Télre emlékeztető hűvös napokkal búcsúzott az április. Április 29-én még a harmincéves hidegrekordot is meghaladó fagyosabb hajnalt mértek a nógrádi dombok alatt. A gyümölcstermés-kilátásaink harmadát, pesszimistább becslések szerint felét is leszüretelte a fagy.

Felénk ugyan szerencsésebbek voltak a fák, csupán a gesztenye zsenge levélkéi fonnyadtak össze a hidegtől, de még a diót sem legyintette meg a fagy, pedig tudvalevő, hogy a legérzékenyebb a hidegre.

Jutott viszont csapadék a földekre, kertekre, a vetésekre kelesztőnek, még ha hideggel is érkezett. A májust a palántázás hónapjaként tartják számon a kiskertkedvelők, ilyen kiszámíthatatlan időjárásban érdemes is megvárni a fagyos szentek elteltét. Volt gondja hát a barkácsolt melegházak palántanevelőinek, hogy életerős növényeket ültethessenek a ház körüli konyhakertbe.

Mielőtt hozzáfognánk a palántázáshoz, vegyük számba, hogy mit vethetünk még májusban. Elsősorban a melegigényes növények jöhetnek szóba. Ilyenek például a tökfélék és a zöldbab. Helyrevetésük ideje május közepén jön el.

gesztenye

Megfagyott szelídgesztenye levelei – a szerző felvétele

A spárgatök, a cukkini, a patisszon egyaránt a 20 fokos meleget kedveli, sőt 25-27 oC melegben csíráznak a leggyorsabban. Melegigényes voltuk ellenére jól tűrik a félárnyékos helyeket – ezért kerültek a régi gyakorlat szerint sokszor kukorica köztes növényének, de gyümölcsfák között is jól érzik magukat.

Apropó, kukorica! Csemegekukoricát is vethetünk még májusban.

A tökféléket viszont általában öntözni kell, bár mélyre hatoló gyökérzetükkel jól hasznosítják a talaj vízkészletét, de míg erőre kap, biztosítsuk vízigényét. Nitrogénéhségüket is szerencsésebb szerves trágyával biztosítani, mert a nitrogénműtrágyák gyorsabban kimosódnak a gyakori locsolással. Két-három magot tegyünk egy trágyával kibélelt fészekbe – a kukoricavetések rég elfelejtett négyzetes vetési rendszere szerint –, azaz 1x1 méteres kötésben, hogy legyen megfelelő tenyészterület számukra.

Az igazán melegigényes növények között kell megemlíteni a padlizsánt, vagy másik nevén a tojásgyümölcsöt. A padlizsánkrém, vagy Erdélyben ismertebb nevén a vineta, az erdélyi konyhának kedvelt készítménye. Maga a növény a burgonyának és a paradicsomnak rokona, arasznyi, hosszúkás, lila színű bogyótermése a leggyakoribb a hazai piacokon.

Melegigényére jellemző, hogy hazai termesztése is csak azokon a termőtájakon lehet sikeres, ahol legalább félévnyi időtartamban nem fordul elő fagyos nap, s ebből is három hónapban minimum 20 fokos hőmérséklettel lehet számolni. Ráadásul a vízigénye is nagy, napi 2,3 liter vizet párologtat el, ezért gyakran öntözni kell. Hosszú tenyészideje miatt hazai viszonyok között helyrevetésével nem is érdemes kísérletezni, csak palántázással termeszthető.

Májusi vetésű növények között említettem a babot, de a céklával sem késünk még el májusban. Sőt, vannak, akik a burgonya ültetését is május első hetére halasztják. Akik ugyanis idén idejében elültették a krumplijukat, bizony fagytól hervadt sorokkal találkozhattak a kertjükben.

A bokorbab is jó köztes növény, akár szőlősorokba vagy gyümölcsfák közé is vethető, a tökfélékhez hasonlóan jól tűri a félárnyékos helyeket. Teljesen árnyékos helyre mégse vessük, mert akkor a fény felé igyekezve megnyurgul, és rosszul köt, keveset terem.

A palánták kiültetésével viszont már érdemes megvárni a hónap közepét. Fagyosszentek után kisebb a kockázata, hogy a paradicsom-, paprika- vagy éppen az uborkapalántákat végleges helyükre tegyük. Aki viszont nem vágyik primőr szabadföldi paradicsomra vagy uborkára, május elején vetésével is megpróbálkozhat.

növény

Trágyatalpon épített palántanevelő – a szerző felvétele

A fagyok elmúltával tökfélékre is sor kerülhet. A spárgatök-, patisszon- és cukkinimagoknak jó, ha egy kis trágyatalpat készítünk egy ásónyi mélyedésben. Arra azonban ügyeljünk, hogy a csírázó magok ne közvetlen a trágyára kerüljenek, egy kis lapátnyi föld válassza el a magokat a trágyacsomótól. Egy ilyen fészekbe 2-3 magot is elhelyezhetünk.

A májusi teendők között a gyomlálás a legfárasztóbb munka. Vonatkozik ez a gyümölcsfákra is, ahol a korona méretéhez igazított tányérokat érdemes kialakítani, hogy a csapadék ne csurogjon el és a gyökerek is lélegezhessenek.

A zöldségeskertben pedig a burgonyasorok körül akadhat tennivaló a kapával. Egy töltögetésre is sor kerülhet a hónap második felében. A gyomláló kapát esetenként le lehet cserélni fóliára vagy szalmára. A fóliás és szalmás talajtakarásnak a gyomosodás csökkentésén kívül vízmegőrző szerepe is van.

A május általában a növényvédelem hónapja is. Sajnos esetenként a ház körüli kiskertben sem tudjuk elkerülni a kártevők s kórokozók elleni vegyszeres védekezést. A meggy s cseresznye moníliás hajtáshervadása ellen – ha már megjelent – többnyire csak a metszőolló a segítség.

A tavaszi lemosó permetezések elmaradását bizony ilyenkor már nemigen lehet pótolni az őszibarackfán sem. Ha a levél fodrosodni kezd, igyekezzünk a piros dudoros levelektől megszabadítani s valamelyik tafrina ellen alkalmas felszívódó permetező szerrel lekezelni fánkat. Gyümölcsfáink kora nyári kezelésekor azonban arra mindig figyeljünk, milyen más veteményre, esetleg már pirosodó szamócára hullhat le a lombokról a permetlé.