A vérbeli kertészek számára igazán nehéz kivárni, amíg a télből tavasz lesz, és végre újra kint lehetnek a kertben és kertészkedhetnek. Persze odabent már nagyban folyhat a munka, hiszen ideje lassan elkezdeni a palántázást. De azért egészen más odakint dolgozni, mint bent, a házban.

Erre kiváló megoldás lehet a hidegház. Ezt akár saját magunk is könnyedén elkészíthetjük, de ha nem akarjuk mi magunk, akkor meg is vásárolhatjuk. Így a kinti kertészkedést minden évben már jóval korábban megkezdhetjük.

Ezért jó a hidegágy

Amíg fagyok fenyegetnek, nem érdemes növényeket nevelni a kertben. Azonban, ha van egy hidegágyunk, meg tudjuk kezdeni a szezont már akkor, amikor még odakint fagy. Sőt, egyes éghajlati viszonyok mellett akár egész télen át nevelhetünk benne növényt.

A hidegágy négy alacsony falból áll, amely hőcsapdaként működik és ezzel védelmet nyújt a növényeknek, és tartozik hozzá egy áttetsző tető, amelyik átengedi a fényt. A falakat bármilyen erős anyagból összeállíthatjuk, akár rétegelt lemezből, betonból is. Fedélnek pedig tökéletes megoldás lehet akár egy régi ablak is.

hidegágy palánta

A hidegágy segítségével meghosszabbítható a szezon. Fotó: Shutterstock

Egy átlagos méretű korai ágyáshoz jól használható a legalább 20 mm vastag lucfenyő deszka, de még jobb, ha rothadásnak ellenállóbb fából készítjük. Minden esetben kezeljük az anyagot a növényekre nem ártalmas, favédő szerrel. 

A hidegágy méretét a fedél mérete határozza meg, de érdemes legalább 60x120 cm-es nagyságúra tervezni. Arra ügyeljünk, hogy ne legyen túl nagy, hogy el tudjuk érni a bele ültetett növényeket. Fontos, hogy a hátsó fele legyen 10-15 cm-rel magasabb, mint az eleje, hogy sok fényt kapjanak a hidegágyban nevelt növények, és hogy a víz könnyen le tudjon csorogni a fedélről.

A fedélhez az üveg helyett, a törésveszély miatt, akár plexit, vagy vastag fóliát is használhatunk. Kapható olyan automatikus szellőztető is, amelyik a hőmérséklet függvényében kinyitja és becsukja a fedelet. Fontos, hogy a fedél kitámasztható legyen.

Így legyen hidegágyad

A hidegágy elkészítése előtt fontos, hogy kiválasszuk a számára legmegfelelőbb helyet. Fontos, hogy ez déli fekvésű, napos, némileg szélvédett, jó vízáteresztő képességű talajú hely legyen. A legjobb, ha a hidegágyat a délelőtt közepétől a délután közepéig éri a napfény.

A hidegágy összeállítása előtt ássuk fel a területet 8-10 cm mélyen, fektessünk rá egy réteg kavicsot, majd tegyünk rá 15 cm vastagon termőtalajt. Így jó lesz a hidegágy vízelvezetése.

A hidegágyban nevelhetjük a növényeket cserepekben vagy palántázó edényekben, de ültethetjük a palántákat akár közvetlenül a földbe. Fontos, hogy kísérjük figyelemmel a hőmérsékletet. A hidegágyban a hőmérséklet maradjon 23 Celsius-fok alatt nyári növények esetében, 15 Celsius-fok alatt olyan növények esetében, amelyek rendszerint tavasszal vagy ősszel fejlődnek ki.

A hidegágyban a hőmérsékletet úgy tarthatjuk alacsonyan, hogy felemeljük a fedelét. Amikor odakint több a hőmérséklet, mint 4 Celsius-fok, nyissuk fel a fedelet 15 cm-re, amikor a külső hőmérséklet átlépi a 10 Celsius-fokot, vegyük le a fedelet. De arra nagyon ügyeljünk, hogy a délutáni órákban tegyük vissza a fedelet, hogy nehogy kihűljön a hidegágy éjszaka.

A fagyos éjszakák miatt nem árt, ha szigeteljük a hidegágy tetejét. Erre kiváló lehet egy meleg takaró vagy akár szalma. A hidegágy akár palántaneveléshez is alkalmazható.

Így tarthatod még melegebben a hidegágyat

Aki nagyon hamar szeretne vetni, felszerelheti természetes fűtéssel a hidegágyat. Ehhez az alatta lévő talajt 40 cm mélyen fel kell ásni, és 20 cm magas rétegben lótrágyával feltölteni, melyet 1: 1 arányban szalmával vagy lombbal keverjünk.

magaságy palánta

A magaságyban akár palántát is nevelhetünk. Fotó: Shutterstock

Ezt a réteget borítsuk be 20 cm magasan kerti talajjal, amelyet komposzttal dúsítunk. A mikroorganizmusok azonnal megkezdik a nitrogénben gazdag lótrágya bontását, ezáltal szén-dioxid és hő termelődik amely áthatol a felső talajrétegen, és remek körülményeket biztosít a csírázó magvaknak, és a fiatal palántáknak. A lótrágyával való feltöltés után várjunk egy hetet, és utána kezdhetjük a vetést.

Ha van hidegágyunk, az első tavaszi zöldségeket már 4 héttel korábban szüretelhetjük, mint a szabadföldön. A legjobb, ha salátaféléket, spenótot, karalábét, retket és gyógynövényeket vetünk bele. A fagyérzékeny palántákat is ajánlott itt nevelni, amelyeket később, amikor már nem fenyeget a fagy, át lehet ültetni a zöldségeskertbe vagy a virágágyásba. Nyáron paprika, padlizsán, uborka vagy dinnye kerülhet az ágyásba, télen endívia és más, hidegtűrő saláták. Sok kertész a hosszú tenyészidejű zöldségfajták, például a paradicsom, a paprika és a káposztafélék előneveléséhez használja a korai ágyást, így időt tudnak nyerni.

A hidegágy tehát időt takarít meg, így érdemes helyet adni neki a kertünkben.