A laskagomba termesztése
2006. június 23., péntek 12:51:34 / Agroinform Kiadó
A korszerű táplálkozás előtérbe helyezi a szénhidrátokban szegény, rostanyagokban és fehérjében gazdag élelmiszerek fogyasztását. A gombafajok megfelelnek ezeknek az igényeknek, és fogyasztásuk ma már nálunk sem csak a csiperkegomba korlátozódik, hanem kiterjed a laska- és a shii-take gombafajokra is. A világ laskagomba termesztése kb. 800 ezer tonna/év. Legjelentősebb laskagomba-termesztő országok Kína, Dél-Korea, Japán, Európában Olaszország, Spanyolország, Belgium, Magyarország és Lengyelország.
A laskagomba (Pleurotus sp.) kagyló alakú, fán termő gomba. A termőtesteit csoportokban hozza.
A termelt gomba mennyisége az 1980-as években volt a legtöbb, kb. 2500 t/év. A Magyarországon kidolgozott intenzív termesztéstechnológia és a magyar hibrid fajták nagy szerepet játszottak a laskagomba üzemi termesztésének elterjedésében. Két nagy alapanyag-előállító üzem működik ma Magyarországon, amelyek hőkezelt becsírázott blokkokat, illetve zsákokat forgalmaznak. Ezen túl csupán néhány kisebb vállalkozás állít elő táptalajt, főleg saját részre. A megtermelt laskagomba döntően exportra kerül, javarészt Németországba.
Termesztése történhet, extenzív módon faanyagon szabadban (házkerti termesztésben elterjedt) vagy intenzíven mezőgazdasági melléktermékeken (szalma, kukoricacsutka, kukoricaszár) zárt térben, ahol egy termesztési ciklus 2,5-3 hónapig tart, és a várható terméshozam a nedves alapanyag tömegének 20-25%-a.
A termesztésre minden olyan helyiség alkalmas, amely a gomba igényeit ki tudjuk elégíteni. Mind jobban terjednek a duplafalú műanyag termesztő házak, amelyek 200-300 m2 felületűek, általában klímaszabályozókkal ellátottak, így bennük optimális értéken tartható a hőmérséklet, a relatív páratartalom, szabályozható a légcsere.
Eltérő a laskagomba ökológiai igénye a három fejlődési szakaszban.
Az intenzív termesztés hét fázisokból áll: táptalaj előkészítés, hőkezelés, csírázás, átszövetés, érlelés, termőre fordítás és szedés.
A táptalaj előkészítése az alapanyag kiválasztásából és aprításából áll, melyhez legnagyobb mennyiségben gabonaszalmát használnak, mellyel szemben követelmény, hogy száraz és bomlásmentes legyen.
Aprításra azért van szükség, hogy a táptalajt tömöríteni tudjuk, illetve hogy a vizet felvegye. A hőkezelés kétféle módon történhet: nedvesen és szárazon.
Nedves módszernél a benedvesített szalmát tömeghőkezelő kamrában vagy alagútban gőzzel 60 oC-ra fűtik fel néhány óra alatt, és kb. 6 órán át ezen tartják. A táptalaj hőmérsékletét ezt követően 48-50 oC-ra csökkentik, és kb. 48 órán át így hagyják. A száraz hőkezelésnél az aprított száraz szalmát 100 oC-on gőzzel 60-90 percig kezelik.
A hőkezelt szalmába tonnánként 30-40 liter szemcsírát kevernek. A laskagomba termesztésnél a hibrid fajták terjedtek el.
Ezek egész évben termeszthetők, bőtermők, vastag húsúak, jól tárolhatók és szállíthatók.
A csírázást követően a táptalajt perforált fóliazsákba töltik, vagy préselt blokkot készítenek belőle. A zsákba vagy blokkba 10-20 kg táptalaj kerül.
Az átszövetés általában 14 nap alatt végbemegy.
Az érlelés időszakában, amely az átszövetéstől a termőtestek megjelenéséig, kb. 7-10 napig tart, a micélium tömören összefogja a táptalajt.
A termőidőszak kezdetén a micélium a lyukaknál megerősödik, fehér dudor keletkezik, majd amikor túljutott a lyukon, fejlődésnek indulnak a kalapok. Az első termőtestek a hibrid fajtáknál a csírázástól számított 19-21. napon jelennek meg, majd a gomba a megjelenésétől számított 5-7. napon válik szedésre éretté.
Magasabb hőmérsékleten gyorsabb a növekedés, a gomba kalapjának a színe világossá válik, a húsa vékonyabb és szívósabb lesz.
A szedés idejét elsősorban nem a kalap mérete, hanem állaga és külleme dönti el. Akkor szedhető, amikor a kalap domború és a húsa rugalmas.
A laskagomba a termőtesteit hullámokban hozza. Általában gazdaságossági szempontból két, illetve három hullámot érdemes megvárni, melyek közül az első adja a legtöbb termést (az össztermés kb. 70%-át). A termőhullámok között 10-15 nap szünet van. A leszedett és csomagolt gombát a lehető legrövidebb időn belül 10 oC-ra előhűtik, majd 2 oC-os hűtőben tárolják. A jó minőségben hűtőbe került gomba kb. egy hétig tárolható.
A termesztésben leggyakrabban baktériumos és gombás betegségek fordulnak elő. A baktériumos betegség főleg a termőidőszakban jelentkezik. A gombás betegségek közül legveszedelmesebb a Trichodermás fertőzés, amely az alapanyagot teszi tönkre. A kártevők közül a gombalegyek és a gombaszúnyogok károsíthatják a gombát.
Kovácsné Gyenes Melinda
európai unió
pr
Ajánlott cikkek
A büdöske védi a kerted és elűzi a szúnyogokat!
A büdöske megvédi a kerted, de még ennél is többet tesz érted!
Ezek az ételek támogatják legjobban az agy fejlődését – tippek és trükkök szülőknek
Ismerd meg, mely ételek segítik a gyermekek agyának fejlődését.
Csak minimális elmozdulás történt a mezőgazdasági pótkocsik piacán
Mi állhat a stagnálás hátterében?