A spanyol meztelencsiga rövid idő alatt rágja tarra a veteményest, a helyzet pedig nem valószínű, hogy változna a jövőben. Egyetlen állat az egyéves életciklusa alatt 400 tojást is lerakhat, a károkozásuk pedig hatalmas, az okok pedig a kifinomult ízlésükben keresendőek.
Csapadékos tavasz
Idén tavasszal és nyár elején rengeteg eső esett, ami miatt tömegesen lepik el a kerteket a nyálkás állatok. Lassan mozognak, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy hatalmas károkat okozzanak, akár rövid idő alatt is. Bár spanyol meztelencsigának hívjuk őket, semmi közük a mediterrán országhoz. A faj nem őshonos a Kárpát-medencében, viszont amióta megjelentek, folyamatos bosszúságot okoznak az országban, az inváziójukkal szemben pedig tehetetlenek vagyunk.
Az idei különösen nehéz év a kertészek számára
A 24.hu nemrég elbeszélgetett Turóci Ágnes malakológussal, az Agrártudományi Kutatóközppont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársával. Az állatokra először az 1950-es években a német-francia határvidéken figyeltek fel. A puhatestűt az Ibériai-félszigeten honos Arion lusitanius fajként azonosították. A spanyol meztelencsiga valójában Franciaország délnyugati részén honos faj, amit hazánkban semmilyen más puhatestűvel nem lehet összetéveszteni.
Itthon először 1985-ben azonosították Sopronban. Valószínűleg kereskedelmi szállítmányokat érkezett, a természetes terjedés mellett pedig a kereskedelmi mozgás segített neki abban, hogy teret nyerjen magának. Korábban lakossági felmérést csináltak, amiből kiderült, hogy gyakorlatilag az egész országban elterjedtek, az egyedszámuk pedig folyamatosan növekszik. Az invázió azonban eddig nem volt annyira feltűnő, mint az idei évben.
Rengeteg az utód
Minden csiga imádja a csapadékos időjárást, a szárazság és a forró nyári napok pedig hatalmas veszélyt jelentenek számukra, főleg akkor, ha még házunk sincs, mint a spanyol meztelencsigának, akit így semmi sem védi meg a kiszáradástól. Mivel tavaly aszály pusztított, így alig találkozhattunk velük, idén viszont rengeteg volt az eső, így rövid idő alatt százasával jelentek meg a kertekben.
Éjszakai állat
A csigák nagy része eső után, valamint éjszaka aktívak, viszont ez a faj rendhagyó módon napközben sem tétlenkedik. Általában árnyas és nedves menedéket keresnek a napfényes Irakban, hogy esténként onnan könnyen előjöjjenek és megegyék a fél kertet. Ha meg akarjuk őket találni, akkor deszkák és tönkön alatt, kövek körül keressük az állatokat.
A legnagyobb gond, hogy nem válogatósak, így minden friss és elhalt növényi részt megesznek, ráadásul még az elsőre talán ehetetlen növényeket is simán megtámadják. Szeretik a szőrös és kemény levelű muskátlit, valamint a bársonyvirágot is. Másik probléma, hogy a nőstény egyedenként 70-80 tojást rak le, évente több alkalommal. Bár csak egy évig élnek és a felnőttek télre elpusztulnak, a fiatalok simán áttelelnek és tavasszal folytatják a munkát. Egy év alatt nagyjából 400 tojást raknak le.
Mire védekezhetünk?
Kutatásokból kiderült, hogy ez a faj nem falánkabb, mint a többi, azonban sokkal többen vannak és mindent elfogyasztanak. Nagy tömegben vannak jelen egyszerre, ami semmilyen más csigafajra nem jellemző. A legnagyobb ellenségeik a sünök, a lábatlan gyíkok és egyes madarak, azonban mivel hatalmas a tömegük, így a ragadozók nehezen bírnak el velük. Nekünk embereknek kell időben cselekedni, hiszen csak mi akadályozhatjuk meg a további inváziót.
Indiai futókacsa
Az egyik legjobb megoldás, ha kacsákra bízzuk a dolgot. Az indiai futókacsa egyik kedvenc eledele a spanyol meztelencsiga, így ilyen madarakkal hatékonyan pusztíthatjuk el a betolakodó puhatestűeket. Bár felmerülhet a kérdés, hogy mennyire éri meg csupán ezért ilyen állatot tartani. Ahol azonban amúgy is van baromfi és egyéb állat, ott nem okozhat gondot pár futókacsát beszerezni.
Járőrözés, sózás és a sör
A másik remek módszer, ha napnyugta után agy hajnalban körbejárjuk a kertet és kézzel távolítjuk el őket. Itt csak annyi a gond, hogy ehhez napi szinten kell végigjárni a kertet, ráadásul sokan undorodnak az állattól, így kérdéses lehet, hogy ki vállalja be a nem túl kellemes feladatot.
Hazánkban 1980-ban fedezték fel először, azóta viszont mindenhol elterjedt - fotó: pexels.com
Gyakran olvashatunk a sózásról is, ami kiszárítja a csigákat, azonban nem túl jó teleszórni a földet sóval, így jobb választás a sör. Az ital illata ellenállhatatlan a csigák számára. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a földbe süllyesztett tálakba sört teszünk, ami vonzza a csigákat, belemerülve pedig elpusztulnak. Itt viszont az a gond, hogy ezzel még a szomszédból is átjönnek, így az irtásnak sosem lesz vége.
Ami viszont nem használ, a tojáshéj, az üvegszilánk, a szögesdrót, ezek a dolgok egyáltalán nem ártanak nekik. A nyálkájuk ugyanis védelem nyújt a számukra, így még egy borotvapengén is simán átmásznának.