Hazánkban az ellenőrzött bioélelmiszerek forgalma még csekély, de a vegyszermentesség igénye már erősen jelen van a keresleti oldalon. A termelők is próbálják kiiktatni a veszélyesebb szereket, de megfelelő technológiák nélkül ez a terméshozamok csökkenésével járhat.
Egyik út az integrált termesztés, ahol valójában különösebb technológiai változtatások nélkül, leginkább csak a növényvédő szerek lecserélésével próbálunk célt érni, azaz csökkenteni a szermaradványokat. Az ökológiai gazdálkodás viszont messze nem csak a biológiai növényvédő szerek, élő szervezetek alkalmazását jelenti, hanem a terület flóráját és faunáját alakítja egy stabil rendszerré, amely lehetővé teszi természetes módon a megelőzést. Fő cél, hogy erős, egészséges és így ellenállóbb legyen a növény magától is.
Fontos elválasztanunk a biológiai növényvédelemtől a szelíd növényvédelmet: ide soroljuk a hagyományos réz-, kén és ásványi olajos készítményeket, melyek csak engedélyezettek az ökológiai gazdálkodásban, de használatukat próbáljuk minimálisra csökkenteni.
A biológiai növényvédelem két ága a növényi kivonatokon és a hasznos élő szervezeteken alapul.
Növényi kivonatok: ebbe a csoportba a közismert csalánlétől, a nem olajon és alga tartalmú készítményeken keresztül a biodinamikus preparátumok is beletartoznak. Ezek egy része a növény felületén hat a kártevőkre, kórokozókra, másik része különböző biológiailag aktív anyagokkal (növényi hormonok, cukrok, stb.) magára a növényre, melynek bekerül a keringésébe és stimulálja az immunrendszerét.
Hasznos élő szervezetek: ide tartoznak egyes rovarpatogén vírusok (pl.: Madex) és baktériumok (bacillus thuringienses törzsek), sokféle gomba, fonalférgek és rovarok (pl.: fürkészek, poszméhek, stb.)
Nehézségek
A Bio-Gazdabolt szakértői csapata évek óta foglalkozik hatékony biológiai növényvédelmi technológiák kidolgozásával különböző növénykultúrákra. Ez a feladat hazánkban különösen nehéz, aminek több oka van. Az első, hogy azok a cégek, amelyek ilyen készítményeket gyártanak és forgalmaznak Magyarországon, általában nem rendelkeznek olyan széles termékskálával, amely lefoghatna teljes technológiákat egyes növényfajokra. Ezt vagy úgy hidalják át, hogy ezeket a termékeket csak az általuk forgalmazott növényvédő szerek kiegészítésére használják, vagy a technológiájukban levő hiányokat szelíd növényvédelmi termékekkel pótolják.
Az élő készítmények és a komplex biológiai hatású anyagok engedélyezése nem illeszkedik a magyar hatóságok rendszerébe, ezért különböző „szükségmegoldások” születnek, amelyek ugyancsak megnehezítik azoknak a dolgát, akik megpróbálnak maguk eligazodni a hazánkban megvalósítható biológiai növényvédelem útvesztőjében.
Általánosnak mondható, hogy az érintett termékek nagy része valamilyen más hatással kerül engedélyezésre, mint amire leggyakrabban használjuk. Jó példák erre a különböző talajkondicionáló szerek, amelyekben élő gombák fejtenek ki gomba-, vagy rovarölő mellékhatást. A leírásukból egy laikus nehezen jönne rá, pedig szabálytalanság nem történik, hiszen az engedélyen szereplő hatása is megvan a szereknek, csak az életfolyamataik során termelt bioaktív anyagok sokféleképpen hatnak a növényekre, kártevőkre és kórokozókra.
Valójában a konvencionális növényvédő szerek mellékhatásaira hasonlít ez, viszont a biológiai hatások leggyakrabban kedvezők, hiszen ellenkező esetben nem is használnák őket.
Jelentősen megbonyolítja a technológiák kidolgozását, hogy ezeket a mellékhatásokat nem szabad leírni, így csak néhány szakember tudja pontosan az élő termékek egymással való kapcsolatát.
Tapasztalataink paradicsomban
A paradicsom növényvédelmében a gombás levél- és bogyóbetegségek okozzák a leggyakoribb problémát, közülük is fitoftóra, vagy paradicsomvész. Ez ellen technológiánkban egy trichoderma (Trifender) gombával védekezünk először kiültetés előtti talajkezeléssel. Legfontosabb azonban a helyes agrotechnológia. Nemzetközi kitekintésben és az eddigi hazai gyakorlatban egyaránt ezen van a fő hangsúly.
A paradicsomvész elleni védekezéshez szaktudásra van szükség, mert diagnosztizálni kell már a kezdetén és ismerni a kórokozó életciklusát. Minden lehetséges fertőzési forrást meg kell semmisíteni; ezek elsősorban a csucsorfélék (főként burgonya és paradicsom) beteg részei, de tovább viheti például a talajtakarásra többször használt geotextília is. A növényállományok telepítése során és az öntözésnél el kell kerülni, hogy a víz a talajról visszacsapódva felvigye a fertőzést, illetve biztosítani kell a szellőzést.
