A folyton növő fajták, amelyekre jellemző, hogy két fürt között 2-3 levél helyezkedik el, a főhajtás növekedése 6-8 fürt után nem áll le, és amelyeket csak karó vagy támrendszer mellett lehet termeszteni, októberig, a fagyokig teremnek, ha gondozzák!

Ezek után felvetődik a kérdés: miből áll a paradicsom lelkiismeretes és szakszerű gondozása?

• Palánták ültetés utáni öntözése

A kiültetéskor – függetlenül a talaj nedvességtartalmától – 5-10 mm-es, azaz 5-10 liter/m2 vízmennyiségű beiszapoló öntözést hajtsunk végre. Ezt követően célszerű a vizet visszafogni, kicsit „szomjaztatni” a paradicsomot, hogy a gyökerek az alsóbb, nedvesebb rétegbe húzódjanak. Az ilyen indítás később a nagy melegekben, a szárazabb időszakban nagyobb termésbiztonságot jelent.

paradicsom

Talajtakarással lehetőség van a talaj nedvességének megőrzésére és a gyomosodás megelőzésére

• Kiültetés utáni felkötözés

Ha megnyúlt a palánta korábban, ha nem, akkor később, de az ilyen folyton növő fajtáknak a szára elfekszik a földön. Ez nemcsak azzal jár, hogy földesek lesznek a levelek, de a gombás és baktériumos fertőzések is gyorsabban elérik a növényt. Kiültetés után célszerű azonnal felkötözni!

A hurkot közvetlen a föld felett kötjük lazán a szárra, vagy tápkockás és cserepes palánták esetén jó, ha a zsineg végét a földbe, a tápkocka alá helyezzük, és a palántával együtt „elültetjük”. Lazára, de ne túl lazára hagyjuk, alkalmazhatunk a támrendszer kereszt drótján olyan kötést is, hogy később a kioldásával lazítani vagy feszíteni tudunk. Feszes növénynél fennáll a veszélye a növény kihúzásának, túl laza kötés esetében pedig a szél rángatja a paradicsomot.

paradicsom

Műanyag klipszekkel gyorsabb és egyszerűbb a szár zsineghez történő rögzítése

• Oldalhajtások eltávolítása

Fontos a türelem! Várjuk meg, hogy a gyökerek „működésbe lépjenek”, azaz szükséges mennyiségben szállítsák a vizet és a tápanyagokat. Ennek biztos jele az, amikor már a levelek nem lógnak, a szár vastagodni kezd, a levelek hónaljában megjelennek a kis oldalhajtások, és a hajtás végén élénkzöld színű levelek fejlődnek. Mikor az oldalhajtások elérik a néhány cm-es hosszúságot (nem többet!), csípjük ki őket.

Ha reggel végezzük a hajtások eltávolítását, úgy a keletkezett sebfelületek gyorsabban beszáradnak. Ezt a műveletet egész nyáron 7-10 napos gyakorisággal valósítsuk meg, ne hagyjuk túlnőni a hajtásokat, mert egyes fajtáknál előfordulhat, hogy oldalra tolják a főhajtást.

• Tekergetés

Szintén folyamatos munkát jelent a főszár zsineghez történő igazítása. Soha nem a zsineget a növényhez, hanem a növényt a zsineghez igazítsuk. Érdemes mindig azonos irányba végezni a tekerést, amivel elkerülhető a szár lecsúszása, azaz letekeredése a zsinegről. A két művelet, a levelezés és tekergetés, végezhető egyszerre. Ha véletlenül munka közben megsérül, eltörik a főhajtás, úgy a legfelső levél nyelénél fejlődő oldalhajtást vezessük tovább mint főhajtást.

• Levelezés

Az alsó szinten már 2-3 héttel az ültetés után jelentkeznek a sárga, barna, elszáradt levelek. Ezeket a főszárnál törjük le, vigyázva arra, hogy a szár külső szövetét csak kis felületen sértsük meg. A műveletet később is meg kell ismételni, és nemcsak a beteg leveleket kell eltávolítani, az érés kezdetén is tanácsos a bogyókat takaró levelek kitörése. A beteg és felesleges levelek leszedésével levegősebbé tehető a növényzet, ami könnyíti az ápolási munkát, javítja a növényvédő permetezés hatását. Egy-egy alkalommal 2-3 levélnél többet ne szedjünk le!

levelezés

Helytelen levelezés következtében megsérül a szár

paradicsom

Túllevelezéskor aprók maradnak a termések

• Öntözés

A paradicsom kifejlett állapotban, június végén, júliusban képes naponta 2-2,5 liter vizet is elpárologtatni. Ha négyzetméterenként 3-5 növénnyel számolunk, akkor ez 6-12 liter vizet jelent négyzetméterenként, és ebbe nincs még beszámítva a talaj felületéről elpárolgó, a talajban elszivárgó víz mennyisége. Vagyis középkötött talajon heti 2-3 alkalommal alaposan, a gyökérzóna mélységéig meg kell öntözni a paradicsomot.

Az öntözést célszerű az esti vagy a kora reggeli órákban végezni úgy, hogy lehetőleg a növény levelei szárazak maradjanak. Nagy szárazság esetén szükségessé válhat a párásító öntözés, azaz a talaj felületének nedvesítése, napjában akár többször is 1-2 mm-es vízadaggal.

paradicsom

Alacsony páratartalom hatására a levelek pödrődnek

• Fejtrágyázás

Sok tápanyagot vesz fel a paradicsom, a tenyészidő kezdetén több foszfort, később, ugyan csökkenő mennyiségben, de sok káliumot, és folyamatosan nitrogént, valamint mikroelemeket. Lehet az egy-egy tápelemet tartalmazó, úgynevezett monoműtrágyákat keverni, de tanácsosabb valamilyen 2:1:3 arányban nitrogént, foszfort és káliumot, valamint mikroelemeket is tartalmazó, vízben jól oldódó, komplex tápoldatozó műtrágyát használni. Ezt 1-2 dkg/m2 mennyiségben és legfeljebb 0,5%-os töménységben juttassuk ki kb. 10-14 naponként.

• Beteg, hibás, piacképtelen termések eltávolítása

Törekedjünk a növényen csak egészséges bogyókat megtartani. Mindig van sérült, gomba- vagy baktériumfertőzött, kártevők által megrágott vagy jégvert és napégett termés, amelyet nem fogunk elfogyasztani. Ezek csak feleslegesen terhelik a növényt, lassítják a fejlődését, esetleg elősegítik a súlyosabb fertőzések kialakítását.

paradicsom

Érdemes a paradicsomot raschelfóliával védeni a tűző napsütéstől. Így elkerülhető a napégés

Általános tapasztalat, hogy a tenyészidő kezdetén nagy a lelkesedés, gondosan, a szabályokat betartva végzik a gazdák a növényápolást, de nyár közepére csökken a lendület, elhanyagoljuk a levelezést, a kacsok eltávolítását, és bizony egy-egy öntözés is gyakran kimarad. Ennek egyenes következménye a növényállomány leromlása, és július végére, augusztus közepére, két hónappal a tenyészidő vége előtt a termésérés leállása. Ez nem a fajta hibája!