Megoszlanak a vélemények a magyar városlakók körében arról, hogy mit kezdjünk az esővízzel, de minden második ember a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné a lakókörnyezetét élhetőbbé tenni – írja a greendex.hu.

Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és egyre nagyobb területen fordul elő itthon – az ország legalább 40%-án fordult elő „extrém esemény" az elmúlt évek során. Ez villámárvizeket, földcsuszamlásokat és akár a felszín alatti vizek szennyeződését is okozhatja.

Egy friss kutatás szerint a magyar városlakóknak csupán 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést, és a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet.


Mit kell tudni az esővízgyűjtésről?

Az esővíztározó jó megoldásnak tűnhet, azonban ha ezt választjuk, számolnunk kell a szúnyogok elterjedésével vagy a kórokozók vízben történő elszaporodásával. Biztonságosabb megoldás az esővíz föld alatti szikkasztása és tárolása, ami a betonfelületek alatt is megoldható. Léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek is, melyek az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.

A zöldterületek növelése

A zöldterületek fejlesztése járul a legjobban hozzá egy település élhetőbbé tételéhez. A magyar városlakók 75 százaléka szerint további zöldfelületeket kellene létesíteni élőhelyükön. Minden második válaszadó az esővíz tárolására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.

Budapesten átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, ami a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony, európai viszonylatban azonban erős középmezőnynek számít.

park

A magyar városlakók 75 százaléka szerint további zöldfelületeket kellene létesíteni élőhelyükön – fotó: Pixabay

Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület.

Egy kutatás szerint jelentős számban értékelték egészségi állapotukat jónak azok, akik hetente 120-170 percet töltöttek zöld környezetben. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.