Az elmúlt években a gyökérzöldségfélék termőfelülete lényegesen nem változott (4000-5000 ha), több mint felét a sárgarépa és a petrezselyemgyökér termelése teszi ki. Az előállított mennyiség 110-120 ezer tonna/év, de a tartósítóipar ennél lényegesen több árut tudna fogadni.

Sajnos a termésátlagok elmaradnak a nemzetközi színvonaltól, és sok a minőséggel kapcsolatos panasz is, ami többek között a szakszerűtlen talajművelésre, az öntözés hiányára, valamint a pontatlan tápanyag-utánpótlásra vezethető vissza.

A magas termelési költségek – így például a műtrágyaárak – nem engedik meg az ötletszerű, minden szakmai megalapozottságot nélkülöző tápanyag-gazdálkodást, egy magas szintű talajművelés mellett átgondolt, okszerű trágyázásra lenne szükség.

A sárgarépa és a petrezselyem közeli rokonok, tápanyagigényük számos vonatkozásban megegyezik vagy hasonló (pl. egy tonna termés előállításához szükséges NPK-hatóanyag-mennyiség, lásd 1. táblázat)

1. táblázat: Sárgarépa és gyökérpetrezselyem fajlagos tápanyagigénye

Növényfaj

Nitrogén (N)

Foszfor (P2O5)

Kálium (K2O)

Magnézium (MgO)

Sárgarépa

4,1-4,5

1,7-1,9

5,8-6,2

0,5-0,6

Gyökérpetrezselyem

4,8-5,1

2,3-2,5

5,8-6,2

0,5-0,6

Nagyobb különbség tapasztalható fajon belül a termesztési cél vonatkozásában (pl. csomós sárgarépa, ipari célra termesztett zöldség, hajtatás stb.), mint a két növény között. Nehéz is egyetlen számmal jellemezni egy zöldségfélének egy tonna termés előállításához szükséges tápanyagmennyiségét, mivel egy korai répa vagy petrezselyem termésének lényegesen magasabb a víztartalma és alacsonyabb a szárazanyagtartalma, mint egy tárolási fajtának. Ennek megfelelően a korai fajtáknál az egységnyi termés megneveléséhez felhasznált tápanyagmennyiség kevesebb is.

Egy-egy kultúra a termelési céltól (fajtától) és a termésmennyiségtől függően 100-300 kg/ha nitrogént (N) igényel. Hiánya jelentős terméscsökkenést, az idősebb leveleken klorotikus tünettel járó színelváltozást okoz (1. ábra).

növény

Nitrogénhiány tünete sárgarépalevélen – A szerző felvétele

Egyoldalú nitrogéntrágyázás – ha bőséges csapadékkal is párosul – lomb-termés viszonylatában aránytalanságot idézhet elő, fellazítja a szöveteket, aminek következtében romlik a tárolhatóság, gyakori a termésrepedés. A nitrogénigény a tenyészidő elején alacsony, a lombozat kifejődésével fokozatosan növekszik, jelentős mértékben a répatestek növekedésekor ugrik meg, ebből adódóan a nitrogénnel történő fejtrágyázásnak különösen fontos szerepe van!

Foszforigényük más zöldségnövényekhez képest alacsonynak mondható. A felvétel dinamikája, mint a legtöbb zöldségnél, a tenyészidő elején a zöldtömeghez képest nagyobb, később fokozatosan csökken. A termesztési gyakorlatban sárgarépán vagy petrezselyemgyökéren akut foszforhiánnyal ritkán lehet találkozni. Foszforral történő fejtrágyázásuk csak egészen kivételes esetben indokolt!

Káposztafélék mellett a gyökérzöldségfélék igénylik a legtöbb káliumot. Rövid tenyészidejű, hajtatott és szabadföldi csomós répák esetében kevésbé, de az ipari és tárolási célból termesztetteknél alapvető feltétele a minőségnek a megfelelő káliumellátottság, ami a szárazanyag-tartalmon keresztül a szállíthatóságot, a tárolhatóságot, a betegség-ellenálló képességet határozza meg, de kedvezően hat a szárazság- és fagytűrő képességre is. Káliummal jól ellátott répa színe élénkebb, íze kellemesebb.

sárgarépa

A káliummal jól ellátott répa színe élénkebb, íze kellemesebb – fotó: Pixabay

Magas termésátlag esetén hasznosított kálium mennyisége megközelítheti a 400-500 kg/ha K2O-t, amit egyszeri alkalommal alaptrágyának nem célszerű kiadni, előnyösebb megosztani, fejtrágya formájában is juttatni.

A káliumhoz viszonyítva majdnem nagyságrenddel kisebb a gyökérzöldségfélék magnéziumigénye, de így is számottevő, nem „mikroelemnyi mennyiség”, ami egy-két lombtrágyázással biztosítható! Magnéziumhiány tünetei a narancssárgás színű, levélerek közötti foltok, amelynek során a főerek élénk zöldek maradnak (2. ábra), a szimptóma hasonlít a káliumhiányra.

növény

A magnéziumhiány egyre gyakrabban mutatkozik az intenzív sárgarépa-termesztésben – A szerző felvétele

Magnéziumot a harmonikus tápanyagellátás érdekében – mindenekelőtt a megfelelő kálium- és magnéziumarány miatt – fejtrágya formájában is célszerű adni.

