takarónövény-mustra – Heti Körkérdés Extra

Talajszerkezet-javítás, gyomelnyomás, tápanyag- és nedvességmegőrzés, eróziócsökkentés, szervesanyag-tartalom növelése, nitrogénmegkötés...

A siker kulcsa a célok pontos meghatározása és a helyi adottságok figyelembevétele. A gondosan összeválogatott fajösszetétel megtérül, fontos továbbá, hogy mindig szakszerűen végezzük a műveleteket, a megfelelő helyen, időben és kultúrával.

A szakértői hozzászólásokért kattintson  fotóra!

Hatamov-Bieber Melinda kereskedelmi vezető

Agrár Auditker Kft.

A másodvetés és zöldtrágyázás, mint növénytermesztési technológiák az elmúlt években egyre inkább elterjedtek a hazai gazdaságok földművelési gyakorlatában. Ez természetesen köszönhető annak is, hogy egyes támogatásoknál feltételként is teljesítendők.

Kiemelt szerepük van pl. az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és Ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) intézkedéseknél, ahol önmagukban kötelező elemekként, KET- és táblaelkülönítési eszközökként, táblaszegély-területtípusokként vagy vetésszerkezeti „százalékokként” is megjelenhetnek, továbbá az Agro-ökológiai Program (AÖP) „nem termelő területes” gyakorlata is teljesíthető segítségükkel.

Jelen agrotechnikák Feltételességi funkciója ugyan megváltozott az idei évtől (a „nem termelő 4%” már nem kötelező a Feltételességben), ám továbbra is hasznosan alkalmazhatók a HMKÁ vetésváltási és/vagy terménydiverzifikációs előírások betartásához.

Fontos ugyanakkor, hogy – a támogatások esetén vállalt előírások betartása mellett – a szakszerű másodvetési és zöldtrágyázási gyakorlat termőföldjeinkre is jó hatással van, jelentősen emelve főnövényeink eredményét.

A 21. századi mezőgazdaságban, ahol egyik évben szélsőséges szárazsággal és hőséggel, máskor világméretű gazdasági válságokkal kell megküzdeniük a termelőknek, minden, az eredményes gazdálkodást segítő, minél inkább költséghatékony és fenntartható módszert meg kell ragadni.

Ezek közül az egyik – immár a legtöbb termelő számára ismert, és pozitív hatásai miatt egyre gyakrabban alkalmazott – technika a zöldtrágyázás.

De mire is jó a zöldtrágyázás a támogatások megtartása mellett? Mik is konkrétan a fent említett pozitív hatások?

Vízháztartás javítása:

Egyrészt a talajtakarás végett csökken a kipárolgás, másrészt a gyökérzet által kialakított pórusok elősegítik a csapadék beszivárgását. Egyes vélemények szerint a zöldtrágyanövény „kiveszi a földből a vizet”. Természetesen ezen növények is felvesznek vizet, mely átmeneti nedvességcsökkenést eredményezhet a felsőbb rétegekben, azonban ez a talaj fizikai állapotára gyakorolt kedvező hatások miatt a későbbiekben, főként a tél folyamán megszűnik, a mélyebb rétegek nedvessége pedig jobban megőrződik.

Védelem az eróziós hatások ellen:

Értelemszerűen a gyors és állandósult talajtakarás védelmet nyújt mind a szél-, mind a vízerózió ellen. Mivel a felhőszakadások vagy károkozó szelek egyre gyakoribbak, ez ma már nem csak a lejtős területeken fontos.

Gyomelnyomó hatás:

A fent említett talajtakarás jó gyomelnyomó képességet is eredményez. A lassabb növekedésű zöldtrágyanövények is hasznosak a gyomosodás ellen, mivel később sűrűn beborítják a felszínt. A keverékek ez esetben is ötvözhetik a kedvező hatásokat.

Javuló talajszerkezet és talajélet:

A zöldtrágyanövények gyökerei sűrűn átszövik a talajt, ráadásul keverékek esetében ez különböző rétegekben is teljesül. Rengeteg pórust képeznek és csökkentik a tömődöttséget. Alkalmazhatók kimondottan meliorációs célú fajok/keverékek is. A nagy gyökértömeg egyúttal növeli a talaj szervesanyag-készletét is, ami táplálékul szolgál pl. a földigilisztáknak és mikrobáknak, ezáltal jelentősen élénkül a talajéletet, a föld pedig levegőzöttebbé is válik. A pezsgő talajélettel még tovább nő a növények számára hasznosítható, lebontott szervesanyag.

