Az utóbbi esztendőkben már teljesen megszokott lett, hogy a különleges jelzővel illetjük az adott évjáratot. Természetesen ezt újra megtehetnénk, de nem tesszük, mert már elcsépelt lenne.

Válaszolva a fenti kérdésre, röviden azt mondhatjuk, több kihívással is szembe kellett nézni a szőlő növényvédelmével fogalkozó szakembereknek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy a klímaváltozás időszakában vagyunk, amelynek nehézségeit hazánk összes borvidékén megtapasztalhattuk. Mielőtt a szőlő fenológiájáról és a növényegészségügyi helyzetéről ejtenénk szót, egy pár gondolat az időjárással kapcsolatban.

Teljes szőlőfürt

Kihívásokkal teli évet zártak a szőlő növényvédelmével foglalkozó szakemberek – fotó: Syngenta

Ha a vegetációs periódust nézzük, a tavasz hűvös, a nyár forró, míg az ősz átlagon alatti hűvös volt. A nyár tekintetében rekordokban sem volt hiány. Az 1901 óta történő hőmérsékletmérések óta a június a harmadik, míg a július a legforróbb volt a 120 éves adatsor alapján. A csapadékeloszlás heterogenitására már lassan kijelenthetjük, hogy előfordulhat, hogy az ültetvény egyik vége ázik, a másik meg lehet, hogy megússza szárazon, sőt a gazdag esőt ígérő előrejelzések jelentős eltéréssel manifesztálódnak csak. Ahogy hőmérsékletben, úgy csapadékban is a július rekorder lett, csak ebben az esetben negatív rekorder.

A 120 éves adatsor legszárazabb hónapja volt 19,2 mm csapadékkal. Sajnálatos tény, hogy a legrosszabb csapadékból, a jégből is számos területre jutott bőven. A Syngenta évről évre az ország tizenegy helyszínén állít be technológiai kísérleteket, és ezek közül tíz nem úszta meg jég károsítása nélkül.

A szőlőfakadást a már említett áprilisi alacsony hőmérséklet határozta meg. A fakadást a léghőmérséklet befolyásolja, 10°C hőmérséklet esetén indul és a hőmérséklet emelkedésével válik intenzívebbé. Természetesen a fajták és a borvidékek között van eltérés. 2021-ben április közepe, május eleje volt a fakadás időpontja. Ez a már említett tényezők miatt 2-4 hét lemaradást eredményezett a vegetáció kezdetén.

A fürtmegnyúlás a hűvös május miatt vontatott volt, és például az egri borvidéken június elején történt. A virágzás június közepére esett, de sajnos újra előfordultak kötődési problémák is. A bogyókötődés, bogyónövekedés június végén, július elején történt, míg a fürtzáródás már egy átlagos évjáratnak megfelelően július végén következett be. A szüret pedig a Csabagyöngye szedésével augusztus 12-én indult.

Szőlőszemek közelről

A biológiai készítmények létjogosultságához kétség sem fér a jövő mezőgazdaságában – fotó: Syngenta

2021 a szőlőlisztharmat éve volt. Nagyon erős fertőzéseket lehetett tapasztalni a különböző borvidékeken – bogyón és levélen is. A prímér tünetek május 19-20-án jelentek meg, így a virágzásig újra sok ideje volt a kórokozónak, hogy a lombon felszaporodjon. A fürttünetek már július elején megjelentek a bogyónövekedés időszakában. Kezeletlen parcellákban a fertőzés gyakorisága, és a fertőzés mértéke is 100%-os értéket mutatott.

A tavalyi évjáratban a szőlő legfontosabb kórokozója a szőlőlisztharmat mellett a feketerohadás volt. Június elején jelentek meg a tünetek, amelyek földrajzilag jól látható mértékben terjedtek a borvidékeken. Legjelentősebb fertőzések a Tokaj-hegyalján, a Bükkalján, az egri borvidéken, Mátraálján alakultak ki. Egy-két levéltünettel azonban a villányi borvidéken is találkozhattunk.

Ukrajna felől érkező szállított fertőzés a magyarázata az előbb említett borvidéki levéltünet megjelenésének. Azok a területek, amik Dynali kezelést kaptak egyszerre tudtak védekezni feketerothadás és lisztharmat ellen. Egy-két helyen a szőlőperonoszpóra is előfordult, szintén szállított fertőzéssel érkezett, de komoly fürttünetek nem alakultak ki.

A 2021-ben bevezetett Orondis Ultra csomagunk nem tudta igazán megmutatni mit tud, de a korábbi tapasztalataink alapján, ha ezt a csomagot alkalmazzuk, nem is kell aggódnunk a peronoszpóra miatt. A szeptemberi csapadékszegény időjárás miatt a szürkepenész nem jelentett problémát az idei évjáratban. Állati kártevők közül a tarkaszőlőmoly, a gubacsatka és az amerikai lepkekabóca jelentett növényvédelmi kihívást lokálisan az ültetvényekben.

Új időszak kezdődik 2022-től a Syngenta életében. 2022-től elérhető lesz a Syngenta első biológiai készítménye a Taegro, amelyet elsősorban szürkepenész és lisztharmat ellen javasolunk. A Taegro egy hosszú kiválasztási folyamat eredménye, amelynek során sikerült az egyik legpotensebb baktériumtörzset megtalálni, ami nem a klasszikus értelemben, de hatékonyan alkalmazható a korábban említett kórokozók ellen. Teljesítménye a biológiai készítmények közül kiemelkedik, és kiváló kiegészítői lehetnek a mesterséges hatóanyagoknak. A biológiai készítmények létjogosultságához kétség sem fér a jövő mezőgazdaságában. Ennek az első készítménye a Syngenta ajánlatában a Taegro. Rövid várakozási idő és egyedi hatáskifejtés jellemzi.

Bővebb információért látogasson el a Syngenta weboldalára!