A ribizlibokron is megjelentek az első levéltetű kolóniák. (Az első fénykép április 1-én készült.) Itt permetezni kell. Azért mertem ezt ilyen határozottan kijelenteni, mert évek óta járok ebbe a kertbe és figyelem ezt a növényt. Néhány nap múlva, védekezés nélkül már egyetlen ép levelet sem látunk majd a bokron.
Levéltetű ribizlibokron – fotó: Zsigó György
A második fotó ugyanitt készült 2015. április 10-én. Ahol a tetvek, a molyok vagy a kórokozó gombák nem bírnak a jó erőben lévő növényekkel, ott még nem kell felvenni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után úgyis leáll a fertőzés, nem terjednek tovább a károsítók. Egyébként csak a Karate Zeon 5 CS és a Vegarep EC nyári hígítása engedélyezett ribiszkében levéltetvekre. Ez utóbbi azt a lecitint is tartalmazza, mely „egyszerű anyagként” többek között őszibarackban tafrina ellen is engedélyezett. (Az egyszerű anyagok engedélyokiratait megtalálják a Nébih oldalán.)
Ezek már feltűnő tünetek a ribizlibokron, de ha a növény jó erőben van, nem kell feltétlenül permetezni – fotó: Zsigó György
Fehér bimbós, sőt sok helyen már virágzik a szilva. Egyre többen panaszkodnak a poloskaszagú szilvadarázs kártételére. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik és a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa!
Poloskaszagú szilvadarázs lárvája – fotó: Zsigó György
Az egynemzedékes kártevő a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után egy felszívódó készítménnyel védekezni kell a kikelő lárvák ellen.
Ha jól látom egyetlen felszívódó, III. kategóriás rovarölő hatóanyagunk van, az acetamiprid. A Mospilan 20 SG és SP, a Gazelle 20 SG és SP, valamint a Spilan 20 SG tartalmazzák. Gyakorlatilag nincs nagy különbség köztük, ezeket használhatjuk a kertekben. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. A poloskaszagú szilvadarázsra is ezek közül választhatunk.
A ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók, így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel: már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat a fa mindegyik oldalára, minél többet.
A ragacsos fehér lappal időzíteni lehet a védekezést – fotó: csalomoncsapdak.hu
Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Növényvédelmi előrejelzésekért, további növényvédelmi hírekért, rajzási táblázatokért és a teljes hazai növényvédőszer adatbázisért kattintson az Agroinform.hu/novenyvedelem oldalra.
_fill_540x300_0.jpg)
