Ukrajna exportengedményeket kér – izzik a levegő!

Az EU-Ukrajna közötti kereskedelemi egyezmény végrehajtását a COPA-COGECA titkársága elemezte. Az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentést az Európai Parlament február 11-én fogadta el. (Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról, 2019/2202(INI)).

A 2017. szeptember 1-jén megkezdett társulási megállapodás amellett, hogy elősegíti a politikai kapcsolatok elmélyítését és az EU és Ukrajna között, egyúttal a szabadkereskedelmi térség kialakítását és a gazdasági kapcsolatok megerősítését is jelenti.

Ukrajna kérte a kereskedelemre kivetett vámok kereskedelmi liberalizáció hatályának felülvizsgálatát

Ez azért aktuális, mert a Ukrajna kérte az EU-Ukrajna társulási megállapodás szerinti kereskedelmi liberalizáció hatályának felülvizsgálatát. Célja, hogy kiszélesítse a kereskedelemre kivetett vámok kereskedelmi liberalizációjának hatályát.

A megállapodás 29. cikke egy olyan beépített felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amely alapján bármelyik fél öt évvel a hatálybalépése után (azaz 2021-ben) kérheti, hogy kezdjenek konzultációkat „a kereskedelemre kivetett vámok kereskedelmi liberalizációja hatályának felgyorsítása és kiszélesítése" mérlegeléséről. A felülvizsgálat hatóköre a vámokra összpontosít, kivéve a származási szabályokat. Az elmúlt hónapokban Ukrajna kifejezte kívánságát e felülvizsgálati záradék aktiválására.

A cél a kereskedelemre kivetett vámok kereskedelmi liberalizációja hatályának kiszélesítése. - Fotó: pixabay.com

A 2022-ben kezdődő tárgyalások számos ágazatot érintenek

Várhatóan az ezzel kapcsolatos tárgyalások 2022-ben kezdődnek. A Bizottság pillanatnyilag az érdekelt felek visszajelzéseit gyűjti, majd javaslatot tesz a Tanácsnak.

A Copa és a Cogeca bármilyen további engedményt ellenez Ukrajna számára a mezőgazdasági termékekre vonatkozó eddigi engedmények kiegészítéseként. Ebben a kihívásokkal teli helyzetben többféle ágazatot is azonosított:

• Kihívások: Feldolgozott paradicsom, méz,  gabonafélék, baromfi, marhahús, cukor, etanol, alma, feldolgozott alma.
• Potenciális érdek: Tejtermékek, olívaolaj és olajbogyó, gyümölcsök és zöldségek, bor, zsírok és melléktermékek (sertéshús).

Konkrétan a búza vámkontingensének emelése fokozná a versenyt az uniós piacon, ahelyett, hogy a két termelési piac kiegészítését szolgálná.  Ahogy az elmúlt 3 évben az EU a világ vezető kukoricaimportőrévé váló Ukrajna nyomást gyakorolt az uniós kukorica belföldi áraira, és jelentős hatással volt az árpára is.  Jelenleg Ukrajna a behozott mennyiség közel 2/3-át adja. Ukrajnának ilyen feltételek mellett nincs szüksége sem a jelenlegi autonóm intézkedések megújítására, sem új kvótára, hiszen ezekkel csak fokozódnának a problémák.

Fontos, hogy a bevezetett vámliberalizációk az európai gazdálkodók és szövetkezetek számára nem jelenthetnek káros feltételeket

A COPA-COGECA véleménye szerint azok a vámliberalizációk, amit a kereskedelmi megállapodások keretében vezettek be, nem teremthetnek káros feltételeket azon európai szövetkezetek és gazdálkodók részére, amelyek gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vidéki területeken és az esetek nagy részében az egyetlen foglalkoztatási forrást jelentik az adott termelői régiókban.

Nem megengedhető, hogy egy olyan újabb exportőr jelenjen meg egyre növekvő árumennyiséggel az unió piacán - Fotó: pixabay.com

Ukrajnának nincs szüksége további exportengedményekre az EU felé

Napjainkban Ukrajna az EU negyedik legnagyobb beszállítója a mezőgazdasági termékek tekintetében. Ez arra utal, hogy Ukrajnának további exportengedményekre nincs szüksége az EU felé. Ha lenne, akkor az Ukrajnának nyújtandó további exportengedményekre úgy tekintenének, mintha privilegizált státuszt nyújtanának egy olyan harmadik országnak, amelynek a termelési költségei alacsonyabbak és amely a termelési előírásokat sem alkalmazza ugyanúgy, mint az európai gazdálkodók. Ez az uniós piaci egyensúlyra nagyobb nyomást gyakorolna. Emellett az ukrán oldalról számos kötelezettségvállalást sem hajtottak végre maradéktalanul – ilyen például az állatjólét.

Mezőgazdasági oldalról az Ukrajna és az EU közötti megállapodás meglehetősen „aszimmetrikus", méghozzá Ukrajna javára. Míg az ukrán exportőrök az EU piacaihoz szinte azonnal hozzáfértek, addig Ukrajna csak fokozatosan nyitja meg határait.

