A képen a meggytermésen elhatalmasodott moníliafertőzés – és a cseresznyelégy kártétele is látható! – fotó: Wikipédia / Szerző: Agronom
Terjed a gyümölcsfertőző monília!
A cseresznye és a meggy esetében a szürettel, a várakozási idővel (é.v.i.) is számolni kell. Ajánlom a kifejezetten a gyümölcsöt támadó monília fajra engedélyezett a Switch 62,5 WG 7 napos, hasonlóan a Signum WG-hez, a Teldor 500 SC csak 3 napos, a Topas 100 EC és a Chorus 50 WG 14 napos. A felsoroltak többsége a szilvában, az őszibarackban is engedélyezett.
Az almatermésűekben a felszívódó Chorus 50 WG mellett, a viaszosodás után (diónagyságú termés) már a kontakt réztartalmú gombaölőket is bevethetjük.
A biotermesztők egészen a szüretig a rezekkel védekeznek a monília és a varasodás ellen. „Rosszul lesz a réztől a körte”, hallottam egy kolléganőtől. Sok körtefajta és némely almafajta is érzékenyen reagál a rézre. Aki most ismerkedik a fájával, az a kertész végezzen, próbapermetezést vagy inkább használja a „rézpótló” mankoceb hatóanyagú gombaölőket (amelynek cseresznyében és a meggyben 30 nap a várakozási ideje.) Ez is kontakt, tehát az eső lemoshatja a növényi felületről. A beteg termés leszedésével, a lehullottak összegyűjtésével is lassíthatjuk a gomba továbbterjedését.
Meg kell védeni a szőlőt
Az Agroinform legutóbbi növényvédelmi előrejelzésében olvasható: "az ország déli borvidékein már virágzik a szőlő, míg a hűvösebb vidékeken még csak most kezdődik. Most nehéz betartani a – ne háborgasd a szőlőt virágzáskor – elvet, mert a zöldmunkák és a védekezések is egyre inkább sürgetőek. A lisztharmatot (Uncinula necator) már korábban megtalálták, de a hűvös és száraz időjárásban nem igazán terjedt a betegség. Most, hogy párásabb levegő érkezett, s az esők utáni kipárolgás is ezt erősíti, a betegség erősödése várható. A védekezést folytatni kell, nagy lémennyiséggel, jó fedéssel.
A peronoszpóra (Plasmopara viticola) telelő oospórái valószínűleg kiszáradtak a száraz téltavasz során, ezért az induló fertőzési folyamatban kisebb szerepük lesz. Számítani kell viszont a déli áramlatokkal érkező fertőző anyaggal. Ebben az időszakban gyakoriak ezek a déli áramlatok, s könnyen szállítanak peronoszpóra fertőző anyagot, így bármikor elkezdődhet a fertőzési folyamat, a nedves, párás körülmények, érzékeny fenológiai állapot és a fertőző anyag együttese esetén. Most közepes fertőzési nyomással lehet számolni. Éppen ezért a megelőző kezeléseket folytatni kell. Egyelőre a kontakt hatóanyagok elegendőnek tűnnek."
Korábban már írtam a lisztharmat elleni kontakt kéntartalmúakról, de már a peronoszpórára is gondolnunk kell. Tehát rézzel is kombinálja a permetlevét, aki nem félti a virágzó szőlőjét a perzseléstől! A mankocebek vagy a Polyram DF is pótolhatják a rezet. Nem perzselnek, ezek is kontakt szerek.
Később, a virágzás után a felszívódókat is előveheti az a gazda, aki belülről is védené a szőlőjét, mert pl. biztosra akar menni vagy csak ritkán jut ki a telkére vagy, mert érzékeny fajtái vannak. Többségüket csak 2-4 alkalommal lehet használni, mert könnyen kialakulhat a gombákban a rezisztencia. Ilyen pl. a Quadris, a Mildicut (peronoszpóra ellen), a Topas 100 EC (a lisztharmat ellen), stb.
A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinált felszívódók peronoszpóra ellen: Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ, Electis 75 WG, Enervin, Equation Contact, Lieto, Profilux, Profiler, Cabrio Top, Overgo, Ridomil Gold, Curzate Super DF, Kupfer Fusilan WG, Galben R, Melody Compact 49 WG, stb. A Cuprofix 30 DG, a Cupertine M és a Miltox Speciál Extra WP réz és mankoceb kombinációja.
Szerencsére sok III. kategóriás gombaölő a rovarölő szerünk van. A lisztharmat és a peronoszpóra csak távoli rokonok, nincs olyan gombaölőnk mely mindkét kórokozóra hatásos lenne. (A Quadris kivétel, de sajnos ennél már leírták, hogy a szőlőlisztharmat esetében rezisztencia is kialakult.) Az előző években átlag 6-7 nyári permetezéssel védték meg a szőlőjüket a növényorvossal is rendelkező ültetvények. A védekezés kialakításakor főleg a lisztharmatra koncentrálnak, de folyamatosan résen kell lenni a peronoszpórával, a szürkepenésszel és újabban a feketerothadással kapcsolatban is, mert időjárástól függően akár 100%-os kárt is okozhatnak.
Még a szőlőmolyok 2. és 3. nemzedéke és az amerikai szőlőkabóca ellen is fel kell lépniük. A házikerteseknek is dönteniük kell, hogy a fajtától és a kert fekvéstől függően mikor és mivel ismételjék a kezeléseket, egészen a szüretig.