Szervesanyagpótlás:

A zöldtrágyázás kifejezett lényegével, a zöldtömeg talajba juttatásával – a gyökérzet mellett – a növények által talaj feletti szerveikbe épített szervesanyagok is bekerülnek a földbe, és az aktivált talajéletnek is köszönhetően gyorsabban lebomlanak, kiváló alapot hagyva a következő kultúrának. A kedvező szén/nitrogén arány elérése végett bimbós vagy virágzó (nem „elvénült”) állományt javasolt a talajba dolgozni. A zöldtrágyanövényekkel továbbá csökkenthető a tápanyagok kimosódása, valamint javul a feltáró hatás, a nitrogénmegkötő fajok alkalmazása pedig további tápanyagforrásként szolgálhat.

Növényvédelem:

Ha a zöldtrágyanövényt szakszerűen illesztjük be vetésforgónkba, beavatkozhatunk a kártevők/kórokozók életciklusába, egyes növények pedig gyérítő hatással bírnak számos kártevőre.

A fentiek mellett nem elhanyagolható, hogy a zöldtrágya kultúrák kiváló életteret biztosítanak a számunkra hasznos élőlényeknek, és a talajok hosszan tartó borítottsága természetközelibb állapotot eredményez, a biodiverzitás megőrzésével, elősegítésével.

Fontos azonban megjegyezni, hogy – mint minden mezőgazdasági műveletet – a másodvetést/zöldtrágyázást is lehet rosszul végezni, és így nem érjük el a kívánt hatást. Nincs az az adott zöldtrágyanövény, illetve keverék, mely bármikor, bárhol, bármilyen körülmények közt is hozná az elvártakat.

Épp ezért a legfontosabb, hogy mindig szakszerűen végezzük a műveleteket, a megfelelő helyen, időben és kultúrával. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre elegendő szaktudás és tapasztalat, forduljunk szakértőkhöz, hogy az aktuális adottságainkhoz igazítsuk technikánkat, ezáltal megtérülhessen befektetett pénzünk, időnk, energiánk.

Tanácsokért és ajánlatokért keresse szakértőinket és tekintse meg széleskörű vetőmag kínálatunkat a www.agrarauditker.hu oldalon!

Agrár Auditker Kft.

9200 Mosonmagyaróvár, Ostermayer u. 24.

+36-30-536-0526

vetomag@agrarauditker.hu

Somody Gergő vezető termékfejlesztő

Lajtamag Kft.

Több mint 30 éve dolgozunk azon, hogy kiváló minőségű vetőmagjainkkal támogassuk a hazai gazdálkodókat. Kínálatunkban a gabonafélék és a szója mellett különleges hangsúlyt kapnak az alternatív növények, az aprómagok, melyek termesztésében piacvezető tapasztalattal rendelkezünk.

A zöldtrágya-növények és keverékek alkalmazása régóta bevált gyakorlat a talaj termékenységének javítására. Vetőmagkínálatunkban szerepelnek az AKG felhívásában zöldtrágyázásra alkalmas növényfajok:

• Pillangósok: bíborhere, alexandriai here, tavaszi bükköny, pannon bükköny, borsó stb.
• Keresztesvirágúak: mustár, olajretek
• Egyéb növények: facélia, homoki zab, pohánka stb.

A vetőmagokat ellenőrzött, magas csírázóképességű, fémzárolt minőségben kínáljuk. Vetőmagkeverékeink az elő- és utóvetemények széles köréhez igazodnak.

Takarónövényeink és keverékeink a jövő talajáért dolgoznak – ismerje meg kínálatunkat, és hozza ki a legtöbbet földjeiből!

Forrás: Lajtamag Kft.

A hatékony talajtakarás alapja: jól megválasztott fajok, megfelelő csíraszám

A takarónövény-technológia sikerének kulcsa a tervezhetőség: az optimális borítás a megfelelő fajokon és a csíraszámon múlik.

Fontos: a vetésforgó betartása itt is lényeges! A célok (pl. téli takarás, szerkezetjavítás, tápanyagfeltárás) mentén gondosan összeválogatott fajösszetétel hosszú távon térül meg.

