Nem lehet csodálkozni azon, hogy a pálinkáról nem a törköly jut először eszünkbe, hiszen a szőlőből alapvetően bor készül, és a törköly csak egy melléktermék. Amikor azonban folyamatosan azt olvassuk, hogy elfagynak a gyümölcsösök, szinte csodaszámba megy, ha valakinél még megterem a kajszibarack, talán érdemes egy pillantást vetni arra a gyümölcsünkre is, ami általában nem fagy el, mert később virágzik. Ez pedig nem más, mint a szőlő, amely szinte minden magyar kerttulajdonos birtokán megtalálható.

Pálinka törkölyből

A borkészítési céllal leszüretelt szőlő maradványa a törköly, azaz feldolgozási módtól függően, a fürt és a bogyók összepréselt maradványa. (Bor és pálinka esetén is igaz, hogy a bogyózott alapanyag felhasználása vezet a legjobb végeredményhez, mivel így nem válik kesernyéssé a szárból kioldódó anyagok miatt a végtermék.) A cefre elkészítése némileg eltér a szokásostól, hiszen száraz alapanyagról van szó.

A legjobb eredmény elérése érdekében fontos, hogy a cefre ne legyen „csontszáraz”, mert ebben az esetben nehéz lesz vele dolgozni, nehéz összetömöríteni és a kihozatal is alacsony lehet. A kíméletes préselés egyébként a bor minőségén is érezhető, amire a modern borászati technológiák alkalmazói már odafigyelnek.

pálinkafőző üst

Két-három hét alatt kiforr a cefre, és mehet a főzdébe az alapanyag – Fotó: Agroinform

A cefre előkészítése csak néhány lépésből áll:

  • A törköly hordóba töltése, és összetömörítése. Ne maradjon levegős az anyag, mert az erjedés nem fog tökéletesen lezajlani!
  • A tömörítés után hordó azonnali lezárása. (Használjunk kotyogót, hogy az erjedés közben keletkező gáz eltávozhasson. Ez az eszköz megakadályozza a cefre levegővel való érintkezését, és így annak romlását.)
  • A hordó hűvös helyen való tárolása 2-3 hétig (16-18 fokon, például pincében).
  • Amint a kotyogóban már nem látható a buborékok képződése, el is készült a cefre!

A cefre savazása akár el is hagyható, hiszen a szőlő nem tartozik a kritikusan alacsony savtartalmú gyümölcsök közé. Két-három hét alatt kiforr a cefre, és mehet a főzdébe az alapanyag, ahol majd vízzel együtt töltik be a főzőüstbe.

Mitől lesz finom a törkölypálinka?

Sokan ott rontják el a pálinkát, hogy a főzdében azzal biztatják a főzőmestert: engedje végig lefolyni a párlatot. Ez azt jelenti, hogy a pálinkához végül nem adnak vizet, hanem „önmagát hígítja fel” az eleinte 65-70 fokról 50 körülire. Érdemes tudni azonban, hogy az utópárlat már nem jó ízű, és a legtökéletesebb cefréből készült pálinka ízét is elrontja. Az utópárlat ugyanúgy lepárolt, desztillált folyadék azzal a különbséggel, hogy a desztillált víz semlegességéhez képest jellegzetes íze van, ami nem válik a pálinka előnyére.

mintevevő csap a pálinkafőzdében

Az utópárlat elkülönítésében segíti a főzőmestert a mintavevő csap – Fotó: Agroinform

Az egészséges gyümölcsből készült, megfelelően kezelt törkölypálinka igazán zamatos és illatos, érdemes egyszer próbát tenni vele. A pálinkakihozatal azonban nem túl magas: 5-8 százalék körül alakul mindössze.

Pálinka szőlőből

Ha már törkölypálinka, érdemes szót ejteni a szőlőből készült párlatokról is. Egyre többen választják ugyanis a szőlő feldolgozásának ezt a módját: pálinkát főzetnek belőle. Kisebb mennyiségű szőlőtermés esetén viszonylag egyszerű és gyors megoldás a termés feldolgozására, hiszen a borkészítéshez képest jóval kevesebb lépésből áll a végtermék előállítása.

Más gyümölcsökhöz képest ráadásul kifejezetten sok pálinka lesz az eredmény, ugyanis a 8-10 százalékos pálinkakihozatal helyett akár 10-14 %-ra is számíthatunk a szőlő természetesen magas cukortartalmának köszönhetően!

A cefrézés során azonban figyelnünk kell a szokásos lépésekre:

  • Pektinbontó enzim hozzáadása 1-2 g 100 liter cefréhez (a csomagoláson egyébként rajta van a használati utasítás).
  • A pH beállítása 2,8 és 3,2 közötti értékre borkősavval vagy citromsavval.
  • Élesztővel való beoltás: meleg vízben felfuttatva adjuk a cefréhez (használatai útmutató a csomagoláson).

A cefrézésben nem járatosak számára jó választás a szőlő, ugyanis a szőlőcefre jól tárolható, természetes savtartalma viszonylag magas, így kevésbé romlékony, szemben például a kajszibarackkal, amely savszegény, így nem megfelelő pH-beállítás és a szükségesnél néhány nappal hosszabb tárolás már jelentős mértékben befolyásolja a végtermék minőségét és mennyiségét.

direkttermő szőlőfajta

Még éretlen, de hamarosan pálinka lesz belőle (Kormin direkttermő szőlőfajta) – Fotó: Agroinform

A szőlővel könnyebb dolgunk lesz! Érdemes illatos szőlőfajtát választani, mint amilyen az Irsai Olivér vagy a Cserszegi fűszeres. A direkt termő szőlőfajtákból készült párlatok élvezeti értéke is kifejezetten magas, pedig az ezekből készült boroknak meglehetősen rossz hírük van.

A tárolás, a gondos lezárás ebben az esetben is rendkívül fontos. A kierjedt cefrét pedig minél előbb ki kell főzetni!