Nem lennének egyenlőek a versenyfeltételek

Nem vagyunk könnyű helyzetben. Jelenleg a mező- és élelmiszergazdaságot a COVID -járvány, az inputanyagok áremelkedése és a már eddig megkötött szabadkereskedelmi egyezmények hatásai sújtják. A jelenlegi piaci körülmények között nem megengedhető, hogy az unió piacán egy olyan újabb exportőr jelenjen meg egyre növekvő árumennyiséggel, amely az olyan előírásokat nem tartja be, amelyeket gazdálkodóinknak be kell tartania.  Ezzel versenyre kényszeríti a hazai gazdálkodóinkat nem egyenlő versenyfeltételek mellett.

Az ukrán üzletemberek által alkalmazott innovatív vágási módszert „batman-csirkeként"  emlegetik - Fotó: pixabay.com

Az elhíresült ukrán kiskapu a "batman-csirke"

A tervezett megállapodás Magyarország szempontjából az állattenyésztésen belül a baromfiágazat számára okozza a legnagyobb problémát. AZ elmúlt években sok esetben tapasztaltuk, hogy az ukrán fél a kedvezményes kvótákat milyen könyörtelenül használja ki, illetve ezzel párhuzamosan milyen „kreatív" ötletei támadnak. Erre a legjobb példa az, amikor az ukrán exportőrök egy a  szabadkereskedelmi megállapodásban megmaradt kiskaput használták ki arra, hogy az Unióba vámmentesen nagy mennyiségű csirkemellet exportáljanak .

Az ukrán csirkemellfilé vámmentesen kizárólag szigorú mennyiségi korlátok közt léphet az uniós piacra a 2016-os EU-Ukrajna megállapodás értelmében.  A megállapodás magában foglal két olyan további vámsort, amely alá a „nem hagyományos vágású" csirkehús tartozik. Mivel ez régebben kis mennyiségben jutott be az uniós piacra, ezért a nem állapítottak meg a szabadkereskedelmi tárgyalások során erről sem vámtételt, sem mennyiségi korlátozást. Az ukrán üzletemberek erre egy igazán innovatív vágási módszert alkalmaztak, ami „batman-csirkeként" neveztek az uniós zsargonban. A mellrészen a szárnyaknál meghagytak egy kis csontdarabkát, ami miatt a megállapodás értelmében a hús így már nem számított csirkemellfilének, hanem a „nem hagyományos vágási mód" besorolás alá tartozott. Ennek eredményeképpen az így vágott baromfihús az uniós piacra korlátozás nélkül bejuthatott, ahol egyszerűen csak lecsippentették a felesleges csontdarabot, és már kész is volt a mellfiléként értékesíthető baromfihús.

Szintén nagy problémát jelenthet, hogy az ukrán baromfi- és tojásimportra korántsem vonatkoznak azok a szigorú jogi feltételek, amelyek az EU-ban termeltekre igen.  Jó példa erre, hogy Ukrajnában régi ketreces tartási technológiával termelnek, nem szabályozott antibiotikum használat, hiányzik az állatjólét jogi háttere.

A megállapodás Magyarország szempontjából

Kihívások:

• növekszik az exportnyomás az érzékeny ágazatokban (búza, kukorica, baromfihús, tojás) a közvetlen szomszédos országból,
• a szabályozási környezet nem azonos

Érdekek:

• egyenlő versenyfeltételek mellett, tisztességes módszerekkel meg kell védeni az elmúlt évek ágazatfejlesztési eredményeit (ha EU forrásokból fejlesztünk, akkor ne kössünk az eredmények ellen dolgozó megállapodásokat, az élelmiszertermelés stratégiai ágazatként szerepel, amit a COVID is bizonyított)
• tartsuk meg a magyar gabona és húsexportot
• segítsük a vidék gazdaság és népességmegtartását, hiszen a több tízezer hektáros ukrán birtokokkal a mi gazdálkodóink nem tudnak versenyezni

A vámkontingensek (TRQ) esetleges emelése közvetlen hatással lenne az EU mezőgazdasági árupiacaira

Az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos diplomáciai válság magas költségeit az egész európai gazdálkodó közösség fizeti. Ez már most is több mint 10 milliárd eurót tesz ki és az árucikkek árának jelentős csökkenése még tovább ronthatja a helyzetet.

Az uniós termelők számára bevezetett orosz tilalom utáni valamennyi kompenzációs intézkedés már érvényét vesztette. Ráadásul az EU mezőgazdasági ágazatának jelenleg a COVID-19-el és más kereskedelmi egyezmények hatásaival is szembe kell nézni. (Pl. MERCOSUR).