Akár tiszta vetésben, akár keverékben alkalmazva is forgalmazunk közvetlenül aratás után, késő nyári-kora őszi vagy őszi vetésre javasolható vetőmagot.

Másodvetés-zöldtrágyázás hogyan harmonizálható?

16/2024. AM rendelet alapján a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj – a 2. mellékletben meghatározott növények – keverékével bevetettek

• a területen a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van
• növényvédő szer nem kerül kijuttatásra
• a következő évi első növény vetése előtt beforgattak vagy bedolgoztak

AKG pályázati kiírás szerint:

• olyan vetett növényfaj vagy növényfajok keveréke,
• legalább 60 napig növénytakaróként beborítja a talajt
• teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül
• talajmegújító szántó esetén elművelésre kerül (mechanikai úton vagy szárítással)
• árvakelés nem minősül zöldtrágyanövénynek

Bízza ránk a minőségi alapokat – keverékeinket szakmai háttérrel és helyszíni igényekre szabva ajánljuk!

Többet jelent, mint zöldítés – gondolkodjon rendszerben!

Legyen szó nitrogénmegkötésről, erózió elleni védelemről vagy a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséről, érdemes tudatosan, gazdaságunk adottságaihoz igazítva tervezni.

A legfontosabb az eredeti célunk: a talajjavítással a leendő kultúránkban jobb terméseredményt elérni, inputanyag-felhasználást csökkenteni, a talajtermékenységet megóvni, megőrizni. Nem gátolhatjuk a következő kultúra elvetését. A keverékben szereplő fajok megválasztásánál arra is figyelni kell, hogy sem a megelőző, sem a következő kultúrával ne legyenek közös betegségeik, kártevőik.

Lépjen velünk kapcsolatba – segítünk a technológia bevezetésében és a tudatos gazdálkodásban!

További információ:

www.lajtamag.hu

Blum Zoltán ügyvezető

SAATEN-UNION Hungária Kft.

Hangolja zöldtrágyanövényekkel finomra a vetésforgót: használja ki a viterra^® köztesnövény-keverékek talajjavító hatását, és teljesítse problémamentesen az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) előírásait!

A hosszú távon is sikeres és fenntartható növénytermesztés számára kulcsfontosságú a talajok termőképességének megőrzése, illetve javítása. Illeszkedve a különböző vetésforgók által támasztott követelményekhez a SAATEN-UNION viterra^® termékcsaládjában a már jól ismert és a gyakorlatban is sikeresen alkalmazott, másodvetésre alkalmas vetőmagok megfelelő kombinációja biztosítja a talajjavító hatást.

A keverékeket kiemelkedő technikai minőség, a szabvány előírásai feletti tisztaság és csíraképesség-értékek jellemzik, a vetőmagok pedig kizárólag fémzárolt tételekből kerülnek ki. A viterra^® köztesnövény-keverékeket folyamatosan fejlesztjük, a gyakorlati eredmények és tapasztalatok alapján tovább optimalizáljuk őket.

A VITAL eco, RAPID, TOPGRÜN, DUOPLUS, MAIS-N-PLUS és MIXAPIS viterra^® keverékek 25 kilogrammos papírzsákban érhetők el. A RANDSTREIFEN viterra^® keverék 20 kilogrammos, a PUFFERSTREIFEN viterra^® keverék 10 kilogrammos papírzsákban, fémzárolt, csávázatlan kiszerelésben kerül forgalomba.

A viterra^® keverékek használata jól illeszthető az AKG 2025-től hatályba lépő alap- és választható előírásaihoz.

A 2025. évi viterra^® katalógus letölthető a képre vagy ide kattintva.

Forrás: SAATEN-UNION Hungária Kft.

Aranyoss Éva ügyvezető igazgató

Sersia Farm Kft.
A modern mezőgazdaság kihívásai – talajerózió, szervesanyag-hiány, gyomosodás – egyre sürgetőbbé teszik a fenntartható megoldások alkalmazását. A takarónövények használata nem csupán a támogatási rendszerek (AKG, AÖP) előírásainak való megfelelés miatt fontos, hanem a talaj hosszú távú termőképességének megőrzése érdekében is.

Miért érdemes takarónövényeket alkalmazni?

