Sajnos akármilyen jó is az idő mostanában, még ott lebeg a fejünk, és a gyümölcsfáink feje felett a fagy veszélye. De vajon honnan tudjuk megállapítani, hogy fagy esetén elfagytak-e a gyümölcsfa virágai, vagy még van remény?
Így vizsgáld meg a fagyottnak tűnő virágokat
Ha a gyümölcsfa virágának színe barna lesz, az nem jelenti azt, hogy megfagyott. Az, hogy bebarnulnak a virág szirma természetes jelenség a virág hullása előtt. De ha nem vagyunk benne biztosak, hogy fagyással állunk-e szemben, vizsgáljuk meg a virágot.
A vizsgálat igazán egyszerű. Szakítsunk le egy virágot és óvatosan vegyük ketté. Ha azt látjuk, hogy közepén a bibe sötétbarna vagy fekete, akkor sajnos a virág elfagyott. Egyébként az egészséges bibének zöld a színe.
A tavaszi fagyok komoly veszélyt jelentenek a gyümölcsfákra nézve
Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk már vele, hogy milyen komoly veszélyforrást jelentenek a tavaszi fagyok a gyümölcsfáinkra nézve. Ha pedig jön a fagy, akkor megy a termés.
A tavaszi fagyos időjárás legjobban a kajszi- és a mandulafáinkat veszélyezteti. Sajnos a korai virágzási idejük miatt ezeket a gyümölcsfákat szinte minden évben érik is fagyok. Rajtuk kívül veszélyeztettek még a cseresznye-, a meggy- és az őszibarackfák.
Némely fagy ellen védhető a gyümölcsfa. Fotó: Shutterstock
Szerencsére azonban vannak olyan kései virágzású gyümölcsfák, amelyeket kevésbé veszélyeztet a fagykár. Ilyen például a körte- és az almafa, de a birs-, a naspolya-, a diótermésünk miatt szintén nagyon ritkán kell aggódnunk.
Az adott gyümölcsfajon belül meghatározó lehet az adott fajta fagytűrő képessége és a virágzási idejének koraisága is, így ha olyan helyre telepítünk gyümölcsfát, ahol jellemzők a kései fagyok, válasszunk olyan fajtát, aminek virágzási ideje adott gyümölcsfajon belül késeinek számít és a fagytűrése is kedvezőbb.
A tavaszi fagyok nem jó barátai a gyümölcsfáknak
Amint a fák rügyei tavasszal duzzadni kezdenek, fokozatosan elveszítik a fagypont alatti hőmérséklettel szembeni ellenállóságukat. Az ok, hogy az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékennyé válnak. Éppen ezért a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok jelentős károkat okozhatnak a növényi szövetekben és szervekben.
Van egy bizonyos hőmérsékleti tartomány, amelyen károsodás következik be, és egyre több rügy és virág károsodik az egyre alacsonyabb hőmérsékleten. Sajnos végül az összes gyümölcsrügy és virág elpusztul. A virágzás idején érkező lehűlés és hajnali fagy szerencsés esetben csak néhány virágot rongál meg. Főleg a legfejlettebbek, vagy a fa alján található virágok vannak igazán nagy veszélyben.
Ilyenkor részleges terméskiesésre lehet számítani, de amennyiben a gyümölcsfa fagyzugos helyen él, akár teljes terméskiesés is bekövetkezhet. A fagy ellenére kötődött alma- és körtevirágokon bekövetkező károsodás csak hetek múltán állapítható meg. A fagyos időjárás miatti minőségromlás a gyümölcsön keletkező öv, azaz a fagygyűrű, ami sajnos jelentősen rontja a termés piacosságát.
A több napon át tartó hideg, szeles időjárás, a hajnali mínuszok a gyümölcsfák beporzására sincsenek jó hatással. A méhek ugyanis ilyen időben nem repülnek, így elmaradhat a pollenizáció, ami további terméskieséshez vezethet. Sőt, hiába örülünk a tavaszi napsütésnek, sajnos a gyümölcsfáinknak nem mindig jó barátja. Az általa okozott gyors felmelegedés is lehet sajnos káros, ha az éjszakák még mínuszokat hoznak. Ekkor az arra érzékeny gyümölcsfák kérge felreped, és a kéregrepedésben a kártevők is könnyebben megtelepedhetnek, ezért megelőzésképp érdemes ezeket a fákat még a tél folyamán mésszel lefesteni vagy kartonpapírral körbetekerni.
Így védekezz a fagyok ellen
Két alap fagytípust különböztetünk meg, a radációs (kisugárzási) fagyot és az adventív (szállítási) fagyot.
A radációs fagy akkor alakul ki, ha a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a napsugárzás átadott. Ennek következtében az alsó, föld feletti légrétegek nulla fok alá hűlnek, de fölötte 5-20 m magasságban nulla fok feletti hőmérsékletű a légréteg. Az időjárás ekkor jellemzően szélcsendes, így a kisugárzási fagy ellen jó védekezési módszerek a hőtermelésen, hővisszatartáson vagy légkeverésen alapuló módszerek, azaz a füstölés, a paraffingyertyák égetése, a fagyvédelmi öntözés vagy a traktorral vontatott hőlégfúvó berendezés használata.
Az adventív fagy az adott tájegységre vagy területre történő hideg légtömeg beáramlásának következménye. Általában élénkebb légmozgással jár, emiatt nehéz vagy megoldhatatlan ellene a védekezés.
A korai fagyok veszélyeztetik a gyümölcsfák termését. Fotó: Shutterstock
A kétféle alaptípusú fagy keverékének tekinthető a kevert fagytípus, ekkor a hideg levegő beáramlása párosul a kisugárzásos energiaveszteséggel. A védekezési módszer meghatározásához azonban nem elég felismernünk, melyik típusú fagyról lehet szó, tudnunk kell, hogy milyen a lehűlés mértéke, milyen hőmérsékletű levegő található a 10-40 méter magasságú légtérben és mekkora a szélsebesség. Minél nagyobb mértékben hűl le a levegő hőmérséklete, annál inkább romlik az esélye a sikeres védekezésnek.
Ha a terület fölött nincs elérhető magasságban nulla fok feletti hőmérsékletű levegő, nincs értelme légkeveréses eljárást alkalmazni. A hőtermelésen alapuló technika hatékonyságát pedig a túl erős légmozgás rontja. Sajnos van, hogy egyik védekezési módszer sem elég hatékony, különösen akkor, ha az erőteljes lehűlés következtében kialakult károsító mértékű fagy 3 m/s-nál erősebb légmozgással társul és a légrétegek inverziója is gyenge.
Mindenkinek fagymentes tavaszi napokat és bőséges termést kívánunk!