Mikroelemek közül meg kell említeni a bórt, hiányának következménye a gyökérzöldségfélék meglehetősen gyakori betegsége, a szívrothadás, ami elsősorban meszes, lúgos talajon, öntözetlen körülmények között alakul ki. A termés közepe megbarnul, elszivacsosodik, majd üregessé válik, súlyos esetben barnás színű váladék folyik a beteg termésből. Utánpótlása, a tenyészidőben történő folyamatos lombtrágyázás formájában, mindenképpen indokolt.

A műtrágyák kiválasztása során, a költségeken kívül, figyelembe vesszük a talajkémhatást módosító tulajdonságaikat, összetételüket (pl. milyen egyéb kísérő elemeket tartalmaznak), oldat formában történő kijuttatásnál a vízoldékonyságukat. A gyökérzöldségek nem érzékenyek a klórra, így a káliumot klorid formában tartalmazó olcsóbb műtrágyák is tökéletesen megfelelnek.

Amennyiben a fejtrágya öntözővízzel kerül kijuttatásra, fontos szempont a tökéletes vízoldhatóság. Homokon a kimosódás veszélyének csökkentése érdekében lassított hatású komplextrágyákat (lassan oldódó, úgynevezett retardált műtrágyákat) is használnak. Ilyen esetben figyelemmel kell lenni az oldás időtartamára, a felvehetőség idejére. Az összetett vagy komplex készítmények esetében az egyes tápelemek egymáshoz viszonyított arányának van nagy jelentősége. A káliumhoz viszonyított magas nitrogéntartalom a tárolhatóságot rontja. A bórtartalmú kombinációkat, akár lombtrágyák esetében is, a bórhiánybetegségek elkerülése érdekében előnyben kell részesíteni.

Minél nagyobb egy zöldség fajlagos tápanyagigénye, minél nagyobb a várható termés nagyságából adódó trágyaadag, minél hosszabb a tenyészidő, annál valószínűbb, hogy a kijuttatandó műtrágyát meg kell osztani, több részletben kell kiadni, azaz a fejtrágyázás szükséges. Az említett szabály szem előtt tartása a hosszú tenyészidejű, nagy tápanyagigényű ipari és tárolási zöldségféléknél különösen indokolt!

A gyökérzöldségfélék sóérzékenysége a csírázás idején a legnagyobb, később ritkán figyelhető meg túltrágyázásból (talajszikesedésből) adódó sókár. Ennek ellenére nem érdemes egyszerre nagyobb adagú műtrágyát fejtrágyaként kijuttatni, célszerűbb több részletben megosztani. Az egy-egy alkalommal kiadható műtrágyamennyiséget (hatóanyagban) a 2. táblázat ismerteti.

2. táblázat: Gyökérzöldségek esetében egyszerre kiadható legnagyobb műtrágyahatóanyag-mennyiség (kg/ha, illetve gramm/10 m2)

Hatóanyag

Alaptrágya

Indítótrágya

Fejtrágya

N

80

50

50

K2O

300

150

150

Az őszi gabonáknál indokolt, ugyanakkor a zöldségfélék esetében helytelen gyakorlat – amit a környezetvédelem is jogosan kifogásol – az őszi alaptrágyázáshoz NPK-tartalmú összetett trágyákat használni. Csak olyan esetben fogadható el ősszel a nitrogén kiszórása, ha jelentős mennyiségű szerves anyag került leszántásra (pl. kukorica után), amelynek bomlását nitrogénnel kell elősegíteni. Sárgarépa és petrezselyem esetében az ilyen forgó a magágy-előkészítés és a korai vetés nehézségei miatt nem jöhet számításba.

Helytelen gyakorlat az is, hogy fejtrágya formájában nem adnak káliumot, azt teljes egészében alaptrágyaként juttatják ki. Tápanyagmegosztásnál a 3. táblázatban feltüntetett arányokat javasoljuk betartani.

3. táblázat: Trágyamegosztás sárgarépa és gyökérpetrezselyem esetében (%)

Fajta

Hatóanyag

Alaptrágya (%)*

Indítótrágya

(%)*

Fejtrágya

(%)*

 

Korai répa és korai gyökérpetrezselyem

N

-**

50

50

P2O5

80-90

10-20

-

K2O

80-90

10-20

-

 

Ipari és tárolási répa és gyökérpetrezselyem

N

-**

10-20

80-90

P2O5

80-90

10-20

-

K2O

50

25

25

* Kijuttatásra kerülő összes hatóanyag százaléka
** Kivételes esetben (pl. pentozán hatás ellensúlyozása) 10-20% adható

A fejtrágyázások időpontját célszerű a növény fejlettségéhez, fenológiai fázisokhoz kötni, akkor adni a fejtrágyát (a tápoldatot), amikor az egyes tápanyagok a legjobb hatékonysággal érvényesülnek. A répa és a petrezselyem esetében az első fejtrágyát 6-8 cm-es növénymagasságnál, a másodikat 12-15 cm-es, míg a harmadik fejtrágyát 20-25 cm-es fejlettségnél juttassuk ki.