A takarónövények számos előnnyel járnak. Az első és legfontosabb, hogy a segítségükkel az általában nem megfelelő vetésforgó kijavítható. A kisszámú növényi családba tartozó, a talajt sokáig fedetlenül hagyó főkultúrák közeibe kellően sokféle, a talaj szolgáltatásait többféle módon ellátó növényzet kerül. Az általuk biztosított javító hatások:

• Talajvédelem és eróziócsökkentés: Gyökérzetük stabilizálja a talajt, levélzetük véd a kiszáradástól, a verő esők talajtömörítő hatásától, így csökkentve az eső és szél okozta eróziót.
• Nedvességmegőrzés: A talajfelszín árnyékolásával mérséklődik a párolgás, így a talaj több vizet tart meg.
• Tápanyagmegőrzés és -felhalmozás: A pillangósok például képesek megkötni a levegő nitrogénjét, gazdagítva ezzel a talajt.
• Gyomelnyomás: Sűrű növényzetük gátolja a gyomok csírázását és terjedését.
• Talajszerkezet javítása: Különböző gyökérzetű növények kombinációja fellazítja a talajt, javítva annak szerkezetét.

Hogyan válasszunk megfelelő takarónövényeket?

Az első szempont az, hogy a következő főkultúrának ne okozzunk problémát, így a takarónövények kiválasztása, a vetés és a terminálás ideje és módja is ennek megfelelő legyen.

Nem a zöldtrágyázással, illetve a takarónövények használatával van alapvető probléma, hanem a nem megfelelő kombináció (pl. pohánkás, gyomosító keverék használata napraforgó előtt), nem megfelelő idejű vetéssel, illetve nem megfelelő idejű terminálással nagyon sok kárt okozhatunk magunknak.

A siker kulcsa a célok pontos meghatározása és a helyi adottságok figyelembevétel. A fő célunk lehet például:

• Szervesanyag-tartalom növelése: Magas C/N arányú növények keveréke alkalmas erre a célra. Általában az előrehaladottabb fejlettségű növényeknek magasabb a C/N aránya, és jellemzően a pohánkáé, fűféléké, valamint a fészkesvirágzatúaké.
• Nitrogénmegkötés: Tiszta pillangós (vagy magas pillangós tartalmú) keverékek, például herefélék, hatékonyak a nitrogén megkötésében.
• Talajlazítás: Különböző gyökérzetű növények kombinációja (köztük karógyökerűeké, mint a retek, vagy a lóbab, kiegészítve fűfélékkel, és a talajfelszínt lazító növényekkel, mint a facélia) segíti a talaj fellazítását.
• Gyomelnyomás: Sűrű, hosszabb élettartamú kultúrák, mint az áttelelő fűfélék, hatékonyak a gyomok visszaszorításában.
• Növényvédelmi problémák megoldása: pl. fonálféreg gyérítés keresztes virágú növények és cirokfélék használatával

Keverékek összeállítása

A takarónövény-keverékek összeállításakor törekedjünk a növényi sokféleségre, hogy több célt is elérhessünk egyszerre. A keverékekben használt növények különböző előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, ezért fontos az alapos tervezés és a helyi tapasztalatok figyelembevétele.

Gyakorlati tanácsok

• Vetési idő: A keverék összeállítása és a vetés időzítése szintén kulcsfontosságú. A vetés időzítése igazodjon a célhoz, a következő főnövényhez és a keverék összetételéhez. Általánosan elmondható, hogy a nyár végi, kora őszi vetés kedvező lehet: ilyenkor a talaj még meleg, és gyakran elegendő csapadék áll rendelkezésre a gyors keléshez. Ugyanakkor az, hogy milyen takarónövényt mikor és hogyan vetünk, mindig az adott gazdaság helyzetéhez kell, hogy illeszkedjen – figyelembe véve a főnövény betakarításának idejét, a következő kultúra vetését, valamint a kiválasztott növények fejlődési igényeit.
• Talajtakarás: A talaj mindig legyen fedve, akár élő növényzettel, akár elpusztult növényi maradványokkal, hogy megőrizzük annak nedvességtartalmát és szerkezetét.
• Tapasztalatcsere: Mivel minden gazdaság egyedi kihívásokkal szembesül, érdemes közösen megosztani tapasztalatainkat, alaposan feltárni a problémák gyökerét, és ezen alapulva meghatározni a célokat, valamint kidolgozni a legmegfelelőbb stratégiát.