Az EU mezőgazdasági árupiacaira közvetlen hatással lenne a vámkontingensek (TRQ) esetleges emelése. Az ukrán félre nem vonatkoznak  azok a fenntarthatóság jegyében szükséges beruházások, amiket a zöld megállapodás és a kapcsolódó stratégiák keretében az uniós gazdálkodóknak végre kell hajtaniuk. Nélkülözhetetlen a különböző uniós politikák – így a kereskedelem – közötti összhang megteremtése, ellenkező esetben a mezőgazdaságunk, gazdálkodóink kárvallottjaivá válhatnak ezeknek a megállapodásoknak.

Ukrajnát évszázadok óta „Európa kenyérkosárjaként" ismerik. Ukrajna rendelkezik a világ legjobb termőtalajainak - „csernozjom" vagy „fekete talajának" - körülbelül egynegyedével. - Fotó: pixabay.com

Földpiac megnyitása Ukrajnában

A beruházások növekedésének egyik alapfeltétele az ukrán agrárgazdaság szempontjából  a földpiac megnyitása. A ukrajnai földpiacról szóló törvény értelmében - amit a közelmúltban fogadtak el - a földpiaci indulást követő két és fél éven belül az egyetlen személy tulajdonában lévő összevont terület nagysága 100 hektárra korlátozódik. Ezt 2024-től a gazdasági társaságok esetén 10 ezer hektárra emelik. Országos népszavazáson hozott vonatkozó döntés alapján a külföldi állampolgárok csak mezőgazdasági földterületre lesznek jogosultak. Ez a   törvény azonban nem írja elő a népszavazás időpontját, így igencsak nehéz megjósolni, hogy a külföldiek jogosultak lesznek-e Ukrajnában mezőgazdasági földtulajdonra. Már az a tény, hogy az évekig tartó moratórium után a földpiac végre megnyílik, fontos lépés az ukrajnai mezőgazdasági üzletág fejlesztése szempontjából.

Ukrajna gazdaságszerkezeti átalakulása jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára

Ukrajna jelenleg agráriumban is történelmi gazdaságszerkezeti átalakuláson megy keresztül. Ez jelentős hatással van és lesz rövid és középtávon is a világ piacaira és mezőgazdasági termelésére. Ennek alapját a mezőgazdasági földreform képezi.

Ukrajnát  „Európa kenyérkosárjaként" ismerték évszázadok óta. Ez a cím teljesen fedi a valóságot, hiszen Ukrajna rendelkezik a világ termőtalajainak legjobbjának- „csernozjom" vagy „fekete talajának" - körülbelül negyedével.

Ukrajna képes lenne táplálni a világot, ha a kiaknázatlan lehetőségeket kihasználná

A mezőgazdasági szektor kiaknázatlansága Ukrajnában megdöbbentők. Az ország  42 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, amiből jelenleg évente körülbelül 32 millió hektárt művelnek meg. Viszonyításképpen: ez  Olaszországnál nagyobb területet jelent. Figyelembe véve az ország termőföldjeinek termékenységét és nagyságát és azt, hogy a folyamatban lévő modernizációval hatalmas lehetőségek vannak a termésmennyiség növelésére és a nagyobb hatékonyságra, nem l túlzás kijelenteni, hogy Ukrajna képes lenne táplálni a világot.

90-100 millió tonna gabona terem - Fotó: pixabay.com

Ukrajna agrártermelési potenciálja folyamatosan növekszik, ami veszélyeztetheti a hazai és uniós piacokat

Ukrajna már most is a 3. legnagyobb  gabonaexportőr a világon (az éves export 50-60 millió tonna), évente 90-100 millió tonna gabonát termel. Az  agráriumnak kiemelkedő szerepe van az ukrán export szerkezetében - 2019 végén az ország devizabevételének közel 40%-át az agrobiznisz hozta, amit az ukrán kormány továbbra is kiemelten kezel.

A társulási megállapodás aláírása óta a mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából 37%-kal nőtt az EU-ba (a 2013-as 4,5 milliárdról 2018-ra 6,1 milliárdra, 2019 decemberére pedig 6,6 milliárdra), így ezzel a 3-4. helyen áll a legnagyobb mezőgazdasági termékek beszállítói között.

Látható, hogy egy folyamatosan növekvő agrártermelési potenciállal és árumennyiséggel jelentkező piaci szereplő a hazai és az uniós piacot is veszélyezteti. Ez még akkor is így van, ha a hatékonyságuk elmarad, hiszen a méreteiből adódóan már most is jelentős, a földprivatizációval pedig még jobban felgyorsuló befektetések mellett egy egyre modernizálódó exportorientált beállítottságú agráriumról van szó. A hazai exportőröket és piacainkat is fenyegetik ezek a már meglévő és létrejövő kapacitások. Ráadásul figyelembe kell vennünk, a MERCOSUR megállapodásból származó  az állattenyésztési ágazatainkra is nehezedő jelentős piaci nyomást és az  esetenként jelentkező dömpingveszélyt.

A Bizottság részéről az agrárium stratégiai szerepét figyelembe véve gazdaságpolitikailag, gazdaságstratégiailag érthetetlen lépés lenne Ukrajna számára további exportengedményeket biztosítani.