Már Ádám és Éva is fügefa levelet viselt, és az i.e. 2900-as írásokban is ismert volt a füge a gyógyhatásairól. Romulus és Remus, Róma két városalapítója is egy fügefa árnyékában pihent, miközben a farkas táplálta őket, a szárított füge pedig már a római légiók katonáinak is fontos élelme volt.
Nem is csoda, hogy a füge manapság is óriási népszerűségnek örvend. Ráadásul, ha jól érzi magát nálunk, akkor elképesztően sok gyümölcsöt hoz. De vajon honnan tudjuk, mikor a legjobb az íze, vagyis mikor érte el a tökéletes érettség pillanatát? És miért nem mindegy, hogy milyen módon szüreteljük?
Ekkor a legfinomabb a füge
Habár a fügét szárítva is fogyaszthatjuk, a legjobb ha frissen esszük, ráadásul akkor, amikor nem túlérett, hanem a tökéletes érettségi fokában van. Azonban ezt nem könnyű eltalálni.
1. Először is nézzük meg, hogy néz ki a füge. Az első jele, hogy a füge lassan elkezdi elérni a tökéletes állapotát, hogy elkezd megváltozni a színe. Amíg az éretlen füge kicsi és zöld színű, addig az érett füge, fajtájától függően barnássá, esetleg lila színűvé válik, amikor megérett.
2. Ahogy érik a füge, úgy konyul le egyre jobban. Míg a kemény füge merőlegesen áll, addig az érett megpuhul, és meghajlik.
Az érett füge nagyobb méretű, és a színe is megváltozik. Fotó: Shutterstock
3. A méret is lényeges a füge esetében, hiszen az érett füge mindig nagyobb, mint az éretlen. Azonban ez a fajtától is függ, így érdemes megfigyelni, hogy a mi fügénk mekkora szokott lenni, amikor eléri a kellő érettségi fokot. Azonban arra is ügyelni kell, hogy ha túl sok a termés a fán, akkor azok kisebbek lesznek, és kevésbé finomak, ezért érdemes ritkítani a gyümölcsöket.
4. Az éretlen füge kemény, ellenben az érett puha.
5. A puding, és persze a füge legjobb próbája pedig nem más, mint az evés. Amikor úgy gondoljuk, kellően szép a színe, kellően nagy a mérete és puhának is tűnik, szedjünk le egyet és kóstoljuk meg. Aki már valaha kóstolt igazán érett fügét, annak nem kell elmagyarázni, hogy milyen tökéletesen csodás, édes ízt fog érezni. Higgyétek el, rá fogtok ismerni, mikor jött el az idő!
Így szüreteld a fügét
Az érett füge könnyen elválik a fától, így hát egyszerűen csak fogjuk meg a gyümölcsöt a száránál fogva, majd emeljük fel, és így vegyük le a fáról. Ügyeljünk rá, hogy időben szüreteljünk, mert ha túlérik, akkor bizony nagyon hamar a földön köt ki, vagy a madarak és darazsak eledelévé válik.
Ha a szár tejfehér nedvet ereszt, amikor a fügét leszedjük, akkor ne szüreteljük tovább, mert még nem érett meg teljesen a gyümölcs. A füge nem képes utóérésre, így ne szedjük le korábban, mint ahogyan beérik. Habár meg fog puhulni, az íze közel sem lesz olyan, mint ha teljesen éretten szedtük volna le.
Ezért legyél óvatos a szüreteléskor
Sajnos a füge és a meleg nem jóbarátok. A füge nedve ugyanis a meleg idő hatására bőrgyulladást idézhet elő nálunk. Akár allergiás tünetek is ki tudnak alakulni, ha valaki érzékeny a fügére, melyek a szedést követően okoznak bőrkiütéseket a terméssel, a levéllel és a füge nedvével érintkező bőrfelületeken.
A bőrnek közvetlenül kell érintkezni a fügefa leveleivel, az abban lévő nedvével, mindezt úgy, hogy közben erős napfény is éri a bőrt, és ez így együttesen képes bőrgyulladást kiváltani, így hát érdemes mindig hosszú ujjú ruhában és kesztyűben szedni a fügét, hogy egészen biztosan elkerüljük a bajt. A kezdeti vörös foltok után gyulladás, duzzadás, és égési tünetekhez hasonló hólyagok is jelentkezhetnek.
Ezért együnk sok fügét
1. A füge remek emésztési zavarok esetén, de az arra érzékenyeknek hasmenést okozhat.
2. Köptetőszerként is alkalmazzák, légúti panaszok esetén .
3. Enyhíti a szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést.
4. A füge szénhidrátokban gazdag, kitűnő tápanyagforrás.
5. Rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Jelentős az A-, B1- és B2 vitamin tartalma, emellett antioxidánsokban is bővelkedik. Magas C-vitamin, kalcium, nátrium és vastartalma, továbbá frissen fogyasztva kálium- és magnéziumtartalma is jelentős.
6. Található még benne pektin, rostanyagok, fehérjék és szerves savak.
7. Energiával látja el testünket és segíti a koncentrációt.
A füge leszedésekor legyünk óvatosak, hiszen akár bőrgyulladást is okozhat. Fotó: Shutterstock
8. A füge külsőleg is segít. Kitűnő bőrápoló, így számíthatunk rá a különféle bőrproblémák orvoslásában, és feszesebbé, egészségesebbé teszi a megfáradt bőrt.
9. Levele is gyógyhatású. Kiváló az övsömör, a szemölcsök, a magas vérnyomás és a gyomorfekély kezelésében. Teája vércukorcsökkentő hatással bír.
Ősszel is ültethetsz fügét
A füge kedveli a meleg, napsütötte, szélvédett helyeket. A legrosszabb talajban is képes megteremni. Ha azonban a kedvében akarunk járni, akkor trágyázzuk és gyomtalanítsuk rendszeresen.
Ősszel is ültethető. Ilyenkor a csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. A fügebokor a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni.
Vannak adriai típusú fügebokrok, melyek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. Ezeket azonban nem lehet aszalni. A préselt fügék a szmirnai típusú bokrokról származnak. Ezek virágja megporzásra szorul, melyet a kis fügedarázs végez. Ő azonban nem viseli jól a hideg teleket, így nálunk nem él meg.
A fügebokrot elő kell készíteni a hideg időkre. Lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, és töltsük meg a közt szalmával, esetleg falombbal. Így a füge hosszú éveken át kápráztat majd el minket édes gyümölcsével.
_fill_100x75_0.jpg)