Egészséges paradicsom – fotó: Shutterstock
Ökológiai gazdálkodásban ajánlott a vegyes ültetés, akár úgy, hogy erre a betegségre nem fogékony fajokat, akár úgy, hogy vegyesen ültetik a paradicsomfajtákat, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. Zöldmetszést is kell alkalmazni, hogy szellős maradjon az állomány.
Figyelni kell a tápanyagellátásra (ne kapjon túl sok nitrogént, ami persze csak szerves eredetű lehet), a gyomokat pedig szabályozni kell. A mulcsozás sokat segít. Rendszeresen, sűrűn kell ellenőrizni a betegség jeleit figyelve. Védekezésként külföldön és a régebbi magyar szakirodalomban is elsősorban rézkészítményeket javasolnak, illetve megemlítik, hogy hatásosak lehetnek bizonyos komposzt-teák. Más, biodinamikus források hagyma, illetve bársonyvirágból készült főzetet javasolnak megelőzésként kipermetezni.
Az ökológiai gazdálkodásban hagyományos értelemben vett csávázás nem végezhető, de a vetőmagok alternatív kezelése általános. Ez főként nedves közegben történő előcsíráztatás, ahol valamilyen növényi kivonatot használunk. Mi megpróbáltunk egy magyar fejlesztésű gyógynövény alapú terméket (Biokal), több algás kivonatot (Natur Vita, Alginure), majd az élő gombát tartalmazó Trifendert és Polyversumot.
Utóbbival egy mindenre kiterjedő tudományos kísérletet is végeztünk 2015-ben 4 fajtával.
Egyértelműen megállapítható, hogy a Polyversum hatására szinte mindig hamarabb, nagyobb számban indult meg a csírázás, és a növények gyorsabban, erőteljesebben fejlődtek. A fejlettebb, egészségesebb palánta jobban alkalmazkodik, könnyebben elviseli az időjárás szélsőségeit, valamint a növényvédelem egyik nagyon fontos alapja. Fungicid hatása mellett csávázószerként való használata gazdasági előnyt is jelent, hisz a megvásárolt magok magasabb százaléka csírázik ki, és a hamarabb fejlődésnek induló növényt korábban lehet eladni és kiültetni, hamarabb hoz termést, vagyis piaci előnyt kínálhat a termelőnek. Alátámasztja ezt, hogy szinte minden esetben kimutathatóan hamarabb, nagyobb számban jelentek meg a virágok a növényen, valamint a palánta erőteljesebb levélzetet fejlesztett.
Az Ökörszív fajta csírázási eredményei:
|
Az alábbi képen Ökörszív fajtával végzett kísérletünk 28. napon mért eredménye látható a kontroll csoport (lent) és a Polyversummal szárazan csávázott csoport (fent) összevetésével.
Kiültetés után egy gyógynövény tartalmú kondicionálóval (Biokal 01) permetezünk, amely a növény erősítésén kívül repellens hatással is bír, így az olyan gyenge kitinpáncélzatú rovarok, mint például a levéltetvek, tripszek, liszteskék, atkák előfordulása szabadföldön nagyon ritka. Ennek ellenére figyeljük a növényeket és makacsabb fertőzés esetén olyan narancsolaj tartalmú lombtrágyákat, adjuvánsokat használunk, amelyek képesek elpusztítani az ilyen kártevők nagy részét.
Zárt termesztő berendezésben fokozottan kell védekeznünk a tripszek, liszteskék, takácsatkák ellen, ezért ott folyamatosan sárga és kék ragadós lapokat helyezünk ki. Ez egyrészt erősen gyéríti a kártevőket, másrészt nyomon követhető rajtuk a populáció dinamikája és tervezhető a további beavatkozás. Eredményes kísérletek folynak egy élő Beauveria bassiana készítménnyel, mi azonban egyelőre hatékonyabbnak látjuk a Neem olaj alapú szereket.
Közvetlenül virágzás előtt javasoljuk elkezdeni 10-14 napos ismétlésekkel folytatott Polyversum kezelést, amely megakadályozza a gombás betegségek kialakulását. Az alábbi képen kísérletünkben a kezelt (bal oldalt) és a kontroll (jobb oldalt) növényeket mutatjuk be azonos időben készült fényképen egy fitoftóra fertőzés után.
A bagolylepkék rajzásának kezdetétől speciális fürkészdarazsak kihelyezésével védekezünk, így szinte elő sem fordul ez a károsító.
Viszont figyelni szükséges a növényeket a vándorpoloska fertőzés miatt. Ez az invazív faj az utóbbi években jelentősen felszaporodott és legnagyobb kártétellel a paradicsomnál kell számolni ennél a polifág károsítónál. Fontos ismerni a fejlődési alakjait a megfelelő védekezéshez, amelynél elengedhetetlen a kifejlett imágók kézzel történő begyűjtése és megsemmisítése. Közvetlenül ezután permetezünk nem olajos készítménnyel, amit 10 nap múlva megismétlünk a peték kikelése után. Sajnos egy évben több rajzás is lehetséges, ami további védekezést tehet szükségessé.
Biodinamikus gazdaságokban a védekezés lehetőségei jóval korlátozottabbak. Itt speciális saját készítésű preparátumok képezik a védekezés alapját, de a biológiai növényvédelem elemeinek egy része is használható.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