A takarónövények alkalmazása nem csupán a talaj egészségének megőrzését szolgálja, hanem hozzájárul a fenntartható mezőgazdaság kialakításához is. A megfelelő növények kiválasztásával és alkalmazásával hosszú távon növelhetjük gazdaságunk termelékenységét és ellenálló képességét.

Mélyebben erre a LINKRE kattintva tájékozódhat a témában vagy forduljon hozzánk bizalommal!

Sersia Farm Kft.
Tel.: (06 26) 338 129
info@sersiafarm.hu

Schumicky Péter takarónövény-szakértő

Talajreform

Miért NE hagyjuk üresen a talajt?

Aki ismer minket, tudja, hogy elkötelezett hívei vagyunk a regeneratív gazdálkodásnak. Hiszünk abban, hogy a jövő mezőgazdasága nem a természettel szemben, hanem azzal együttműködve lesz sikeres. Ennek a szemléletnek az egyik kulcseleme a takarónövények alkalmazása, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján fontosabb, mint valaha.

Az időjárás változása már nem jövőbeli jóslat, hanem mindennapos tapasztalat. A csapadék eloszlása egyre szélsőségesebb: hosszabb száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esők követnek. Ez a hektikus ritmus komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat, hiszen a talajaink nemcsak a termesztett növények alapját adják, hanem az egész gazdaság életképességét is meghatározzák. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy olyan talajszerkezetet alakítsunk ki, amely képes a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékot befogadni, majd hosszabb távon is tárolni.

És itt jön képbe a takarónövények szerepe. A szántóföldi kultúrák lekerülése után – legyen az búza, napraforgó vagy kukorica – a területek gyakran hónapokig "üresen" maradnak. Jobb esetben némi mulcs védi a talajt, de sok helyen az őszi alapművelés után csupaszon áll a talaj egész télen. Ez azt jelenti, hogy akár 9–10 hónapon keresztül nincsenek élő gyökerek a talajban, pedig ebben az időszakban is hatalmas lehetőség rejlik!

Amikor a talaj felszínét növények borítják, akkor az ingyen elérhető erőforrások – mint a csapadékvíz, a napfény, a levegő szén-dioxidja, és a légköri nitrogén – mind aktívan hasznosulnak. Ezzel szemben, ha a terület üresen marad, ezek az erőforrások kihasználatlanul mennek veszendőbe. Gondoljunk csak bele: egy megfelelően összeállított takarónövény-keverék képes megkötni a talajban a vizet, tápanyagot gyűjteni, a gyökereivel fellazítani a tömörödött rétegeket, és közben életet hozni a talajba – mindezt akkor, amikor amúgy semmi sem történne.

A jövő mezőgazdasága nem a természettel szemben, hanem azzal együttműködve lesz sikeres – fotó: Talajreform

A takarónövények hatása messze túlmutat azon, hogy "valami zöld legyen a földön". Élő gyökérzetük serkenti a talajéletet, szerves anyagot termelnek, védik a talajt az eróziótól, sőt, a pillangós növények képesek megkötni a légköri nitrogént, ezzel csökkentve a műtrágyaigényt. Emellett javítják a talajszerkezetet, növelik a vízbefogadó képességet, és elősegítik a humuszképződést is.

Nem véletlen, hogy világszerte egyre több gazda áll át a regeneratív szemléletre, és illeszt be tudatosan takarónövényeket a vetésforgóba. Azt tapasztaljuk, hogy ahol ezt jól csinálják, ott nő a termőképesség, javul a növények ellenálló képessége, és hosszú távon fenntarthatóbbá válik a gazdaság működése.

A takarónövények beillesztése nem egy újabb bonyolult feladat, hanem egy hatalmas lehetőség. Egy esély arra, hogy kihasználjuk a természet ingyen kínált erőforrásait, helyreállítsuk a talajaink egészségét, és ellenállóbbá tegyük a rendszerünket a klímaváltozás hatásaival szemben.

Amikor a talajban élet van, akkor van remény is. Mi ezért nem hagyjuk pihenni a talajt – mert tudjuk, hogy a jövő most kezdődik, minden egyes elvetett maggal, minden élő gyökérrel.

Lazíts, míg a takarónövények dolgoznak helyetted!

További információ: www.talajreform.hu

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.